BH 2001.12.572 Jó erkölcsbe ütköző ajándékozási szerződés semmissége [Ptk. 200. § (2) bek., 1993. évi II. tv. 11. § (3) bek.].

A felperesek 1993-ban benyújtott földkiadási kérelmével érintett perbeli tanya körüli ingatlant a földkiadó bizottság az 1995. január 25-én kelt határozatával az I. r. alperes részére adta ki. A tulajdonjog bejegyzését követően az alperesek között 1995. december 3-án ajándékozási szerződés jött létre, melynek alapján a perbeli ingatlan tulajdonjogát a II. r. alperes szerezte meg.

A földkiadó bizottság I. r. alperes javára szóló határozatát a felperesek fellebbezése folytán eljáró hatóságok megsemmisítették, és az I. r. alperes tulajdonjogának törlése mellett új eljárás lefolytatását rendelték el. Az I. r. alperes tulajdonjoga azonban az ingatlan-nyilvántartásból nem volt törölhető, mert azt az ajándékozási szerződéssel időközben a II. r. alperes megszerezte, ezért a hatósági eljárás felfüggesztésre került.

A felperesek keresetükben az alperesek között létrejött ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy az ajándékozásra azért került sor, mert a földkiadó bizottság mellett dolgozó I. r. alperes tudomást szerzett fellebbezésükről, ezért az 1995. december 3-án megkötött, de a földhivatalhoz csak 1996 júliusában benyújtott ajándékozási szerződés színlelt, és a jó erkölcsbe is ütközik. Hivatkoztak arra is, hogy az ajándékozási szerződés megkötésekor az I. r. alperes nem volt az ingatlan tulajdonosa, a felpereseket ugyanis mint a tanya körüli földtulajdonosokat a perbeli ingatlanra elsőbbségi igény illette meg, és részükre a földkiadó bizottság határozata nem került kézbesítésre.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesek között a perbeli ingatlanra létrejött ajándékozási szerződés érvénytelen. Elrendelte az ingatlan-nyilvántartásban a II. r. alperes tulajdonjogának törlését eredeti állapot helyreállítása jogcímén.

Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a földkiadási kérelmet benyújtó felperesekkel mint tanyatulajdonosokkal a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 11. §-ának (3) bekezdése alapján közölni kellett volna az I. r. alperes javára szóló határozatot, mert a felpereseket fellebbezési jog illette meg a tanya körüli földre vonatkozóan. Ennek hiányában a földkiadó bizottság határozata nem emelkedett jogerőre, ily módon az I. r. alperes az ingatlanon nem szerzett tulajdonjogot. A Ptk. 117. §-ának (1) bekezdése értelmében átruházással csak a dolog tulajdonosától lehet tulajdonjogot szerezni, ezért az alperesek között létrejött ajándékozási szerződés mint jogszabályba ütköző szerződés semmis, és az eredeti állapot helyreállításának van helye.

Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt arra is, hogy az ajándékozási szerződés a jó erkölcsbe ütközik, mert az I. r. alperesnek mint a földkiadó bizottsággal munkakapcsolatban álló személynek tudomása volt a felperesek kérelméről majd fellebbezéséről. Ezért a közeli hozzátartozójával kötött, a földhivatalhoz késve benyújtott szerződés a társadalmi közfelfogással is ellentétes.

A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és a felperesek keresetének elutasítása végett az alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontjuk szerint az ajándékozási szerződés megkötésekor az I. r. alperes a perbeli ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa volt, tulajdonjoga a földkiadó bizottság közokiratnak minősülő határozatán alapult. Miután a szerződés érvényességét a megkötés időpontjában irányadó tények és körülmények alapján kell megítélni, az alperesek között érvényes ajándékozási szerződés jött létre, a II. r. alperes tulajdonjoga tehát jogszerűen keletkezett. Utaltak arra is, hogy az eljárt bíróságoknak a pert meg kellett volna szüntetniük, mert az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik. Ennek hiányában a per felfüggesztésének lett volna helye.