A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40183/2022/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (szerződés RÉSZLEGES érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. § (2) bek.] Bírók: Felker László, Kurucz Zsuzsánna, Matosek Edina

A határozat elvi tartalma:

I. A nem fogyasztói szerződés esetén kamatot csak akkor lehet egyoldalúan az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.

II. A felek közötti szerződéses jogviszony fennállása esetén is alkalmazható a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó rendelkezés, amennyiben az egyik szerződő fél a szerződés kereteit meghaladó ellenszolgáltatást nyújt, amelynek követelésére és megszabására a másik szerződő fél számára a szerződés nem jelenthet megfelelő jogalapot.

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Ítélőtábla Gf.40183/2022/7.*, Fővárosi Törvényszék G.41578/2019/68., Kúria Gfv.30273/2023/4. (BH 2023.11.271)

***********

Fővárosi Ítélőtábla 2

10.Gf.40.183/2022/7-II

...

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.183/2022/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a Kun Péter Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Kun Péter ügyvéd) és a Kertész Éva Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Kertész Éva ügyvéd) által képviselt felperes (cím2.) felperesnek a Katona György Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Katona György ügyvéd) által képviselt alperes (cím4) alperes ellen hitelszerződés részleges érvénytelensége és jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2022. március 22. napján kelt 8.G.41.578/2019/68. számú ítélete ellen a felperes részéről 69. sorszám, az alperes részéről 70. sorszám alatt benyújtott fellebbezések folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja;

kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (Százezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság ítéletétben - a felperes harmadlagos keresetének helyt adva - kötelezte az alperest a felperesnek 15 napon belül 128.632,55 euró és annak 2014. január 1-jétől a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes, az Európai Központi Bank által meghatározott mértékű alapkamat 8 százalékponttal növelt értékű késedelmi kamata, valamint 1.657.070 forint perköltség megfizetésére; ezt meghaladóan a keresetet elutasította és kötelezte a felperest az alperesnek 15 napon belül 4.204.010 forint perköltség megfizetésére.

A határozat indokolása szerint az elsőfokú bíróság elsősorban az alperes elévülési kifogását vizsgálta, melynek során megállapította, hogy az elévülés a szerződés megszűnésével, vagyis a hitel visszafizetését követő napon, 2013. szeptember 11-én vette kezdetét és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 324. § (1) bekezdése szerint 2018. szeptember 11-én járt volna le, azonban a felperes 2013. november 27-én kelt és az alperessel 2013. december 2-án közölt felszólítása, majd a 2018. október 11-i az alperes részére 2018. október 13-án kézbesített felszólítása a rPtk. 327. § (1) bekezdése szerint megszakította az elévülést, amelyekből következően a felperes a követelését a 2019. szeptember 3-án benyújtott keresetlevélben az elévülési határidőn belül érvényesítette.

Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmeit azok előterjesztésük sorrendjében érdemben vizsgálta figyelemmel arra is, hogy az alperes érvelésével ellentétben nem nyert bizonyítást, hogy a felperes keresete a rPtk. 5. §-ába ütköző módon illetéktelen előnyök szerzésére irányulna.

A felperes elsődleges keresetét - amelyben a 2005.október 24-én megkötött hitelkeret-szerződés szerződés részévé váló Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) 5.1.3. pontjában foglalt és az ennek alapján alkalmazott alperesi egyoldalú szerződésmódosítás jogszabályba ütközésére [a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 210. § (2) és (3) bekezdései, rPtk. 200. § (2) bekezdése] 519.767,26 euró és késedelmi kamata megfizetésére, továbbá a rPtk. 361. § (1) bekezdése alapján a szerződés 1., 4.1. és 16.6. pontjaiban foglaltakkal ellentétesen felszámított 128.632,56 euró és késedelmi kamata visszafizetésére kérte kötelezni az alperest - az elsőfokú bíróság alaptalannak találta. A peres felek közötti szerződés nem fogyasztói szerződés, a keresetnek nem volt tárgya az egyoldalú módosítási jogot lehetővé tevő feltételek tisztességtelensége, így a kereset elbírálása során nem volt figyelembe vehető a fogyasztói szerződés részévé váló általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megítélése körében vizsgálandó ténylegesség és arányosság elve, az átláthatóság elvének a sérelme, valamint az ebben a körben kialakult bírói gyakorlat.

Minderre tekintettel kizárólag azt vizsgálta, hogy a rHpt. 210. § (2) és (3) bekezdéseibe ütközés miatt a szerződés részleges érvénytelensége megállapítható-e. Az elsőfokú bíróság következtetése szerint a szerződés nem ütközik a rHpt. 210. § (2) bekezdésébe, mert abban egyértelműen meghatározták a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit, a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját és következményeit (szerződés 4., 4.1., 4.1.1., 4.1.2., 4.2., 5., 5.11., 5.12., 5.15., 8., 10.3.2., 19., 20.1., 20.2. pontjai). A szerződés részévé vált ÁSZF I.5.1.3. pontja megfelel a rHpt. 210. § (3) bekezdésében foglaltaknak, mert meghatározza azokat a feltételeket, körülményeket, amelyek esetére egyértelműen lehetővé teszi a szerződésnek az ügyfél számára kedvezőtlen módosítását. E szerint az alperes bármely kamatláb, illetve a kamatrés egyoldalú módosítására volt jogosult abban az esetben, ha a saját forrásköltségei vagy a banki alapkamatláb a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) mint jegybank intézkedései, jogszabály, pénzpiaci változások hatására vagy külföldi forrásbiztosító intézmények intézkedéseinek hatására megváltozik, amely feltételek és körülmények az alperesen kívül álló okok. Az alperes a 2008. december 29-én kelt nyilatkozatában az egyoldalú módosítási jogával élt, amelyben meghatározta ennek okait az ÁSZF-re és az Üzletszabályzatra hivatkozással, amely szerint a hitelválság és a pénzpiacokon fennálló negatív hatások miatt a hitel nyújtásával kapcsolatban felmerülő többletköltségeinek jelentős megnövekedése miatt emelte meg az Alkalmazandó Kamatfelárat 2008. december 31-étől évi 0,9 %-kal (évi 1,60 %-ról évi 2,50 %-ra). A módosítás alapjául hivatkozott 2008. évi hitelválság és a pénzpiacokon fennálló negatív hatások köztudomású eseményeknek tekinthetők.

Az ÁSZF 3.2. pontja szerint az alperes fenntartotta magának a jogot egyebek között arra, hogy a bel- és külföldi pénzügyi piaci viszonyok, a jogszabályok, a hatósági előírások, a banki üzletpolitika vagy a szerződésben foglalt szolgáltatásra, valamint az ügyfélre vonatkozó kockázat megváltozását felismerve, ahhoz igazodva egyoldalúan módosítsa az ÁSZF rendelkezéseit, különös tekintettel annak 5. pontjában foglalt költségekre, illetve a Hirdetményben és az ügyfélszerződésben meghatározott kondíciókat.