BH+ 2012.6.254 A vezető tisztségviselő felelősségi körébe tartozik az is, hogy a társaság elszámolási rendjének megfelelő módját kialakítsa, annak működését ellenőrizze. Ha tisztsége megszűnésekor nem tud elszámolni a társaság vagyonával, e magatartása jogellenes és a bekövetkezett kár mértékéig kártérítési felelőssége a társasággal szemben [Ptk. 339. § (1) bek.].

Pertörténet:

Keszthelyi Járásbíróság P.20685/2009/20., Zalaegerszegi Törvényszék Pf.22114/2010/4., Kúria Gfv.30097/2011/4. (*BH+ 2012.6.254*)

***********

A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:

A 2008. március 18-án benyújtott kérelem alapján a megyei bíróság előtt indult felszámolási eljárásban a bíróság 2008. augusztus 12-én tette közzé a felperes felszámolását elrendelő végzését, mely a felszámolás kezdő időpontja. A bíróság felszámolóként a V. Rt.-t jelölte ki.

A fizetési meghagyással indult eljárásban a felperes egyetemlegesen kérte kötelezni az alpereseket 1 880 175 Ft pénztári pénztartozás, valamint ennek 2009. február 18-tól számított késedelmi kamatai és 47 005 Ft költség megfizetésére. Előadta, hogy a fizetési meghagyásban megjelölt összeggel a kötelezettek azért tartoznak, mert a felperes vezető tisztségviselői voltak és nem számoltak el a z-i telephelyen levő 1 735 175 Ft összegű házipénztári, illetve a b.-i bemutatóteremben levő 145 000 Ft pénztári készlettel. A fizetési meghagyás mellékleteként egy 2008. augusztus 15-e és 2008. december 19-e közötti időszakra vonatkozó kimutatást csatolt. A kimutatás szerint az adósnak a jelzett időszakban 9 884 425 Ft bevétele, és 8 149 250 Ft kiadása volt. Az 1 735 175 Ft különbözet a z-i telephely házipénztárában nem volt fellelhető. A kiadások a kimutatás szerint az adós működésével álltak összefüggésben.

Az eljárás során a felperes a keresetét módosította, kérte az alperesek egyetemleges kötelezését 4 739 990 Ft tőke, és 4 594 990 Ft után 2008. augusztus 15-től, míg 145 000 Ft után 2008. október 3-tól a Ptk. 301. §-a szerint számított késedelmi kamata megfizetésére. Kifejtette, hogy a felszámolás megindulása után 2008. augusztus 15-én a felperes számlájára 4 594 990 Ft érkezett, melyet az I. r. alperes készpénzben felvett, a házipénztárba befizetett és azzal a felszámoló tudta és beleegyezése nélkül rendelkezett. Ugyanígy nem számoltak el a b.-i bemutatóteremhez 2008 októberében befolyt 145 000 Ft-tal. Kérte a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 34. § (2) bekezdése és a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján kötelezni az alpereseket a tartozás megfizetésére.

Az alperesek a követelést jogalapjában és összegében is vitatták, kérték a kereset elutasítását. Előadták, hogy a befolyt összegeket a felperes tartozásainak - bér, anyagköltség, stb. - kiegyenlítésére fordították, nem okoztak kárt az adósnak. Legfeljebb 700 000-800 000 Ft az, az összeg, amellyel nem tudnak elszámolni.

Az elsőfokú bíróság hat alkalommal tartott az ügyben tárgyalást. Az alpereseket passzív perbeli magatartásukra tekintettel két alkalommal - a 2010. április 15.-i és a július 1-jei tárgyaláson - figyelmeztette a Pp. 141. § (6) bekezdése szerinti jogkövetkezményekre. A bizonyítékok előterjesztésére 30 napot engedélyezett. Az alperesek az utolsó, november 11-i tárgyalási határnapon nagy mennyiségű számlát csatoltak, amellyel azt kívánták igazolni, hogy - amennyiben a felperes keresete megalapozott is lenne - beszámítási igényük van a felperessel szemben. A számlában megjelölt összegeket ugyanis saját vagyonuk terhére fizették az adós helyett.

A számlákból kitűnik, hogy azok az adós E. Zrt. nevére vannak kiállítva, kevés kivételtől eltekintve 2007. február 12. és 2008. augusztus 4.-e közötti időszakra vonatkoznak.

Az elsőfokú bíróság ilyen előzmények után hozta meg az ítéletét.

Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemnek megfelelően kötelezte az alpereseket egyetemlegesen 4 739 990 Ft tőke és ennek késedelmi kamatai, valamint a perköltség és az illeték megfizetésére. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a Cstv. 34. § (2) bekezdés alapján a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatok tételére csak a felszámoló jogosult. Nem vitásan az alperesek a felszámolás tartama alatt rendelkeztek az adós vagyonával, ami ellentétes a Cstv. idézett rendelkezésével. Pénzügyi felelősségük, mint önálló felelősséggel rendelkező vezető tisztségviselőknek fennáll. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 30. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy egyértelműen felróható és jogellenes a pénzeszközök feletti rendelkezési jog a b.-i 145 000 Ft és a z-i 4 594 990 Ft tekintetében. Hivatkozott a Ptk. 339. § (1) bekezdésére, s kifejtette, hogy az alperesek tudtak a felszámolás megindulásáról, mert a felszámoló biztos a tájékoztatást megadta. A károkozás tényét a pénz feletti jogszerűtlen rendelkezésben állapította meg, és a Ptk. 334. § (2) bekezdésére hivatkozva marasztalta egyetemlegesen az alpereseket.

Utalt arra, hogy a Pp. 141. § (6) bekezdésére hivatkozással mellőzte az utolsó tárgyaláson az alperesek által becsatolt bizonyítékokat az értékelésből.

Az alperesek fellebbezésükben a kereset elutasítását kérték. Kifejtették, hogy a felvett összegek az adós kiadásaira - jórészt munkabérek, valamint anyagok kifizetésére - lettek fordítva. Előadták, hogy a szükséges bizonyítékokat önhibájukon kívül tudták csak az utolsó tárgyaláson csatolni. A bíróság ezeket a bizonyítékokat jogellenesen nem vette figyelembe, és jogszabálysértően mellőzte az általuk bejelentett további tanuk meghallgatását is.