A Kecskeméti Törvényszék Bf.313/2007/6. számú határozata sikkasztás bűntette (KÜLÖNÖSEN NAGY ÉRTÉKRE elkövetett sikkasztás bűntette) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 317. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 331. §, 339. §, 348. §, 351. §, 352. §, 372. §] Bírók: Babinyecz Ferenc, Endre Istvánné, Isaszegi István

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Járásbíróság B.2403/2003/116., Kecskeméti Járásbíróság B.1148/2007/13., *Kecskeméti Törvényszék Bf.313/2007/6.*, Szegedi Ítélőtábla Bhar.54/2009/8., Gyulai Törvényszék B.101/2013/911., Szegedi Ítélőtábla Bf.606/2015/150., Kúria Bfv.1379/2016. (BH 2017.8.256), Kúria Bfv.1278/2016/10. (BH 2017.5.147), Kúria Bfv.984/2016/10., 3087/2018. (III. 14.) AB végzés, Kúria Bfv.1006/2018/6.

***********

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG, KECSKEMÉT

1.Bf.313/2007/6. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N

A BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG,

mint másodfokú bíróság Kecskeméten, 2008. évi december hó 3. napján tartott nyilvános ülés alapján 2008. december 17. napján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott és társa ellen indított bűnügyben a

Kecskeméti Városi Bíróság 2007. évi május hó 30. napján kelt 18.B.2403/2003/116. szám alatt hozott ítéletét megváltoztatja:

I.r. vádlott és II.rendű vádlottakat az ellenük 2 rb. társtettesként különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmenti.

Az eljárás során felmerült 8.682 /nyolcezer-hatszáznyolcvankettő/ forint bűnügyi költséget az állam viseli.

I N D O K O L Á S :

Az első fokú bíróság ítélete ellen az ügyész mindkét vádlott terhére súlyosításért, végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása végett, míg I.r. és II.r. vádlottak valamint védőjük felmentésért jelentettek be fellebbezést.

A Bács-Kiskun Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet változtassa meg akként, hogy a vádlottakkal szemben hosszabb tartamú, végrehajtandó börtönbüntetést valamint közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki, a vádlottak és védőjük által felmentésért bejelentett fellebbezéseket pedig tekintse alaptalannak.

A bejelentett kölcsönös jogorvoslatok folytán a másodfokú bíróság a Be.348.§/1/ bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta az első fokú ítéletet és az azt megelőző eljárást.

Eljárása során a megyei bíróság megállapította, hogy az első fokú bíróság az ügy felderítéséhez szükséges bizonyítást a lehetséges körben lefolytatta. A rendelkezésre álló bizonyítékokat azonban nem teljes körűen értékelte, ezáltal az általa megállapított tényállás hiányos, illetőleg a bizonyítékok alapján megállapítható tényekből további tényekre helytelenül következtetett , ezért a tényállás megalapozatlan.

A fentebb jelzett a Be.351.§/2/ bekezdés b./ és d./ pontjai szerinti megalapozatlanságot a megyei bíróság a Be.352.§/1/ bekezdés b./ pontjának alkalmazásával az iratok tartalma és ténybeli következtetés alapján az első fokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapításával küszöbölte ki, melynek során a rendelkezésre álló bizonyítékokat a Be.352.§/3/ bekezdésében írt korlátozás nélkül értékelte.

Ennek eredményeként a másodfokú bíróság a tényállást az alábbiak szerint állapította meg:

I.

I.r. vádlott, mint beltag "A" mint kültaggal 1999. március 16. napján megalapította az I.számú betéti társaságot 5.000 - 5000 forint törzstőkével. 1999. április 26. napján a társasági szerződést módosították és az I.r. vádlott helyébe beltagként, egyben a Bt képviselőjeként, "B" hajléktalan lépett be. Ezt a változást a cégbíróság 1999. május 18. napján kelt végzésével bejegyezte.

Később - 2000. április 7. napján - újabb szerződésmódosítással a Bt beltagja, egyúttal képviselője "C" lett.

1999. évben a Bt bizonyíthatóan tényleges tevékenységet nem végzett, vagyona nem volt.

I.r. és II.r. vádlottak az I. számú Bt nevében - anélkül, hogy erre képviseleti jogosultságuk lett volna - 1999. október 25. napjától 2000. január 10. napjáig terjedő időszakban összesen 64.371.127 forint értékű, 851.617 liter extra könnyű fűtőolajat vásároltak meg az I. számú Kft-től. Nem állapítható meg, hogy a vásárláshoz a pénzt ki biztosította.

A vádlottak a Bt nevében megvásárolt fűtőolaj felhasználásának legalizálása érdekében - mert az I. számú Kft csak végfelhasználónak értékesíthetett - tárgyaltak a kecskeméti majorban lévő gabona szárító és tisztító berendezés bérbevételéről, majd a telephely tulajdonosa az II. számú Kft és az I. számú Bt között 1999. szeptember 24. napján a telephely, a gabonaszárító 1999. december 31. napjáig történő bérléséről létre is jött a szerződés. A szerződést a Kft részéről az ügyvezető "D", míg a Bt nevében - a cégiratoknál lévő aláírási címpéldányból következtethetőleg - "B"a Bt akkori beltagja, képviselője írta alá.

A megrendelt, megvásárolt fűtőolajat nem az I. számú Kft szállította, hanem a vádlottak által megbízott fuvarozók, akik a fűtőolajat az I. számú Kft telephelyén vették át.

A kecskeméti telephelyen sem a bérleti időszakban, sem azt követően nem folyt termény, gabona szárítása- tisztítása. Az esetlegesen oda szállított fűtőolaj - az eljárás során ismeretlenül maradt körülmények között - a telephelyről elszállításra, ismeretlen helyre továbbszállításra került. A megvásárolt olaj eltűnt anélkül, hogy ténylegesen a Bt birtokába került volna.

A Bt bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat nem állított ki, könyvelést nem végzett, könyvelőt nem alkalmazott. A Bt-nek a fűtőolajjal kapcsolatos ügyeltből bevétele nem származott.

A fenti mennyiségű és értékű főtőolaj bizonyíthatóan a Bt tulajdonába nem került, így azt a gazdasági társaság nem bízhatta a vádlottakra és bizonyíthatóan a vádlottak az I. számú Bt-nek kárt nem okoztak.

II.