BH 2002.11.458 A munkaszerződés tartalmát a felek megállapodással határozzák meg. A szerződés módosítása ennek megfelelően ugyancsak a felek közös megegyezésével, egyező akaratnyilvánításával történhet. A szerződési szabadsággal összeegyeztethetetlen az az álláspont, amely szerint a felmondás okszerű indokát képezheti, ha az egyik fél által kezdeményezett munkaszerződés-módosításhoz a másik fél nem járul hozzá [Mt. 76. § (1) bek., 82. § (1) bek., 89. § (2) és (3) bek.].

A felperes munkaviszonyát az alperes rendes felmondással megszüntette azzal az indokolással, hogy a teljesítménybéres munkavállalóknál 1999. augusztus 1-jével új bérrendszert vezetett be, amely a munkaszerződés módosítását igényelte, és a felperes ahhoz nem járult hozzá.

A felperes keresetében a felmondás jogellenességének megállapítását, és az alperesnek elmaradt munkabér, 12 havi átlagkereset, valamint ezek kamatai megfizetésére kötelezését kérte.

A munkaügyi bíróság az ítéletével hatályon kívül helyezte a rendes felmondást. Megállapította a munkaviszonynak az ítélet jogerőre emelkedésekor való megszűnését, és az alperest 625 584 forint, 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg, 258 469 forint elmaradt munkabér, továbbá ezek kamatai megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a rendes felmondás indoka valóban a felmondásban megjelölt ok volt: a felperes nem írta alá az alperes által elkészített munkaszerződés-módosítást, amely a munkabérét (órabérét) megváltoztatta. A bíróság álláspontja szerint ez nem volt "elegendő ok" a munkaviszony megszüntetéséhez. Ezért megállapította az alperes intézkedésének jogellenességét, és az alperest az Mt. 100. §-ának (4) és (6) bekezdése alapján marasztalta.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság szerint a felmondás indoka megfelelt az Mt. 89. §-a (3) bekezdésének, mivel az a munkáltató működésével összefüggő volt. Miután a munkaszerződésnek a személyi alapbérét érintő módosításához a felperes nem járult hozzá, az alperes jogszerűen élt a felmondás jogával.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és lényegében a keresetének helyt adó elsőfokú határozat helybenhagyását, másodlagosan új eljárás elrendelését kérte. Arra hivatkozott, hogy a munkaszerződés-módosítás értelmében a munkabére jelentősen csökkent volna, ezért azt nem írta alá. Fenntartotta perbeli álláspontját, hogy nem lehet elegendő ok a munkaviszony megszüntetésére a munkaszerződés-módosításhoz való hozzájárulásának hiánya. Az Mt. 89. §-ának (3) bekezdésébe ütközően jogszabálysértőnek tartotta a másodfokú bíróság döntését.

A felülvizsgálati kérelem alapos.