A Szentendrei Járásbíróság P.20722/2016/20. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 233. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 21. §, 60. §, 61. §, 64. §, 65. §, 66. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685/A. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 74. §] Bíró: Virányi Karolina

Kapcsolódó határozatok:

*Szentendrei Járásbíróság P.20722/2016/20.*, Budapest Környéki Törvényszék Pf.20913/2017/8., Kúria Pfv.20382/2018/6. (BH 2019.7.205)

***********

A Járásbíróság dr. ügyvéd () által képviselt felperes neve () felperesnek - dr. ügyvéd () által képviselt felperes neve () alperes ellen törvényen alapuló egyéb tartás iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

ÍTÉLETET.

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 76.200,- (hetvenhatezer-kettőszáz) forint perköltséget.

A felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt 72.000,- (hetvenkettőezer) forint illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a Törvényszéknek címezve, de a Járásbíróságnál kell 15 napon belül három példányban benyújtani.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

INDOKOLÁS

A bíróság a felek személyes előadásai, a benyújtott okiratok, valamint a meghallgatott tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az alperes a felperes fia.

A felperes elvált az alperes édesanyjától, majd házasságot kötött mással, akitől később szintén elvált, azonban az érzelmi közösség közöttük nem szakadt meg, jelenleg is szoros érzelmi kapcsolatot ápolnak. Az alperes jelenleg a _ szám alatti címen lakik, ami második házastársának lakóhelye is. A felperes lakhatását és élelmezését jelenleg második házastársa - külön bejáratú épületben - ingyenesen biztosítja, amiért cserébe a felperes segít neki az ingatlan felújításában, valamint egyéb ház körüli teendőkben (kertészkedés, kutyasétáltatás).

A felperes havi jövedelme 72.505,- forint nyugdíj, amelyet a felperes tartozásából kifolyóan végrehajtási eljárás alapján 50%-os letiltás terhel, vagyona nincs. A felperes a lakóhelyéül szolgáló ingatlan rezsijéhez havonta 10-13.000,- forinttal járul hozzá. Ezen kívül egyéb kiadásai az élelmezése, amelyre naponta 500,- forintot költ (ez havonta 15.000,- forint), valamint gyógyszerre kéthavonta 4.000,- forintot (2000,- forint/hó). A felperes idős kora és egészségi állapota ellenére nem teljesen munkaképtelen.

Korábban a felperes három ingatlannal rendelkezett: 1. szám alatti ingatlan, 2. szám alatti ingatlan, 3. szám alatti ingatlan. Az ingatlanokat a felperestől az alperes, illetve az alperes gyermeke szerezte meg. A 2. szám alatti ingatlan a felperesnek az egyik hitelezőjével szemben fennállt tartozása folytán elárverezésre került, mivel azon a hitelező javára jelzálogjog állt fenn. Az ingatlanon szintén jelzálogjoga volt a felperessel szemben második feleségének 10.000.000,- forint és járulékai erejéig, akinek az ingatlan árverése során a követelése megtérült. A 3. szám alatti ingatlanra vonatkozóan a bíróságon per volt folyamatban, mivel a felperes az alperes gyermekének ajándékozott tulajdoni hányadot visszakövetelte. A keresetnek helyt adó ítélet az alperes fellebbezése folytán nem jogerős.

Felperes második házastársának jelenleg jövedelme nincs, azonban legalább 6.000.000,- forint megtakarítással rendelkezik. Korábban több ingatlant, és a kozmetikai vállalkozását értékesítette, az alperes 2. szám alatti ingatlanának elárverezése során pedig az azon 10.000.000,- forint és járulékai erejéig fennálló jelzálogjoga alapján megtérülése volt. A lakcíme szerinti ingatlan megvásárlása és felújítása mellett két autót képes fenntartani.

Az alperes jövedelme a vállalkozásából származó osztalékkal együtt kb. havi 4-500.000,- forint. Az alperes a jövedelméből 6 főt tart el, saját magán kívül az élettársát, két saját gyermekét, akik közül az idősebb felsőfokú, külföldi tanulmányokat folytat, valamint az élettársa két gyermekét, akik közül az egyik kiskorú, a másik pedig felsőfokú tanulmányokat folytat. Az alperes volt házastársa a közös gyermekek tartásához hozzájárulni nem tud, mivel 2015. március hó 20. napján elhalálozott, utána a gyermekek 33.660.287,- forintnyi vagyont örököltek, azonban az alperessel és gyermekeivel szemben végrehajtás van folyamatban 217.235.646,- forint erejéig. Az alperes élettársának volt házastársa utóbbi két gyermek után 20.000,- forint gyermektartásdíjat fizet, ezen kívül az alperes élettársának ingatlan bérbeadásból van havi 80.000,- forint jövedelme.

Az felperesnek van egy további vér szerinti gyermeke, akiről a felperesnek gyermekkorában nem volt tudomása, így a tartásáról gyermekkorában ő maga nem gondoskodott.

A felperes keresetében azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest havi 100.000,- forint tartásdíj megfizetésére. Keresetének indokaként előadta, hogy 72.505,- forint havi nyugdíjon felül más jövedelme nincs, azt is 50%-os letiltás terheli, így havi jövedelme 36.255,- forint, vagyona nincs. Az alperes a fia, aki jó anyagi körülmények között él, őt azonban anyagilag nem támogatja annak ellenére, hogy ő három nagy értékű ingatlant ajándékozott az alperes és a fia részére abban a reményben, hogy idős korában eltartásáról az alperes gondoskodik. Az ingatlanok az alperes tartozásai miatt időközben végrehajtásra kerültek, ezek között a lakóhelyét képező 2. szám alatti ingatlan is. Előadta továbbá, hogy az alperesen kívül más tartásra kötelezhető hozzátartozója nincsen, és munkát végezni idős kora és megromlott egészségi állapota miatt nem tud. Előadása szerint a másik fiával szemben tartási igényt azért nem támaszt, mert ő maga sem gondoskodott annak idején az ő tartásáról, valamint anyakönyvi kivonatában apaként nem ő van feltüntetve. Második feleségével szemben érvényesíthető tartási igénnyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ő 30 éve volt házastársa, és egyébként is megroggyant egészségi állapotú ember, munkája nincs, tartalékait éli fel. A felperes a kereset összegét a megjelölt kiadásaihoz képest azzal indokolta, hogy emberhez méltó körülmények között élhessen. E körben hivatkozott például arra, hogy a fogait megfelelő jövedelem hiányában nem tudja megcsináltatni, ennek költségeit azonban nem jelölte meg. Hivatkozott arra, hogy az alperes tartásra kötelezése hiányában jólelkű emberek szívességétől függ. Hivatkozott a Statisztikai Tükör 2014/53. számára, amely szerint létminimum 1 főre nyugdíjas korúnál 78.759,- ebből élelmiszer 21.255,- forint. A felperes kérte az alperes perköltségben való marasztalását azzal, hogy az ügyvédi munkadíjat a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2008. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) alapján kérte megállapítani azzal, hogy a jogi képviselő áfa körbe tartozik.