BH 1978.3.111 I. Ha a vádlottnak a nemi közösülésre irányuló szándéka az emberölési cselekmény végrehajtása során keletkezett és az ölési cselekmény véghezvitele folytán magatehetetlenné vált sértettel közösült: nem aljas indokból elkövetetett emberölés, hanem az emberölésnek az erőszakos nemi közösülés bűntettével bűnhalmazatban való megállapításának van helye [Btk. 65. §, 253. § (1) bek., 276. § (1) bek.].

II. A nyereségvágyból elkövetett emberölés egyszersmind aljas indokból is elkövetettként csak akkor minősül, ha ez utóbbi indok a nyereségvágytól teljesen különálló és azzal összefüggésbe nem hozható [Btk. 253. § (2) bek b) pont I. és II. fordulata.].

III. A 20. életévét alig betöltött vádlott javára mutatkozó nyomatékos enyhítő körülményekre tekintettel még a kiemelkedő tárgyi súlyú emberölési és nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetén sem indokolt a halálbüntetés kiszabása [Btk. 64. § (2) bek., 34. §, 253. § (2) bek. b) pont.].

A megyei bíróság a vádlottat nyereségvágyból és aljas indokból elkövetett emberölés bűntette és erőszakos nemi közösülés bűntette miatt halmazati büntetésként halálra és 1000 forint vagyonelkobzásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A vádlott elhatározta, hogy a 76 éves, egyedül élő özvegyasszony sértettől pénzt szerez. Ennek érdekében az esti órákban a tetőn keresztül behatolt a sértett lakásába. Amikor a vádlott észlelte, hogy a zajra a sértett felébredt és a villanyt felgyújtotta, ráébredt, hogy a pénzt a leleplezés veszélye nélkül nem tudja megszerezni. Ezért arra az elhatározásra jutott, hogy a sértettet megöli.

Ennek érdekében a sértettet tenyéréllel több ízben tarkón ütötte, majd az ennek következtében földre zuhant sértett mellé térdelve, őt fojtogatni kezdte. Ezt követően a már eszméletlen sértettet feltette az ágyra, miközben nemi ingere támadt és ezért a sértettel nemileg közösült, közben őt tovább fojtogatta.

A közösülés befejeztével pénz után kutatott, azt azonban nem találta meg, ezért a lakást elhagyta.

A sértett a külső légutak elzárása, valamint a pajzsporc magasságában a légutak kézzel történő összeszorítása folytán, fulladás következtében rövid időn belül életét vesztette.

A vádlott gyengeelméjű, aminek következtében a bűncselekmény elkövetésekor beszámítási képességében enyhe fokban korlátozva volt.

A megyei bíróság ítélete ellen az ügyész az emberölési cselekménynek aljas indokból elkövetés szerinti minősítése miatt és a halálbüntetés mellőzése végett, a védő a tényállás részbeni téves megállapítása, az ölési cselekmény minősítése miatt, továbbá a vádlottal egyezően enyhítésért fellebbezett.

A Legfőbb Ügyészség az enyhítésre irányuló ügyészi fellebbezést fenntartotta, a cselekmény minősítése körében azonban a bejelentett fellebbezéstől eltérően az erőszakos nemi közösülés bűntettének az aljas indokból és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettével halmazatban történő megállapítását sérelmezte.

I. Az irányadó tényállásra figyelemmel a bűnösség megállapítása törvényes, nem tévedett a megyei bíróság, amikor az erőszakos nemi közösülés bűntettét az emberölés bűntettével halmazatban állapította meg.

A halmazat megállapításának a mellőzésére ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha az ölési cselekménynek legalább az egyik motívuma az erőszakos nemi közösülés végrehajtása, amikor tehát az ölési cselekmény éppen e motívumra figyelemmel minősül aljas indokból elkövetettnek.

Az irányadó tényállásból kitűnően azonban a vádlottnak a közösülésre irányuló szándéka csak az ölési szándék kialakulása és az ölési cselekmény megkezdése után akkor keletkezett, amikor az ölési cselekmény folytán már eszméletlen sértettet az ágyra tette.

Az így megállapított tényállásból pedig törvényesen jutott a megyei bíróság arra a következtetésre, hogy az ölési szándék kialakulásánál és az ölési cselekmény végrehajtásánál az erőszakos nemi közösülés mint motívum szerepet nem játszott. Az ölési cselekmény ilyen motívumának a hiánya folytán viszont önmagában az a tény, hogy a vádlott az ölési cselekmény végrehajtása közben a sértett magatehetetlen állapotát kihasználva, vele közösült, az ölési cselekménynek aljas indokból való elkövetés szerinti minősítését és a halmazat mellőzését nem alapozza meg.

II. Az ítélet indokolásából kitűnően a megyei bíróság a vádlott cselekményét azért minősítette a nyereségvágy mellett aljas indokból is elkövetettnek, mert a vádlottat az ölési cselekményre a pénz megszerzése mellett az is indította, hogy az elkövetni szándékolt vagyon elleni bűncselekmény miatt a sértett ellene feljelentést ne tehessen, vagyis hogy cselekménye leplezve maradjon.

A megyei bíróságnak ez a jogi álláspontja téves.