A Győri Ítélőtábla Pf.20225/2008/8. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 159. §, 200. §, 207. §] Bírók: Ábrahám Éva, Lezsák József, Vass Mária

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.225/2008/8.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győri Ítélőtábla a dr. Posta Attila ügyvéd által képviselt I.r. és dr. Sopow Tamás ügyvéd által képviselt II.r. felpereseknek dr. Panker Szilárd ügyvéd és dr. Berczi Norbert ügyvéd által képviselt alperessel szemben szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2008. május hó 15.napján meghozott 22.P.21.134/2006/55. számú ítélete ellen a felperesek részéről 57. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles az I.r. és II.r. felperes 15 nap alatt egyetemlegesen megfizetni az alperes részére 300.000,- (Háromszázezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A megyei bíróság az ítéletében az I-II.r. felperesek keresetét elutasítva egyetemlegesen kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek 600.000,- forint perköltséget, továbbá rendelkezett a letett tolmácsdíj visszautalásáról.

Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy az általa lefolytatott bizonyítási eljárás során megállapítható volt, miszerint az I. és II.r. felperesek a perbeli ingatlanok tulajdonosai, a tulajdonukban álló Helység 1, Helység 2, Helység 3, Helység 4 ingatlanokat adásvétel útján kívánták értékesíteni, ezért a ...országi ... napilapban hirdetést adtak fel. A hirdetésre az alperes tulajdonosa, a perbeli szerződések megkötése idején ügyvezetője "A" jelentkezett, majd a kapcsolatot felvette a felperesekkel, az ingatlanokat meg is tekintette. Ekkor mindkét fél szándéka az volt, hogy a perbeli ingatlanok vonatkozásában adásvételi szerződést kössenek.

Ezt követően az adásvételi szerződések megkötése érdekében a felperesek felvették a kapcsolatot ... ügyvéddel, akivel közölték, hogy külföldi, osztrák illetőségű magánszemély részére kívánják az ingatlanokat értékesíteni. Ekkor közölte velük ... ügyvéd, hogy az ingatlanokat adásvétel útján értékesíteni nem lehet, ugyanis ezt a termőföldről szóló 1994.évi LV. törvényben foglalt rendelkezések kizárják. Erről a tényről ... ügyvéd "A"t is tájékoztatta, aki ezt követően tájékozódott a haszonélvezeti jog mibenlétéről, majd annak tudatában, hogy Európa több országában sem lehetséges az ingatlanok vonatkozásában magának a tulajdonjognak a megszerzése, ennek ellenére a haszonélvezeti jog alapítása a tulajdonoséhoz hasonló helyzetet teremt részére, hajlandó volt arra, hogy az adásvételi szerződések helyett haszonélvezeti jogot alapító szerződéseket kössenek meg a felperesekkel. Ehhez is szükség volt azonban létrehozni egy belföldi gazdasági társaságot, az "B" Kft-t.

A perbeli haszonélvezeti jogot alapító szerződések megkötésekor hatályos 1994.évi LV.törvény (Ftv.) 7.§.(1) bekezdése külföldi magánszemély és jogi személy részére nem tette lehetővé a termőföld tulajdonjogának megszerzését. Az Ftv.11.§-a alapján azonban nem volt kizárt a termőföld szerzési tilalommal érintett személyek részére sem az, hogy a termőföldek vonatkozásában használati jogot, jelen esetben az alperes haszonélvezeti jogot szerezzen.

Az 1999. május 4. napján létrejött ügyvédi megbízás is kifejezetten rögzíti ezt a körülményt.

A peres felek az ügyvédi megbízásban rögzítették azt is, hogy a tényleges végső szándékuk valóban a termőföldek tulajdonjogának átruházására irányult, ezért is foglalták az ügyvédi megbízásba azt a megállapodásukat, hogy amennyiben a hatályos jogszabályok megváltoznak és lehetővé teszik akár külföldi természetes személyek részére, akár belföldi gazdasági társaság részére termőföld megvásárlását, a haszonélvezeti jogot alapító szerződés helyett a perbeli ingatlanok vonatkozásában adásvételi szerződést fognak kötni.

A megyei bíróság álláspontja szerint tehát a felek szándéka 1999. május 4. napján, majd ezt követően 2000. áprilisában is a termőföld tulajdonjogának megszerzése jogi akadályai miatt arra irányult, hogy a jogi akadályok miatt a termőföldek vonatkozásában haszonélvezeti jogot alapítsanak, illetve azon ingatlanok vonatkozásában, amelyek nem esnek az alperest illetően tulajdonszerzési korlátozás alá, az alperes megszerezhesse a tulajdonjogot. Így került sor arra, hogy a Helység 1 .... hrsz-ú major megjelölésű ingatlan vonatkozásában a peres felek adásvételi szerződést kötöttek.

A megyei bíróság a Ptk.207. §-ában foglaltakra tekintettel a fenti körülmények miatt nem látta megállapíthatónak azt, hogy a felek haszonélvezeti jogot alapító szerződései színleltek lettek volna és adásvételi szerződéseket lepleznének.

Rögzítette a megyei bíróság, hogy e körben a felperes hivatkozott arra, hogy az ügyvédi megbízás szerint a haszonélvezeti jog alapítása fejében megfizetett 700.000 DEM forint ellenértéke magában az ügyvédi megbízásban is szerepel, és az, hogy az adásvételi szerződés megkötése esetén további 100.000 DEM forint ellenértékét az alperes a felperesek részére megfizet. Mindemellett maguk a felperesek is a perbeli ingatlanok értékét jóval magasabb összegben állapították meg saját maguk, valamint a peres eljárás során az is kiderült, hogy mind az ügyvédi megbízásban szereplő ellenértékektől, mind pedig a haszonélvezeti jogot alapító szerződésekben szereplő ellenértékektől eltérően jelentősen nagyobb összeget fizetett meg az alperes, illetve "A" a perbeli ingatlanok haszonélvezeti jogának ellenértékeként, így azt sem lehet megállapítani, hogy az adásvételi szerződés létrejötte esetén mennyi lett volna a perbeli ingatlanok vételára.

Rögzítette a megyei bíróság, hogy a felperesek hivatkoztak arra is, hogy az alperes a perbeli ingatlanok vonatkozásában tulajdonosi magatartást tanúsított azzal, hogy a perbeli ingatlanok haszonbérbe adását megelőzően a felperesek részére nem ajánlotta fel haszonbérbevétel lehetőségét, hanem az ingatlanokat a "C" Mezőgazdasági Szövetkezetnek adta haszonbérbe. Ezzel kapcsolatban kiemelte a megyei bíróság, miszerint elfogadta azt az alperesi hivatkozást, hogy e vonatkozásban a felperesek kifogást soha nem tettek, egyebekben pedig a "C" Mezőgazdasági Szövetkezet az I.r. felperes előadása szerint is a felperesek családi érdekkörébe tartozó vállalkozás.

A haszonélvezeti jog alapításának körülményeivel a haszonélvezeti jogot alapító szerződések megkötésének időpontjával kapcsolatban a bíróság álláspontja az volt, hogy a szerződések megkötésének időpontjában - egyéb jogi lehetőség hiányában - a felek szerződéses szándéka valóban haszonélvezeti jog alapítására vonatkozott, ez nem zárta ki, illetve nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az alperes azon ingatlanok vonatkozásában, amelyek nem esnek tulajdonszerzési korlátozás alá, tulajdonjogot szerezzen, illetve a jogi akadályok elhárulása esetén a haszonélvezeti joggal érintett ingatlanok vonatkozásában adásvételi szerződést kössenek, mivel a felek szándéka valóban az volt, hogy a jogi akadályok elhárultát követően megszerezzék az ingatlanok tulajdonjogát. Ez a körülmény indokolja azt is, hogy 2000.áprilisában az 1999.május 4.napján megkötött szerződéssel tartalmilag azonos haszonélvezeti jogot alapító szerződés megkötésére került sor, illetve a Helység 1 majorság tekintetében a felek közt adásvételi szerződés jött létre.