A Kúria Mfv.10089/2014/7. számú precedensképes határozata kormánytisztviselői jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 215. §, 235. §, 273. §, 275. §, 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 43. §, 2010. évi LVIII. törvény (Ktjt.) 8. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Takács Andrea, Tallián Blanka

Mfv.I.10.089/2014/7.

A Kúria a dr. Soós Andrea Klára ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Olasz Ildikó jogtanácsos által képviselt alperes ellen kormánytisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságnál 5.M.192/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.21.849/2012/4. számú közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes által benyújtott csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán a 2014. április 2. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta és 2014. április 16-án kihirdette a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.21.849/2012/4. számú közbenső ítéletét hatályon kívül helyezi, a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 5.M.192/2011/10. számú ítéletének a felperest terhelő illeték összegére vonatkozó rendelkezését megváltoztatja, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 414.072 (négyszáztizennégyezer-hetvenkettő) forint elsőfokú, 552.096 (ötszázötvenkettőezer-kilencvenhat) forint másodfokú, és 690.120 (hatszázkilencvenezer-egyszázhúsz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelemre tekintettel irányadó tényállás szerint a felperes 2002. november 26-án kelt kinevezéssel 2002. december 1-jei hatállyal került a Megyei Földhivatalhoz köztisztviselői jogviszonyba, egyúttal ezen időponttól kezdődően hivatalvezetői feladatok ellátásával is megbízták.

2007. szeptember 3-án a miniszter a felperes hivatalvezetői megbízását határozott időre, 6 évre alakította át. 2010. augusztus 11-én a Minisztérium államtitkára tájékoztatása alapján a felperes jogviszonya 2010. július 6-ai hatállyal kormánytisztviselői jogviszonnyá alakult át, a vezetői megbízása pedig vezetői munkakörré alakult. 2011. január 1-jétől a Megyei Földhivatal megszűnt, és általános jogutódlással a Földhivatal mint a szakigazgatási szerve működött tovább.

A felperes az átszervezést követően személyes találkozó lehetőségét kérte a kormányhivatal vezetőjétől kormánymegbízottól, aki 2011. február 16-án fogadta. Ekkor átadta az okiratot, amelyben a hivatalvezetői munkakör betöltésére létrejött kormánytisztviselői jogviszonyát 2011. február 18-án kezdődő 2 hónapos felmentési idővel 2011. április 18. napjával megszüntette. A határozatban a 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. § (1) bekezdés b) pontját jelölte meg, amely szerint indokolás nélkül felmenthető a kormánytisztviselő a fenti jogszabály alapján.

Ezt követően a felperes a kormánymegbízottól felmentése indokolását kérte, aki attól elzárkózott.

A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a kormánytisztviselői jogviszonyát az alperes jogellenesen szüntette meg, ezért átalánykártérítés megfizetését igényelte különös tekintettel arra, hogy közel áll az előrehozott öregségi nyugdíj lehetőségéhez, amely a munkáltató magatartása miatt életkoránál fogva és az ismert munkaerő-piaci helyzetre is tekintettel elhelyezkedési esélyeit rendkívüli módon korlátozza. Kérte, hogy a bíróság marasztalja az alperest perköltségben is.

Hivatkozott arra, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2011. február 15-én kihirdette a 1068/B/2010. számú AB határozatát, amelyben megállapította, hogy a hivatkozott törvényi rendelkezés alkotmányellenes és mint ilyen egyben jogellenes is, sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében, 70/B. § (1) bekezdésében, 70. § (6) bekezdésében, 57. § (1) bekezdésében, és az 54. § (1) bekezdésében foglalt alkotmányos elveket. Az Alkotmánybíróság a jogszabályt 2011. május 31-ével semmisítette meg, azonban ez nem jelenti azt, hogy a 8. § (1) bekezdése eddig az időpontig is alkalmazható. Meggyőződése szerint a 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdése az uniós jogszabályokkal sincs összhangban figyelemmel a 2009. évi VI. törvénnyel kihirdetett Európai Szociális Charta 24. cikkére, illetve a 2007. évi CLXVIII. törvénnyel kihirdetett Európai Alapjogi Charta 30. cikkében foglaltakra.

A felperes a keresetében rendeltetésellenes joggyakorlásra is hivatkozott, mivel álláspontja szerint korábbi politikai tevékenysége miatt került sor a jogviszonya felszámolására, ami az egyenlő bánásmód követelményébe is ütközik.

A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 5.M.692/2011/10. számú ítéletével a keresetet elutasította és a felperest perköltség viselésére kötelezte.

A munkaügyi bíróság ítéletében utalt a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontjában rögzítettekre, valamint a 2011. évi LII. törvénnyel módosított Ktjv. 2011. június 1-jétől kezdődően hatályos szövegére.

A 8/2011. (II.18.) AB határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2011. március 31-ei hatállyal megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság határozatában kitért arra, hogy az 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 42. §-a alapján az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályi rendelkezés a határozat közzétételét követő napon veszti hatályát. Az Abtv. 43. § (4) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság ettől eltérően is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését, ha ezt a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja. Az Alkotmánybíróság a megsemmisítés időpontjának meghatározásakor figyelemmel volt arra, hogy mivel a Ktjv. 10. § (1) bekezdése alapján a kormánytisztviselői jogviszonyokban az 1992. évi XXIII. törvénynek (Ktv.) a köztisztviselő lemondására és felmentésére vonatkozó 16-17. §-ai nem alkalmazhatók, a Ktjv. 8. § (1) bekezdésének megsemmisítése következtében a kormánytisztviselői jogviszony lemondással és felmentéssel való megszüntetése szabályozatlanul marad. Időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánynak megfelelő szabályok megalkotására, a Ktjv. 8. § (1) bekezdése ezért veszítette hatályát csak 2011. május 31-ével. (Az Alkotmánybíróság a határozatában a 2010. évi LVIII. törvényt Ktjt-nek nevezte).

A bíróság álláspontja szerint nem elfogadható a felperes azon hivatkozása, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályi rendelkezés a határozat közlését követő napon már nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság jövőre nézve történő jogszabály megsemmisítéséből nem következik, hogy 2011. február 16-án a felperessel szemben az akkor hatályban lévő jogszabályok alapján az indokolás nélküli felmentés nem volt alkalmazható. Ezért a bíróság az alperes munkáltatói intézkedését nem tekintette jogellenesnek.