A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31680/2013/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 39. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 35. §, 131. §, 164. §] Bíró: Szecskó József
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
14.K.31.680/2013/15.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság:
a dr. Kuchta Ferenc ügyvéd (Cím) által képviselt
I. r. felperes (Cím)
II. r. felperes (Cím)
III. r. felperes (Cím)
a dr. Maczkó Tibor jogtanácsos által képviselt
NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága (Cím) I. r.
és a Dr. Kokas András kormánytisztviselő által képviselt NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (Cím) II. r. alperesek ellen
adó ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t
A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy fizessenek meg az alpereseknek 15 napon belül egyetemlegesen 100.000 - 100.000,- (Százezer-Százezer) forint perköltséget.
Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy fizessenek meg a Magyar Államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására 900.000,- (Kilencszázezer) forint le nem rótt kereseti illetéket.
Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
I n d o k o l á s
Az APEH Központi Hivatal Hatóság Főosztálya, a jelen per I. r. alperesének jogelődje a felperesek jogelődjével szemben a .... számú határozatával 138.171.658,- forint adóhiányt állapított meg, ezután 69.085.829,- forint adóbírságot szabott ki és 71.938.000,- forint késedelmi pótlék megfizetését írta elő.
A felperes keresettel támadta meg az adóhatóság határozatát és ennek nyomán a ... Bíróság a 2007. augusztus 22-én kelt jogerős ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
A határozat hatályon kívül helyezésének az volt az indoka, hogy az ellenőrzés kiterjesztése nélkülözhetetlen lett volna a felperes házastársára is, akivel 1997. óta házastársi életközösségben él, aki a vizsgált időszakban szintén egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott.
A jogerős ítélettel szemben az adóhatóság felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amely felülvizsgálati eljárás során az alperes 2008. november 20-án bejelentette, hogy a jelen per felpereseinek jogelődje 2008. október 26-án elhalálozott.
Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a .... számú végzésével a pert megszüntette és a jogerős ítéletet teljes egészében hatályon kívül helyezte.
Ezt követően az APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága, mint elsőfokú adóhatóság a .... számú határozatával a jelen per felpereseit, mint néhai II. r. felperes törvényes örököseit adótartozás megfizetésére kötelezte. Az I-II. r. felperest külön-külön 63.820.803,- forint, míg a III. r. felperest 9.607.437,- forint összegben.
Az elsőfokú adóhatóságnak ez a határozata az I. r. alperes jogelődjének 2008. szeptember 18-án ... számú határozatával emelkedett jogerőre.
Mindezek mellett a II. r. felperes terhére az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság ...-Budapesti Igazgatósága 2009. évre vonatkozóan 836.174,- forint késedelmi pótlék megfizetését írta elő, amely a határozat részbeni megváltoztatásával a II. r. alperes 2011. március 25-én .... számú határozatával emelkedett jogerőre azzal, hogy a jogerős határozat 2009. évre vonatkozó a késedelmi pótlék összegét 802.437,- forintban állapította meg.
A felperesek keresettel fordultak a bírósághoz az alperesi határozatok hatályon kívül helyezése iránt. A keresetükben kifejtették, hogy nem áll fenn az örökhagyó II. r. felperesval szemben olyan utólagos adómegállapítást tartalmazó, jogszerű adóhatósági határozat, amely alapján az örökösöket bármilyen fizetési kötelezettséggel lehetne az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 35. § (2) bekezdés a.) pontja alapján terhelni. A felperes az örökhagyó terhére hozott adóhatósági határozat megalapozatlan volt, ezt a bíróság jogerős ítéletével egyértelműen megállapította és azt hatályon kívül helyezte. Az ítéleti döntés helyességét semmilyen módon nem érinti az a körülmény, hogy a felperes elhalálozása következtében a Legfelsőbb Bíróság előtti felülvizsgálati eljárás lefolytatásának technikai akadálya volt. A megállapítottan a jogsértő határozat alapján adófizetési kötelezettséggel terhelni senkit nem lehet.
A felperesek bejelentették, hogy Alkotmánybírósághoz fordultak az Art. 35. § (2) bekezdésének, 131. § (1) és (3) bekezdéseinek, valamint a Pp. 251. § (1) bekezdésének megsemmisítése iránt. Továbbá kérték a Legfelsőbb Bíróság .... és a .... számú végzésének megsemmisítését is.
Az alperesek ellenkérelme a keresetek elutasítására irányult. Az alperesek fenntartották a jogerős határozataikban foglaltakat. Kifejtették, hogy a felperesek által támadott alperesi határozatok az örökhagyó halála időpontjában fennálló kötelezettségei kerültek előírásra a felperesek terhére, az örök részük erejéig. Ez alapján az adófizetési kötelezettség megfizetésére kötelezték az adóhatóságok a felpereseket, amelyek már a halála időpontjában, azaz 2008. október 26-án is fennálltak.
Az alperesek hivatkoztak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 32. § (2) bekezdésére, amely szerint a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a hatóság az eljárást felfüggesztette. Az adóhatóság jogszerűen, a Ket. fent hivatkozott rendelkezéseinek betartásával járt el akkor, amikor a megyei bíróság ítélete ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemre tekintettel nem rendelkezett az elsőfokú adóhatósági határozat megsemmisítéséről és új eljárásra utasításáról, hanem az eljárást a Legfelsőbb Bíróság döntéséig felfüggesztette.
A felperesek részére történt soron kívüli adómegállapításra 2009. február 4-én jogerőssé vált hagyatékátadó végzésre figyelemmel került sor. A közjegyzői hagyatékátadó végzés szerint a III. r. felperes özvegyi haszonélvezeti jogot, valamint osztályos egyezség címén egy ingatlanhoz kapcsolódó érvényesíthető követelést és egy gépjármű 1/2 tulajdoni hányadát örökölte.
Hivatkozott a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII.04.) IM rendelet 53. § (4) bekezdésére, amely szerint az örökösök között kizárólag a hagyatéki vagyon tárgyaira vonatkozóan létrejött egyezség (osztályos egyezség), a hagyatékban való részesedés mellett, de arányára tekintet nélkül nem minősül élők közötti jogügyletnek és a hagyatékot az egyezség alapján öröklés jogcímén kell átadni.
A felperesek elévülésre történő hivatkozásával kapcsolatosan kifejtették, hogy az Art. 164. § (6) bekezdése alapján az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Jelen esetben az esedékesség napja 2006. augusztus 4., tehát e nap az elévülési idő számításának kezdő napja, mivel a felperesek részére hozott adófizetési kötelezettséget megállapító határozat 2009. október 5-én került kézbesítésre, egyértelműen megállapítható, hogy az 5 éves elévülési időből 2 év 9 hónap és 5 nap telt el.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!