BH 2006.3.76 I. Nem valósítják meg az emberölés bűntettét azok a terheltek, akik az alkoholista sértettnek - nem tudva alkoholos befolyásoltságának mértékéről - szeszes italt fizetnek, majd a sértett az alkoholfogyasztás következtében kialakult alkoholmérgezésben meghal [Btk. 166. § (1) bek.].

II. Garázdaság vétsége helyett garázdaság bűntette megállapításának van helye abban az esetben, ha a cselekmény elkövetésében többen vesznek részt, de az ügyészség csak két terhelt ellen emel vádat [Btk. 137. § 13. pont, Btk. 271. § (1) és (2) bek. a) pont].

A megyei bíróság H. R. I. r. és P. G. II. r. vádlottak bűnösségét egy-egy rendbeli társtettesként elkövetett garázdaság vétségében állapította meg. Ezért a vádlottakat személyenként 50-50 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 100 forintban állapította meg. Így mindkét vádlottal szemben 50 000 forint pénzbüntetést szabott ki.

H. R. I. r., P. G. II. r. és D. Cs. III. r. vádlottakat egy-egy rendbeli társtettesként elkövetett emberölés bűntettének a vádja alól, H. R. I. r. vádlottat ezen túlmenően személyi szabadság megsértésének bűntette vádja alól, míg D. Cs. III. r. vádlottat egy rb. társtettesként elkövetett garázdaság vétségének a vádja alól felmentette.

Az I. r., II. r. vádlottakkal szemben kiszabott pénzbüntetésbe a vádlottak által előzetes fogva tartásban eltöltött időt beszámította, rendelkezett a bűnügyi költségről.

A megyei bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített, illetve helyesbített tényállás lényege a következő.

A három vádlott 2003. április 13-án a délutáni órákban B. községbe ment, ahol egy italboltban szórakoztak, ott szeszes italt fogyasztottak. Nem sokkal a vádlottak megérkezését követően megjelent a kocsmában id. K. N. sértett is, aki már napközben is fogyasztott szeszes italt. A 62 éves sértett napi rendszerességgel szokott italt fogyasztani, több esetben előfordult, hogy másokat arra kért, hogy fizessenek neki italt, illetve mások poharába is beleivott. Alkoholista életmódjáról a környezetében élők tudtak, így ismerték a vádlottak is. Többször előfordult, hogy a sértett annyira lerészegedett, hogy az utcán elesett, és elfeküdt.

A vádbeli napon a sértett, korábban ismeretlen helyen, ismeretlen mennyiségű alkoholt fogyasztott. Amikor a kocsmába ért, vérében körülbelül 3-3,44 ezrelék közötti alkoholkoncentráció lehetett.

Az italboltban H. R. I. r. és P. G. II. r. vádlott felváltva egy-egy italra meghívták a sértettet. Az I. r. vádlott 2 kisfröccsöt és háromszor 1/2 dl vodkát, míg a II. r. vádlott háromszor 1/2 dl vodkát fizetett a sértettnek, melyet az elfogyasztott. Egy ízben az italozás közben a sértett már hazaindult, azonban a kocsmaajtónál őt az I. r. vádlott visszakísérte, mondván, hogy a neki kikért italt már felszolgálták. A sértett ekkor visszament és az italt elfogyasztotta.

18 óra tájban a kocsmáros kérésére a sértettet a II. r. vádlott - látva ittasságát - kivezette és a kocsma közelében lefektette. Ezt követően ment ki a kocsmából a III. r. vádlott és a sértettet a közelében lévő téglákkal kezdte körberakni. Ezt észlelte az I. r. vádlott is és folytatta a tégla lerakását. Miután befejezte, a II. r. vádlott egy a kerékpárok kitámasztására szolgáló fémtárgyat helyezett a téglákra.

A sértett fiát, ifj. K. M.-et ifj. D. J. értesítette a sértett állapotáról, ezután a sértettet 19 óra előtti időben fia gépkocsival hazavitte.

Ezután a sértett fia ifj. K. M., és féltestvére, id. D. V. J. visszamentek a kocsmába, ahol id. D. V. J. a II. r. vádlottat lerántotta a földre, H. R. I. r. vádlott ezt észlelve rátámadt D. V. I.-re, majd a már a földre került sértettet bántalmazta, ütlegelte. P. G. II. r. vádlott a tettlegességbe be nem avatkozó ifj. K. M. sértettet ütötte meg. A verekedésnek D. Cs. III. r. vádlott közbelépése vetett véget. Ezt követően a két társaság a kocsma előtt egy darabig vitatkozott, majd ifj. K. M. és féltestvére hazamentek.

A bántalmazás következtében ifj. K. M. sértett az ajkak repesztett sebzését, míg D. V. J. a mellkasfal zúzódását, a fején zúzott sebzést, az arc zúzódását és hámhorzsolását, a bal kéz IV. ujjának rándulását és húzódását szenvedte el.

Ifj. K. M. észlelve apja állapotát 19 óra 13 perckor értesítette a mentőket. Az első mentőautó 19 óra 35 perckor érkezett a sértetthez. A kiérkező mentősök a sértett vizsgálata után rohammentőt hívtak, akik a sértettet újraélesztették, majd gyomormosást végeztek nála és kórházba szállították. A sértett a kórházban 2003. április 27. napján meghalt.

A sértettől ellátása során vett vérből és vizeletből megállapították, hogy a vérében 5.22 ezrelék, vizeletében 4.97 ezrelék alkoholkoncentráció volt, amely nála heveny alkoholmérgezést okozott.

A sértett halálának közvetlen oka a hörgős tüdőgyulladás miatt kialakult heveny, jobb szívtér tágulat és a következményesen fellépett vérkeringési elégtelenség volt. A bekövetkezett halál az agy oxigénhiányos károsodásával közvetett okozati összefüggésben áll.

A heveny alkoholmérgezés állapotát létrehozó extrém mennyiségű alkohol elfogyasztásával összefüggésben áll a sértett halála. Halálát az alkohol központi idegrendszerre kifejtett depresszív hatása által létrehozott légzés leállás és az ezzel összefüggésben állóan kialakult oxigénhiányos agykárosodás alapozta meg.

A sértett által a vádbeli napon délután elfogyasztott szeszes ital mennyisége, illetve az ezt követően a vádlottak által neki fizetett szeszes ital mennyisége külön-külön nem vezetett volna halálához.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést mindhárom vádlott terhére felmentésük miatt, a bűnösség megállapítása végett, illetőleg a kiszabott büntetés súlyosításáért, míg a III. r. vádlott esetében a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett.

A fellebbviteli főügyészség a garázdaság vétségének a vádja alóli felmentés miatt D. Cs. III. r. vádlott terhére bejelentett fellebbezést visszavonta, egyebekben a súlyosításra irányuló fellebbezést fenntartotta.

A fellebbviteli főügyészség képviselője a másodfokú tárgyaláson az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére tett indítványt.

A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiányos, részben megalapozatlan, ezért azt, figyelemmel a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontjára a másodfokú eljárás során felvett bizonyítás, illetőleg az iratok tartalma alapján kiegészítette és helyesbítette.

A másodfokú bíróság által kiegészített és helyesbített tényállás már mentes a Be. 351. § (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, iratellenes megállapítást, vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megtartásával a szükséges részletességgel folytatta le. Az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges bizonyítékokat feltárta. Indokolási kötelezettségének szűk körben ugyan, de eleget tett, és számot adott arról, hogy ténymegállapításait mely bizonyítékokra alapította. Ezért a másodfokú bíróság az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló indítványt nem látta alaposnak.