A Kúria Mfv.10486/2016/1. számú precedensképes határozata végkielégítés tárgyában. Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.I.10.486/2016/4.

A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró

Dr. Tallián Blanka bíró

Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró

A felperes:

A felperes képviselője:

Dr. Tordai Ildikó ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője:

Dr. Hollósy Tamás ügyvéd

A per tárgya: végkielégítés

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Szombathelyi Törvényszék 7.Mf.20.009/2016/6/I.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.M.209/2015/8-II.

Rendelkező rész

A Kúria a Szombathelyi Törvényszék 7.Mf.20.009/2016/6/I. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.M.209/2015/8-II. számú ítéletét megváltoztatja, a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 100.000 (egyszázezer) forint és 27.000 (huszonhétezer) forint áfa együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 77.100 (hetvenhétezer-egyszáz) forint elsőfokú, 102.800 (egyszázkettőezer-nyolcszáz) forint másodfokú, és 128.500 (egyszázhuszonnyolcezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 1993. augusztus 1-jétől létesített munkaviszonyt az alperes jogelődjével. A 2008. szeptember 1-jei jogutódlást követően a munkáltató az alperes lett, amely mint a SZ.E. által fenntartott intézmény világnézetileg elkötelezett, katolikus szellemiségű iskola, nevelési elveinek alapja a keresztény vallási és erkölcsi értékek tisztelete.

[2] A felperes munkaszerződése pontjában 2009. március 1-jétől kezdődő hatállyal rögzítették, hogy a Munka törvénykönyve és az azt kiegészítő rendelkezések, továbbá az Egyházi törvénykönyv és az egyház egyéb hatályos előírásai, szabályzatai irányadóak.

A pont szerint a munkavállaló kötelezte magát, hogy munkáját a hatályos egyházi és világi jogszabályok tiszteletben tartásával, a Katolikus Egyház tanításainak figyelembevételével végzi, tudomásul veszi, hogy a munkahelyén kívül sem tanúsíthat egyházi alkalmazotthoz méltatlan, az egyházat sértő magatartást, illetve az egyház tanításaival ellentétes magatartás rendes vagy rendkívüli felmondás alapját képező ok lehet.

[3] A felperes az alperesnél tanítóként dolgozott, és alsó-, illetve felső tagozatban német nyelvet oktatott.

[4] A felperes házas családi állapotú, azonban életközösségét megszakítva 2015. január 20-a óta Ö.P.-rel él élettársi kapcsolatban, aki szintén házas, és a házastársa tanítóként az alperes tantestületének tagja.

[5] Az alperes igazgatója minderről 2015. februárban szerzett tudomást, ezt követően a felperest megbeszélésre hívta és tájékoztatta, hogy ez a magatartás a munkaviszony megszüntetését eredményezi amennyiben Ö.P. házassági életközössége nem áll helyre. Ez a feltétel nem teljesült, ezért az alperes 2015. július 18-án kelt és közölt felmondással 90 napos felmondási idővel megszüntette a felperes munkaviszonyát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 65. § (1) bekezdés alapján az Mt. 66. § (2) bekezdése szerinti okra hivatkozással.

A felmondás indokolása utalt a szerelmi kapcsolatra az egyik kolléganő férjével, Ö.P.-rel, aki az életközösséget megszakította, tehát a felperes miatt egy másik család egysége felbomlott. Ez a magatartás súlyosan sérti a katolikus egyháznak a házasságra, a családi élet szentségére vonatkozó tanítását. A munkaszerződés pontja szerint egyházi iskolában tanítóként a magánéletben is be kell tartani az egyház által elvárt erkölcsi szabályokat. Aki az elvárt értékrenddel ellentétes módon él, alkalmatlan a feladata ellátására, ezért lehetetlen a munkaviszonya fenntartása. A felperes magatartása az iskola jóhírnevét és a munkaviszony célját is veszélyezteti. A nevelőtestületben lehetetlenné vált a felperes jelenléte, az súlyosan sérti a munkahelyi légkört. A felmondás bizalomvesztésre is utalt azzal, hogy a munkáltató elvesztette azt a bizalmat, miszerint a felperes alkalmas a katolikus vallás erkölcsi tanítását a tanulóknak átadni, mert a magánéletében éppen ennek ellenkezőjét teszi.