A Győri Ítélőtábla Bf.63/2014/15. számú határozata emberölés bűntette (KÜLÖNÖS KEGYETLENSÉGGEL elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 44. §] Bírók: Kovács Tamás, Miklós Mária, Takácsné dr. Helyes Klára

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.63/2014/15. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a 2014. évi október hó 7. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt I.r. vádlott ellen indult büntető ügyben a Veszprémi Törvényszék 2014. május hó 15. napján kelt 10.B.47/2013/37. számú ítéletét helybenhagyja.

A bíróság a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja a vádlott által 2014. május hó 15. napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt.

A másodfokú eljárásban 31.075.- /Hrmincegyezer-hetvenöt/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet a vádlott köteles felhívásra az államnak megfizetni.

I n d o k o l á s :

A Veszprémi Törvényszék 2013. július 4., december 12., 2014. február 27. és május 15. napján tartott tárgyalások alapján hozott és az utóbbi napon kihirdetett ítéletével a 2012. április 13. napjától április 16. napjáig őrizetben, azóta előzetes letartóztatásban lévő I.r. vádlottat az 1978. évi IV. törvény alapján bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében (Btk. 166. § (1) bekezdés (2) bekezdés d.) pontja) és erőszakos közösülés bűntettének kísérletében (Btk. 197. § (1) bekezdés III. fordulata). Ezért, mint erőszakos többszörös visszaesőt ítélte életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre, mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetést fegyház fokozatban kell végrehajtani és I.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította.

A törvényszék gazdasági hivatalánál BJ.I/15/2013, szám alatt kezelt 1-31. és 34-40. tételszámok alatti bűnjelek lefoglalását megszüntette, elrendelte a megsemmisítésüket, a 32-33. és 41. tételszám alatti bűnjeleket kiadását I.r. vádlottnak.

Kötelezte a vádlottat 3.103.412 Ft felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen annak kihirdetésekor a vádlott és védője a feltételes szabadságra bocsátás kizárására vonatkozó rendelkezés miatt jelentettek be fellebbezést.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.49/2014/4-I. számú átiratában a jogorvoslati kérelmet alaptalannak tartotta és a tényállás kiegészítése mellett - arra figyelemmel, hogy a vádlott korábbi büntetettsége, antiszociális személyisége, az újabb terhére rótt bűncselekmény nagy tárgyi súlya, az elkövetés motiválatlansága, brutalitása indokolják a társadalomból való végleges elszigetelését - az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A vádlott a 4. sorszámú beadványában indokolta a fellebbezését, ebben a minősítést támadta. Álláspontja szerint halált okozó súlyos testi sértésben állapítható meg a bűnössége, mivel csak ez bizonyítható az alábbi körülmények figyelembevételével: Az ügyben nincs tettenérés, a cselekményt eszköz nélkül követte el, csak nyolc napon túli és nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket okozott a sértettnek, motivációja, célzata a tettének nincs. Az ittasságával és erős felindultságával magyarázata a történteket, de nem tudja felidézni, hogy azt mi váltotta ki. Minderre figyelemmel kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését.

A védő az ítélőtábla nyilvános ülésén csatlakozott védencéhez és a bejelentett fellebbezés irányától függetlenül, indítványozta - az általa hivatkozottak elfogadásával - a hatályon kívül helyezést, a cselekmény átminősítését halált okozó testi sértés bűntettére. Fenntartotta az eredetileg bejelentett fellebbezést is a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatosan, részletezve mindazokat a körülményeket - kitérve a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés tekintetében az esetleges jogszabály módosításra - amelyek védence feltételes szabadságra bocsátását indokolják.

Perbeszédében kifejtette, hogy több fellebbezés született, írásban a védence megalapozatlanságra hivatkozott és hatályon kívül helyezést kért, támadta a minősítést. Nem vitatta a bántalmazást, de nem kívánta a sértettet megölni, ha a mentők időben ellátják, a sértett nem halt volna meg. Kérte annak vizsgálatát, hogy a vádlott feltételes szabadságra legyen bocsátható, ennek érdekében hivatkozott a védence megbánására, beismerésére, hogy gyermeke született.

Az alkalmazandó büntető jogszabályt tekintve, egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint az elkövetéskori jogszabály a kedvezőbb védence számára és ennek alapján indítványozta az ügy elbírálását.

Az ügyész fenntartotta az átiratban foglalt indítványt, részletezte, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, megalapozott tényállást állapított meg, amely nem tartalmaz iratellenes vagy téves ténybeli megállapítást. A vádlotti bűnösség megállapítása és a cselekmény minősítése törvényes. Az ügyben nem volt bizonyítható a közösülés szándéka az élet elleni bűncselekmény elkövetése előtt, a sértett élete elvételének célzata vezette a vádlottat, mindez a bántalmazás intenzitásából, helyéből, jellegéből megállapítható. A 2012. április 17. napján tett kihallgatásakor maga a vádlott is hivatkozott arra, abban a tudatban hagyta el a lakást, hogy meghalt a sértett.

Az alkalmazandó jogszabály kérdésében kifejtette, hogy mindkét - az elkövetéskori és az elbíráláskor hatályos - büntető törvény szabályai mérlegelést nem tűrően, a vádlottal szemben életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását rendelik. Az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény / továbbiakban a régi Btk. / lehetőséget ad a feltételes szabadságra, a 2012. évi C. törvény / a továbbiakban új Btk. / alapján ki kellene abból zárni, ennél fogva a rendelkezései nem kedvezőbbek, az alkalmazására nem kell áttérni. Az elsőfokú bíróság helytállóan döntött, amikor kizárta a vádlottat a feltételes szabadság kedvezményéből, egész eddigi életvezetése igazolja, hogy nem alkalmas a társadalommal való együttélésre, emocionális rezonancia nélkül él, hiteltelen a megbánása, olyan erőszakos többszörös visszaeső, akivel szemben fenn kell tartani a feltételes szabadság kedvezményéből kizáró rendelkezést, ezért helybenhagyást indítványázott.

A vádlott felszólalásában egyetértett védőjével, a felszólalását a jegyzőkönyvhöz írásban is csatolta. Elmondása szerint bűnös, mert elvette az idős sértett életét, ha nem lett volna alkoholos állapotban, nem követi el a cselekményt. Kiemelte, hogy senki életére nem akart törni, más szándék vezette, de az alaptényeket nem vitatta. Kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését a beadványában írtakra figyelemmel.

Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezés alapján a Veszprémi Törvényszék ítéletet az azt megelőző eljárással együtt teljes körűen a Be. 348. § (1) bekezdése alapján bírálta felül. Ennek eredményeként a jogorvoslati kérelmet nem találta alaposnak.