BH 1987.7.248 Az a fél, amelyik elmulasztja a vállalkozó szabálytalan számlájának ellenőrzését, az ebből származó kárát a vállalkozóra csak annak a közrehatása arányában háríthatja át (Ptk. 340. § (1) bek.).

A II. r. alperes megrendelő az I. r. alperes vállalkozóval szerződést kötött egy kenyérgyár építési-szerelési munkáira. A beruházás részben a II. r. alperes, részben az állam pénzeszközeinek felhasználásával készült. Az I. r. alperes a szerződés teljesítése érdekében a felperes alvállalkozóval szerződést kötött lakatosipari szerkezetek szállítására. A felperes a szerződést - a pneumatikus távirányítók kivételével - teljesítette, számlájában azonban a teljes szerződéses összeget szerepeltette, amelyet az I. r., illetve végső soron a II. r. alperes kiegyenlített. A beruházás pénzügyi lebonyolítását végző pénzintézet a számlaellenőrzés során megállapította, hogy a felperes 1 528 756 Ft összegben jogosulatlanul számlázott, melyből 1 443 936 Ft volt a le nem szállított távirányítók ára. A felperes a pénzintézet felszólítására a jogosulatlanul elszámolt összeget annak késedelmi kamataival együtt az állami költségvetés javára visszafizette. Ezt követően a pneumatikus távirányítókat leszállította, melyekről 1984. november 30-án kiállított 1 445 326 Ft összegű számlája megfizetésétől az alperesek elzárkóztak. A felperes keresetében ennek az összegnek, valamint 1984. november 30-tól évi 20 % kamatának megfizetésére kérte az alpereseket kötelezni.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték, arra hivatkoztak, hogy a termék ellenértékét már megfizették, annak elvonására a felperes felróható magatartása miatt került sor.

Az I. r. alperes keresetet indított a II. r. alperes ellen, melyben marasztalása esetére a felperes által követelt összeg megfizetésére kérte kötelezni azzal az indokkal, hogy a kérdéses terméket a II. r. alperes beruházásához használta fel.

A II. r. alperes a kereset elutasítását kérte, majd beszámítási kifogást terjesztett elő a felperesi keresettel szemben azon az alapon, hogy a felperes jogosulatlan számlázása miatt kár érte, mert a beruházás fedezetére szolgáló alap a perelt összeggel csökkent.

Az elsőfokú bíróság 867 196 Ft és 1984. november 30-tól számítandó évi 20 % kamata megfizetésére kötelezte a II. r. alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az indokolás szerint a felperes az első számlába jogosulatlanul beállított terméket utóbb leszállította, annak ellenértékét a Ptk. 379. §-ának (1) bekezdése alapján jogszerűen igényelte. Ugyanakkor alaposnak találta a II. r. alperes beszámítási kifogását is. Megállapította, hogy az állami támogatás részbeni elvesztése okozati összefüggésben van a felperes felróható magatartásával. Figyelembe vette viszont azt is, hogy a kár keletkezésében a II. r. alperesnek a számla ellenőrzésével kapcsolatos mulasztása kb. 60 %-ban közrehatott, ezért a II. r. alperest a kereset 60 %-ának megfelelő, összesen 867 196 Ft-nak és késedelmi kamatainak megfizetésére kötelezte.

Az ítélet ellen a felperes és a II. r. alperes fellebbezett.

A felperes az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a II. r. alperesnek a kereset szerinti marasztalását kérte. Túlzottnak minősítette a terhére megállapított 40 %-os felelősségi mértéket.