A Fővárosi Törvényszék P.25471/2015/47. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 51. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 5. §, 54. §, 62/F. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:89. §, 6:91. §, 6:98. §] Bíró: Csóti Tamás

Fővárosi Törvényszék

3.P..../2015/47.

A Fővárosi Törvényszék dr. Bittera Csaba ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. Tálas K. József ügyvéd által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű alperes, dr. Slujtner Zsolt ügyvéd által képviselet II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe.) II. rendű alperes, a III. rendű alperes neve (III. rendű alperes címe.) III. rendű alperes és a IV. rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe.) IV. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségnek megállapítása iránti perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. r. alperesnek 2.000.000 ) forint perköltséget; a II-IV. r. alperesek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéknél kell elektronikus úton, vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon négy egyező példányban benyújtani.

I n d o k o l á s

I.

A II. rendű alperes feltalálója és jogosultja több szabadalomnak, illetve azokhoz kapcsolódó védjegynek (továbbiakban: Szellemi Tulajdon). Egyes szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokat a II. r. alperes az általa alapított és tulajdonolt III. és IV. r. alpereseknek adott át.

A felperes mint megbízott és a II. rendű alperes mint megbízó között 2014. október 1. napján megbízási szerződés jött létre (a továbbiakban: Megbízási Szerződés; 1/F/2.). A szerződés 1.1. szerint a szerződés időtartama alatt a felperes joga felkutatni, közvetíteni, üzletkötést elősegíteni és tárgyalásokat folytatni azokkal a személyekkel, gazdasági társaságokkal, egyéb entitásokkal és érdekelt személyekkel, akik érdeklődést mutatnak a Szellemi Tulajdon egész világ területére kiterjedő kizárólagos, illetve nem kizárólagos megvásárlásra, illetve a licenc jogok megvásárlására egy bizonyos területre vagy az egész világra, határozott vagy határozatlan időre. A szerződés 3.1. értelmében a felperes fenti joga - ide nem értve Magyarország területét - kizárólagos. A felperes a Szellemi Tulajdon sikeres értékesítése, licencbe adása vagy más hasznosítása esetén a szerződés 4.1. szerinti jutalékra jogosult, az itt rögzített számítás szerint. A felek a szerződést a hatálybalépéstől számított 60 hónapra kötötték azzal, hogy a szerződésben rögzített esetekben a szerződés időtartama meghosszabbodhat. A felek a szerződést magyar nyelven kötötték, irányadó jogként Anglia és Wales törvényeit határozták meg (18.1); a megállapodással kapcsolatos jogvitájuk rendezésére a zürichi székhelyű Court of International Arbitration illetékességét kötötték ki (18.2). A Megbízási Szerződés 2014. október 1. napján lépett hatályba (19).

A II-IV. r. alperesek 2014. december 22. napján a "Intellectual Property Transfer Agreement" című szerződéssel a Szellemi Tulajdont és az azzal kapcsolatos valamennyi jogot átruházták az I. r. alperesre (a továbbiakban: Transzfer Szerződés; 5/A/2. magyar fordításban: 5/A/5.). A szerződés 3. pontja szerint a Szellemi Tulajdonért (a személyes jogok kivételével) és valamennyi kapcsolódó eszközért fizetendő vételár 1 millió USD, melyet két részletben kellett megfizetnie az I. r. alperesnek. A felek e szerződésre a Szaúd-Arábiai királyság jogát tekintették irányadónak az abban foglalt kollíziós szabályok kivételével (11.7). Megállapodásuk szerint a szerződéssel kapcsolatban felmerülő jogvitákat a Szaúd-Arábiai Királyság illetékes bíróságai (azaz a Panasztestület) elé kell utalni (11.8).

A Transzfer Szerződés megkötésének napján a II. r. alperes érdekeltségi körébe tartozó, perben nem álló ... nevű máltai cég és az ugyancsak perben nem álló ... nevű szaud-arábiai cég "Service Agreement" címzésű szerződést kötöttek (a továbbikban: Szolgáltatási Szerződés; 5/A/2. magyar fordításban: 5/A/7.). A szerződés lényege, hogy a tűzoltórendszerek kiépítésével és beüzemelésével foglalkozó ... nevű szaud-arábiai cég a Szellemi Tulajdon hasznosításával érintett bemutatóhely és gyár megtervezése, felépítése és beüzemelése, valamint a szükséges tanúsítványok beszerzése végett igénybe veszi a mindezekhez szükséges műszaki szakértelemmel és információkkal rendelkező ... nevű máltai cég szolgáltatásait (2.1). A felek 8 millió USD szolgáltatási díjban állapodtak meg, melyet a ... nevű szaud-arábiai cég a 3. pontban írt módon és részletekben fizet meg a szolgáltatás tejesítésétől függően a ... nevű máltai cég részére. A felek ezen szerződésben is a Szaúd-Arábiai királyság jogát tekintették irányadónak (10.9) és a szerződéssel kapcsolatos jogvitáikat ez esetben is a Szaúd-Arábiai Királyság illetékes bíróságai elé utalták (10.10).

Nem sokkal ezt követően az alperesek között vita támadt a Transzfer Szerződés érvényességét illetően. A bíróságnak hivatalos tudomása van arról, hogy a II. alperes sikeretlenül kezdeményezett pert jelen bíróság előtt a Transzfer Szerződés érvénytelensége iránt; az eljárás a bíróság joghatóságának hiányában megszüntetésre került (8.Pkf..../2016/3.).

II.

A felperes 2015. december 22. napján előterjesztett keresetével azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a Transzfer Szerződés érvénytelen elsődlegesen a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései, másodlagosan a Szaúd-Arábiai Királyság joga alapján.

Az I. r. alperes joghatósági kiforgásával szemben a felperes úgy érvelt, hogy bár a Transzfer Szerződésben a szerződő felek szaúdi jogot és joghatóságot kötöttek ki, a Szaúd-Arábiai Királyság illetékes bíróságainak joghatóságát kikötő megállapodás csak a szerződő alperesek egymással szembeni jogvitáira irányadó, a felperest mint harmadik személyt nem köti, nem korlátozza abban, hogy a szerződés érvénytelenségéből fakadó igényét jelen bíróság előtt érvényesítse. Érvelése szerint a bíróság a II-IV. r. alperes lakó- illetve székhelye alapján rendelkezik joghatósággal a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmtvr.) 54. § (2) bekezdése alapján. Ezen jogi álláspontját szakvéleménnyel (11) is alá kívánta támasztani a felperes.

A felperes elsősorban a magyar jog alapján kérte megítélni a keresetet. Nem vitatta, hogy a felek a támadott szerződésre a Szaúd-Arábiai királyság jogát tekintették irányadónak. Azonban a felperes meggyőződése szerint e jogválasztása őt, mint a szerződés megkötésében részt nem vevő felet nem köti. Ezt álláspontja szerint alátámasztja a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK rendelet (Róma I.) 1. cikk (1) bekezdése. Utalt ugyanezen rendelet 4. cikke (1) bekezdésnek a) és b) pontjaira, valamint e cikk (2) bekezdéseire is, kifejtve, hogy az (1) bekezdés alapján a magyar jog azért alkalmazható, mert az adásvételi (kisebb részben szolgáltatási) jellegű szerződésben eladónak (szolgáltatónak) minősülő II-IV. r. alperesek szokásos tartózkodási helye Magyarországon van, míg a (2) bekezdés alapján azért van helye a magyar jog alkalmazásának, mert a szerződés teljesítésére kötelezett II-IV. r. alperesek egy magyar természetes személy, illetve magyarországi gazdasági társaságok. Emellett a Nmtvr. 28. §-a alapján is a magyar jog alkalmazandó, mert a szerződés leginkább Magyarországhoz kapcsolódik, hiszen a tárgyát képező know-how, szabadalmak és védjegyek itt kerültek kifejlesztésre, illetve bejelentésre mégpedig magyar személy, illetve magyarországi székhellyel rendelkező társaságok által. Mindezen túl a felperes szerint azért kell a magyar jogot alkalmazni a jelen perben, mert a szaúdi jog az azt nem gyakorlók számára gyakorlatilag megismerhetetlen. Kifejtette, hogy a szaúdi bíróság bizonyos elvek mentén ítélkezik, de döntését nem köteles szigorúan, hagyományos értelemben vett jogszabályokkal alátámasztani, továbbá a joggyakorlást, jogalkalmazást az is nehezíti, hogy a döntések nem nyilvánosak, nincsen a jogalkalmazást segítő, a törvénykezési gyakorlatot eseteket bemutató forrás.