A Budapest Környéki Törvényszék Bf.319/2014/15. számú határozata hitelsértés vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 20. §, 38. §, 49. §, 50. §, 317. §, 330. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 331. §, 339. §, 348. §, 351. §, 352. §, 363. §, 371. §, 372. §, 381. §]

A Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Bf. számú ügyben, 2015. év június hó 23. napján tartott tárgyaláson meghozta a következő

Í t é l e t e t

A hitelsértés vétsége miatt vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Járásbíróság 2014. év január hó 7. napján kihirdetett B. számú ítéletét megváltoztatja.

I.r. vádlottat és II.r. vádlottat az ellenük bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétsége (1978. évi. IV. tv. 330.§) miatt emelt vád alól felmenti.

III.r. vádlott bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétségeként (1978. évi IV. tv. 330.§) értékelt cselekményét az 1978. évi. IV. tv (Btk.) 317.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a.) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettének minősíti.

III.r. vádlott pénzbüntetését 240 óra - fizikai munkakörben letöltendő - közérdekű munkára változtatja.

Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka illetőleg ennek hátralévő része helyébe fogházban végrehajtandó szabadságvesztés lép. A közérdekű munka illetőleg ennek hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy hat óra közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg.

Az első fokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit III.r. vádlottra helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült 96.012.- (kilencvenhatezer-tizenkettő) forint bűnügyi költségből 50.000.- (ötvenezer) forint viselésére III.r. vádlottat kötelezi, míg a fennmaradó 46.012.- (negyvenhatezer-tizenkettő) forintot az állam viseli.

I n d o k o l á s

Az első fokú bíróság ítélete ellen I.r., II.r. és III.r. vádlottak enyhítés érdekében éltek fellebbezéssel.

Fellebbezésének írásbeli indokolásában I.r. vádlott az első fokú eljárásban előadott védekezésének lényegét ismételte meg, mely szerint a gépjármű kölcsönadásából semmilyen anyagi haszna nem származott, kizárólag anyagi helyzete megromlása miatt próbált "kiutat találni." Hangsúlyozta, hogy a büntetés "nagyságrendjével" nem ért egyet, a pénzbüntetés az egész családja megélhetését ellehetetleníti. Kérelmezte a büntetés - anyagi lehetőségeinek megfelelő - megváltoztatását.

Írásbeli fellebbezésében II.r. vádlott is elsősorban a korábbi védekezésére hivatkozott, amikor hangsúlyozta, hogy a "vétség elkövetésekor hátsó szándék nem motiválta", mindössze rossz döntést hozott. Előadta azt is, hogy egészségi problémákkal küzd és a nyugdíjaztatása is folyamatban van. I.r. vádlotthoz hasonlóan ő is a büntetés "nagyságrendjét" sérelmezte és az első fokú bíróság megváltoztatására tett indítványt.

A Főügyészség BF. számú átiratában elsődlegesen annak az álláspontjának adott hangot, hogy a tényállás részben megalapozatlan. Erre tekintettel annak kiegészítését indítványozta azzal, hogy a felmondást és a vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot II.r. vádlott vette át, továbbá a megbízott a járművet nem tudta visszavenni, mert a vételi jog gyakorlásakor az már nem volt I.r. vádlott birtokában. Ezáltal a sértett követelésének kielégítése a tartozás egyéb módon történő kiegyenlítésének hiányában meghiúsult.

Ezen túl utalt arra is, hogy a hitelsértés bűncselekményét tettesként csak a szerződésből kötelezett adós követheti el, így IIr.r. vádlott a cselekménynek nem lehet tettese csak bűnsegédje.

Kifejtette továbbá, hogy a - részletfizetés engedélyezésével kiszabott - pénzbüntetés egyik vádlott esetében sem megfelelő büntetés, mert nem ösztönzi a vádlottakat törvénytisztelő életmód folytatására. Különösen I.r. és II.r. vádlott esetében, mivel éppen anyagi nehézségeik hatására követték el a bűncselekményt. Álláspontja szerint közérdekű munka alkalmazása mindhárom vádlottal szemben jobban szolgálja a büntetés célját, III.r. vádlott esetében annak maximális tartama szükséges az említett célok elérésére.

Fentiek alapján az ítélet megváltoztatását, II.r. vádlottra bűnsegédkénti elkövetés megállapítását, e mellett mindhárom vádlott vonatkozásában közérdekű munka kiszabását indítványozta.

A vádlottak fellebbezése az alábbi eredményre vezetett.

A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet a Be.348.§ (1) bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül.

Az első fokú bíróság ítélete a Be.351.§ (2) bekezdés a.) és d.) pontjaiból írt okból részben megalapozatlan, mert az első fokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. Ebből következően továbbá a tényállás III. vádlott vonatkozásában részben felderítetlen is. A másodfokú bíróság a vádtól eltérő minősülés lehetőségét állapította meg, mely szerint III.r. vádlott cselekménye sikkasztás bűncselekményeként is értékelhető, e vonatkozásban ugyanakkor a bíróság nem tárta fel a tényállásbeli személygépkocsi értékét.

A másodfokú bíróság ezért a Be. 363.§ (2) bekezdés b.) pontja alapján bizonyítási eljárást folytatott le, melynek során igazságügyi gépjárműszakértőt rendelt ki a tényállásban feltüntetett ...........forgalmi rendszámú XL típusú személygépkocsi 2011.december 10-ei forgalmi értékének megállapítására.

Az igazságügyi műszaki szakértő szakvéleménye azt tartalmazza, hogy a vonatkozó gépjármű átlagos piaci forgalmi értéke az adott időpontban 2.051.500.- forint (+-5%) volt, e mellett a vizsgaigényen túli vélelmezhető műszaki állapot problémák miatt még további 5% értékcsökkenés is alkalmazható. A szakértő egyúttal azt is megjegyezte, hogy e tekintetben olyan nagy a bizonytalansági tényező, hogy határozott állásfoglalást tenni nem tud.

II.r. vádlott az igazságügyi szakértői véleménnyel kapcsolatban előadta, hogy a szakértő által megvizsgált autótípus nem teljesen egyezik meg a vádbeli gépkocsival, mivel az ő autójuk FSI 1.8-as típusú benzines, 6 lamdaszondás gépkocsi volt, a szakértői véleményben pedig 2.0 FSI gépkocsi van megjelölve. Előadta azt is, hogy az ügybeli gépkocsinak a III.r. vádlottnak történő átadása időpontjában sok hibája volt, többek között a hat sebességből csak három működött, és sem érvényes műszaki vizsgával sem pedig zöldkártyával nem rendelkezett. Így az értéke a 800.000.- forintot semmiképpen nem haladhatta meg.

III.r. vádlott, II.r. vádlott - a gépkocsi állapotára és értékére vonatkozó - fenti észrevételével egyetértett.

A másodfokú tárgyaláson részt vevő ügyész az írásbeli átiratban foglalt indítványt teljes egészében fenntartotta.

III.r. vádlott védője a védence által enyhítésért bejelentett fellebbezéshez csatlakozott. Kifejtette, hogy a főügyészségi indítvány szerinti közérdekű munka III.r. vádlott esetében nézete szerint is alkalmasabb szankció a pénzbüntetésnél, mivel ugyan a vádlottnak jelenleg bejelentett munkahelye van, azonban a családjával albérletben lakik, e mellett kiskorú gyermek eltartásáról is gondoskodik. E körben a már értékelt enyhítő körülmények mellett a további időmúlás nyomatékos enyhítő hatására hívta fel a figyelmet, amely okán indokolatlan lenne a közérdekű munka maximális mértékének alkalmazása.