A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37079/2008/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 29. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Kárpáti Zoltán

Kfv.IV.37.079/2008/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Ba Mariann ügyvéd által képviselt Kft. felperesnek a dr.Hajdu Péter ügyvéd által képviselt Somogy Megyei Földhivatal (Kaposvár, Damjanich u. 11-15.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Kft. beavatkozott - a Somogy Megyei Bíróság 2007. november 27. napján meghozott 22.K.21.138/2007/8. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t

A Legfelsőbb Bíróság a Somogy Megyei Bíróság 22.K.21.138/2007/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget, továbbá a Magyar Államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárás illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A kaposvári helyrajzi számú nagyságú "lakóház, udvar, gazdasági épület" megnevezésű belterületi ingatlan a Kft. tulajdonát képezi 52695/560000 tulajdoni illetőségben.

A körzeti földhivatal a 39.219/2/2006/2003. számú határozatával az előbbi tulajdoni illetőségre a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét feljegyezte.

A felperesi társaság kérte a Kiskőrösön 2003. március 18-án megkötött adásvételi szerződés és a 2006. május 15. napján kelt nyilatkozat alapján a fenti tulajdoni illetőségre tulajdonjogának bejegyzését adásvétel jogcímén.

A körzeti földhivatal a 2006. június 19-én keltezett hiánypótlási felhívásában kérte a felperest, hogy a tulajdonjog bejegyzéséhez csatolja be társtulajdonos elővásárlási jogról szóló lemondó nyilatkozatát, vagy amennyiben a nyilatkozat beszerzése nehézséggel járna, úgy a szerződő felek közös nyilatkozatát.

A körzeti földhivatal a 39219/3/2006/2003.03.24. számú és az azt kiegészítő 39219/4/2006. számú határozatával a felperes kaposvári helyrajzi számú földrészeltre vonatkozóan benyújtott tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 39. §-ának /3/ bekezdése és 40. §-ának /1/ bekezdése alapján elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a hiánypótlási felhívásban foglaltak nem teljesítésén túl a benyújtott - a vevő egyoldalú nyilatkozata - bejegyzési engedély tulajdonjog bejegyzésére nem alkalmas. Az Inytv. alapján az eladó nyilatkozata szükséges a vevő tulajdonjogának a bejegyzéséhez.

A felperes fellebbezése folytán az alperes a 2006. december 14. napján meghozott 30.403/2006. számú határozatával az Inytv. 39. § /3/ bekezdésének f/ pontja alapján helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Határozata indokolásában megállapította, hogy az Inytv. tételesen meghatározza az okiratok alaki és tartalmi kellékeit, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az okirat alapján bejegyzés legyen teljesíthető. Ilyen okirati kellék az Inytv. 32. § /1/ bekezdésének f/ pontja alapján a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozata. Ennek hiányában a bejegyzés nem teljesíthető. Mivel a felperes sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás során nem csatolta be az eladó bejegyzési engedélyét, kérelme nem teljesíthető.

A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok megváltoztatásával tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését arra hivatkozással, hogy az eladó az adásvételi szerződésbe mint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata mindenben megfelel a bejegyzési engedély jogszabályi követelményeinek.

A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában az Inytv. 29. §-ára, 32. § /1/ bekezdésének f/ pontjára, valamint az eladó és a felperes között létrejött adásvételi szerződés 3. pontjára hivatkozással megállapította, hogy az adásvételi szerződésbe foglalt nyilatkozat ugyan megfelel az Inytv. tartalmi és formai követelményeinek, azonban a felek a bejegyzési engedély hatályát a vételár teljes kiegyenlítésétől tették függővé. A szerződés 3. pontjának szövegét vizsgálva ennek a feltételnek akkor is meg kell valósulnia, ha a vevő teljes bizonyító erejű magánokiratban foglaltak szerint a földhivatal felé nyilatkozik, hogy a vételárat kiegyenlítette az eladó felé. Annak ellenére, hogy a szerződés szerint a vevő ezen egyoldalú bejelentésén kívül a tulajdonjog bejegyzéséhez semmilyen más további jognyilatkozatra nincs szükség.

A felperes által csatolt, 2006. május 15. napján kelt egyoldalú nyilatkozata a vételár kiegyenlítésének igazolására nem alkalmas, ezért a szerződésbe foglalt, felfüggesztő feltételhez kötött bejegyzési engedély hatályát nem idézi elő. Mivel a nyilatkozat a felperestől, mint vevőtől származik, önálló bejegyzési engedélynek sem tekinthető. Erre tekintettel a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan állapította meg a földhivatal a bejegyzési engedély hiányát, és jogszerűen határozott az Inytv. 39. § /3/ bekezdésének f/ pontja alapján. Önmagában is okot ad a bejegyzési kérelem hiánypótlás nélküli elutasítására, hogy a felperes elmulasztotta csatolni az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozatát, vagy ennek hiányában a felek közös nyilatkozatát. Ebből következően a földhivatal az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 75. §-ának /1/-/3/ bekezdései alapján helyesen járt el, amikor felhívta a felperest az elővásárlási jogosult nyilatkozatának, vagy a felek közös nyilatkozatának csatolására. A felperes azonban csak az elővásárlási jog jogosultjának címzett küldeményt csatolta, amelyet a posta "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel kézbesített vissza.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmének megfelelő döntés hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet törvénysértően állapítja meg azt, hogy a felperes egyoldalú nyilatkozata a vételár kiegyenlítésének igazolására nem alkalmas, ezért a szerződésben foglalt felfüggesztő feltételhez kötött bejegyzési engedély hatályát nem idézi elő, mivel a nyilatkozat a felperestől, mint vevőtől származik. A perbeli esetben a felek kifejezetten abban állapodtak meg, hogy tulajdonjog vevő javára történő bejegyzéséhez elegendő, ha a vevő nyilatkozik a földhivatal felé arra vonatkozóan, hogy a vételárat kiegyenlítette az eladó felé, és a vevő ezen egyoldalú bejelentésén kívül a bejegyzéshez semmilyen további jognyilatkozatra nincs szükség. A megyei bíróság megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, mivel a nyilatkozat a felperestől, mint vevőtől származik, ezért önálló bejegyzési engedélynek nem tekinthető. E nyilatkozat megtételére az eladó feljogosította a vevőt, aki ennek okából jogosult volt ilyen tartalmú nyilatkozatot tenni, annál is inkább, mert a vételár kiegyenlítése nem pénzben történt, hanem a szerződés 2/a. pontjában foglaltak szerint akként, hogy a vevő az eladó érdekkörébe tartozó cégnek a szerződés aláírásával egyidejűleg megkötött üzemeltetői szerződés alapján árút bocsátott rendelkezésére.