A Fővárosi Törvényszék Kb.154/2009/9. számú határozata közösség elleni izgatás bűntette tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 61. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 51. §, 52. §, 87. §, 131. §, 269. §, 1993. évi LXXVII. törvény (Nek. tv.) 1. §] Bíró: Kovács Sándor

Fővárosi Bíróság ..... sz. pld.

Katonai Tanácsa

Kb.II.154/2009/9.

A Magyar Köztársaság nevében

A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Budapesten, 2009. november 17. napján megtartott

n y i l v á n o s tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

vádlott

személyi adatok

b ű n ö s

közösség elleni izgatás bűntettében, Btk. 269. § b./ pontja,

ezért

180 (egyszáznyolcvan) napi tétel - napi tételenként 500,- (Ötszáz) Ft pénzbüntetésre, és lefokozásra

í t é l i .

A 90.000,- (Kilencvenezer) Ft pénzbüntetést meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre változtatja át, egynapi tétel összege helyébe egynapi szabadságvesztés lép.

I n d o k o l á s :

A Budapesti Katonai Ügyészség tárgyaláson eljárt képviselője, a B.XII.340/2009. számú vádiratban foglaltakkal egyezően, vádlottat a Btk. 269. § b./ pontjába ütköző és aszerint minősülő, közösség elleni izgatás bűntettével vádolta az alábbi tényállás alapján:

"vádlott 1997. óta teljesít szolgálatot a ... állományában, jelenleg rajparancsnok-helyettesi beosztásban. A vádlott 2009. év április hónap végén az Internetről letöltötte a Csendőrségi Lapok X. évfolyamának 11. számában, 1916. április 10-én megjelent, ... ny. járásbírónak a "Czigánykérdés hazánkban" címmel megjelent cikkét.

A szerző az 1916-ban írt cikkben a cigányságról, mint etnikai csoportról negatív tényeket állít. A cigányságot a társadalom testén élősködő, törvényeken kívül élő népcsoportként jellemzi. A cigányokat bűnözőként említi "aki a szükségleteiket majdnem kivétel nélkül büntetendő cselekményekkel, lopással, csalással, rablással, jóslással, kuruzslással, orvvadászattal, mezőrendőri kihágással szerzik be. Ha a körülmények úgy kívánják, úgy gyújtogatástól, emberöléstől, gyermekrablástól sem riadnak vissza". Tényként állapítja meg, hogy a cigányok nem fizetnek adót, nem tisztelik a tulajdon sérthetetlenségét, nem ismerik a házasság intézményét. A szerző újságcikkében a cigány kisebbség, mint etnikai népcsoport tagjai ellen uszító kijelentéseket tesz, a cigánykérdés "megoldásra" tesz javaslatot, mégpedig: "bűn a társadalom ellen ha, ezt az egyre jobban elmérgesedő rákfenét kivágni, orvosolni meg nem kíséreljük". Ilyen uszító kijelentésnek tekinthető a szerző azon gondolata is, melyben a cigányságról úgy nyilatkozik, mint "évszázadok óta rágódó fekély, nyitott seb a társadalom testén"; "mindmáig is megoldatlan probléma az u.n. czigánykérdés".

A vádlott április 27-én a fenti cikket kifüggesztette az alakulat ... századszintjén található faliújságra, mely május 11-ig volt kifüggesztve. A ... állományába tartozó körülbelül 10 fő a cikket elolvasta. A századszinten tartják a reggeli sorakozókat, ezért a század teljes állománya, azaz körülbelül 80 fő is elolvashatta a cikket, így a vádlott cselekményét nagy nyilvánosság előtt követte el.

A vádlottnak azon magatartása, hogy a cigányság ellen gyűlöletre uszító cikket az alakulat faliújságjára kitette alkalmas volt arra, hogy a cigányság, mint etnikai csoport ellen az alakulat állományán belül gyűlöletet szítson, különös tekintettel arra, hogy az alakulat állományában cigány származású katonák is teljesítenek szolgálatot."

-.-

A bíróság a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a következő tényállást állapította meg.

vádlott szobafestő-, mázoló-, tápétázó szakképzettséggel rendelkezik. Önkéntes sorkatonai szolgálatot 1996. júliusától 1997. augusztusáig, ezt követően, 1997. november 03-tól 2009. augusztus 15-ig - szolgálati viszonyának méltatlanság miatt történt megszüntetéséig - szerződéses katonai szolgálatot teljesített az ... alakulat állományában. Szolgálati ideje alatt kettő alkalommal részesült dicséretben. Feladatait, rajparancsnok-helyettesi beosztását kifogástalanul, jó szinten látta el. Havi nettó átlagilletménye 110.017,- Ft volt. Jelenleg munkanélküli, kb. 70-71.000,- forint járadékban részesül.

Nős, felesége pénzügyi asszisztensként kb. 110-120.000,- forint havi jövedelemmel rendelkezik. A vádlott vagyona egy kb. 8 millió forint értékű lakásingatlan ½ tulajdoni hányada, illetve egy kb. 3 millió forint értékű személygépkocsi. Ingatlanát 2025-ig, személygépkocsiját 2014-ig folyósított - havi 28-29 ezer forint, illetve 20-25 ezer forintos törlesztőrészletekben - hiteltartozás terheli.

-.-

vádlott - még szerződéses katonai szolgálatának ideje alatt - 2009. április hó végén az internetről letöltötte a Csendőrségi Lapok X. évfolyamának 11. számában, 1916. április 10-én megjelent .... ny. járásbíró "A czigánykérdés hazánkban" címmel megjelent cikkét.

A szerző az 1916-ban írt cikkben a cigányságról, mint etnikai népcsoportról negatív tényeket állít, őket a társadalom testén élősködő - "a társadalom élő testén évszázadok óta rágódó fekély, nyitott seb" -, az állami hatalmon és törvényen kívül, sajátos babonás hitvilág által szabályozott normák között élő, kizárólag annak engedelmeskedő népcsoportként jellemzi.

A cigányokat bűnözőként említi akik vándoréletet élnek, kivonják magukat az anyakönyvezés, a közterhek (adófizetés, katonai kötelezettség) viselése alól, nem ismerik a tulajdon sérthetetlenségét, a házasság jogintézményét, a rendszeres és állandó munka szükségességét és "szükségleteiket majdnem kivétel nélkül büntetendő cselekményekkel, lopással, csalással, rablással, jóslással, kuruzslással, orvvadászattal, mezőrendőri kihágással szerzi be. Ha a körülmények úgy kívánják, úgy gyújtogatástól, emberöléstől, gyermekrablástól sem riadnak vissza."

A cigánykérdés "megoldására" a cigány kisebbség, mint etnikai népcsoport tagjai ellen gyűlöletre uszító kijelentéssel tesz javaslatot: "Évszázadok óta vajúdó, de még mindmáig is megoldatlan probléma, az u.n. czigánykérdés és valóban bűn a társadalom ellen, ha ezt az egyre jobban elmérgesedő rákfenét kivágni, orvosolni meg nem kíséreljük." A cigánykérdés megoldatlanságára, társadalmi integrációjának eleve reménytelen kudarcra ítélt vállalkozására példaként említi József főhercegnek - a cigány nyelv és szokások kiváló ismerője volt, a cigány nyelvről külön könyvet, nyelvtant írt - a cigányok alcsúti birtokán történő letelepítésére irányuló sikertelen kísérletét.

A vádlott, 2009. április 27-én az előzőekben említett újságcikket kifüggesztette az alakulat ... körletszintjén - 7. számú épület 3. emeletén - található faliújságra, amelyet levételéig, május 11-ig az alegység állományába tartozók közül mintegy 10 fő a cikket elolvasta, illetve, az alegység személyi állományából mintegy 40 főnek - a reggeli sorakozókat ugyanezen a helyen tartják - nyílott lehetősége arra, hogy azt elolvassa.

A vádlottnak azon magatartása, hogy a cigányság ellen gyűlöletre uszító cikket az alakulat faliújságjára kifüggesztette, alkalmas volt arra, hogy a cigányság, mint etnikai népcsoport ellen az alakulat állományán belül gyűlöletet szítson, különös tekintettel arra, hogy ott cigány származású katonák is teljesítettek szolgálatot.