A Győri Törvényszék Bf.218/2019/8. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 235. § (1) bek.] Bírók: Boros Katalin, Jungi Eszter, Szakácsné dr. Vöő Márta

Kapcsolódó határozatok:

Soproni Járásbíróság B.309/2018/28., *Győri Törvényszék Bf.218/2019/8.*, Kúria Bfv.959/2020/6. (BH 2021.4.97)

***********

Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság

3.Bf.218/2019/8. szám

A Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Győrben 2020. április 27. napján tartott tanácsülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

A közúti baleset okozásának vétsége miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Soproni Járásbíróság 2019. október 9. napján kihirdetett B.309/2018/28. számú ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét 1 rb maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében (Btk. 235. § ((1), (2) bekezdés a) pont I. fordulat) állapította meg, ezért 220 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel pénzbüntetés összegét 1400 Ft-ban állapította meg és rendelkezett az így kiszabott 308.000 Ft pénzbüntetés meg nem fizetése esetén az átváltoztatásról, továbbá a pénzbüntetés megfizetésére részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett a felmerült bűnügyi költség viseléséről is.

[2] Az ítélet ellen a vádlott és a védő teljeskörű felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

[3] A vádlott fellebbezését írásban részletesen indokolta. Fenntartotta az elsőfokú eljárásban előadott védekezését, és kiegészítette azzal, hogy nem kisívben kanyarodott, és nem az útkereszteződésben történt a baleset. A 3. helyszíni szemlén nem volt jelen, és ez alapján készült a műszaki szakértői vélemény, amellyel nem ért egyet. Sérelmezte, hogy a sértett felelősségét nem vizsgálták, pedig a sértett és a tanú mindig mást vallottak, továbbá a műszaki szakértői vélemény sem fogadható el, mert nem tartalmaz konkrét bizonyítékot. A sértett maga is elismerte, hogy egy furgon elől kifutott az úttestre, ahol nem volt zebra, és ő haladéktalanul fékezett. A tárgyaláson nem engedték, hogy a sértett vallomásainak ellentmondását tisztázzák. tanú-1 is módosította vallomását, a második nyilatkozata nem a valóságot tartalmazza. A szakértő a véleményét nem tényekre, hanem különböző becsült adatokra alapozta, ezért a véleménye elfogadhatatlan. A sértettnek korábban is volt több balesete, ezért lehet, hogy sérülései akkor keletkeztek. A sértett nem a zebrán haladt át, átkelése előtt nem vette fel vele a szemkontaktust, de a Kresz szabályok a gyalogosokra is vonatkoznak, ezért nem lehet mindenért a gépkocsivezetőket felelőssé tenni.

[4] A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség Bfel.622/2019/2.számú átiratában az ítélet helybenhagyására tett indítványt, a történeti tényállást és a jogi indokolás kisebb pontosítása után.

[5] A másodfokú bíróság a Be. 598.§ (2) és (4) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a Be. 590. § (1, (2) bekezdése szerinti teljes felülbírálat során a felmentésre irányuló fellebbezéseket nem találta alaposnak.

[6] A másodfokú bíróság a történeti tényállásban lévő számszaki elírást - a Be.592.§ (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel, mivel ellentétes az iratok tartalmával - a Be. 593.§ (1) bekezdés a) pontjára tekintettel helyesbítette, mivel a pontos adat az iratok tartalmából megállapítható volt.

[7] Így az ítélet 2. oldalán alulról a 3. bekezdés utolsó sorában az elütési sebesség helyesen 18-20 km/h.