A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.28/2016/5. számú határozata. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §] Bírók: Mészáros László, Szabó Éva, Török Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Törvényszék Kb.26/2015/12., *Fővárosi Ítélőtábla Kbf.28/2016/5.*, Kúria Bhar.537/2017/5. (BH 2017.12.392)

***********

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.28/2016/5. szám

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2017. január hó 11. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az információs rendszer megsértésének vétsége miatt ... vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa 2016. január hó 21. napján kihirdetett Kb.I.26/2015/12/II. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat bűnösnek mondja ki folytatólagosan elkövetett információs rendszer megsértésének vétségében [Btk. 423. § (1) bekezdés a) pontja].

A vádlottat ezért 200 (kétszáz) napi tétel, napi tételenként 1.000,- (egyezer) forint pénzbüntetésre ítéli.

A 200.000,- (kettőszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre változtatja át, melynek során egy napi tétel összege helyébe egy napi szabadságvesztés lép.

A vádlottat kötelezi az eljárás során felmerült 3.946,- (háromezer-kilencszáznegyvenhat) forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye.

I n d o k o l á s:

A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa a 2016. január 21. napján kihirdetett Kb.I.26/2015/12/II. számú ítéletével ... vádlottat az ellene 1 rb. a Btk. 423. § (1) bekezdés a./ pontjába ütköző információs rendszer megsértésének vétsége kísérlete és 1 rb. a Btk. 423. § (1) bekezdés a./ pontjába ütköző információs rendszer megsértésének vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az 1 rb. a Btk. 423. § (1) bekezdés a./ pontjába ütköző információs rendszer megsértésének vétsége miatt indított büntetőeljárást megszüntette. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költség az állam terhén marad.

Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész a vádlott terhére, felmentése miatt, bűnösségének megállapítása és pénzbüntetés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be. Csatolta fellebbezésének indokolását, amelyben kifejtette, hogy tévedett az elsőfokú katonai tanács a vádlott felmentéssel érintett cselekményének jogi megítélése tekintetében, és helytelenül állapította meg azt, hogy a vádlott tényállásban írt cselekménye nem minősül bűncselekménynek tényállási elem hiányában. A tényállások alapján ugyanis megállapítható, hogy a vádlott jogosultsága kereteit túllépve keresett rá a Robotzsaru Neo számítógépes rendszerben K.Z.-ra, akire vonatkozó naplózott műveletek listája 12. sorától 23. soráig, valamint a 38. sortól a 44. sorig látta az ügy adatait, és ugyancsak jogosultsága kereteit túllépve keresett rá N.S.-ra anélkül, hogy feladatai ellátásához erre szükség lett volna, azaz mindkét alkalommal megszegte az Rtv. 90. §-ának (1) bekezdésében írt azon rendelkezést, mely szerint a rendőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes adatokat csak bűnüldözési céllal lehet felhasználni. Álláspontja szerint a vádlott magatartása megvalósítja 1 rb. folytatólagosan elkövetett információs rendszer megsértésének vétségét, tekintettel arra, hogy ugyanazon információs rendszerbe történő többszöri elkövetés folytatólagos elkövetésnek minősül. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, mondja ki bűnösnek a vádlottat 1 rb. folytatólagosan elkövetett információs rendszer megsértése vétségében és ítélje őt pénzbüntetésre.

A vádlott és védője az elsőfokú ítéletet tudomásul vették.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.196/2016/1. számú átiratában fenntartotta az ügyészi fellebbezést. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság perrendszerű eljárásában ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, a bűnügyben releváns bizonyítékokat megvizsgálta, azokat egyenként és összességükben értékelve állapította meg a tényállást. A tényállás I. része álláspontja szerint hiányos, és a naplózott műveletek listája alapján azzal egészítendő ki, hogy a vádlott K.Z. polgári személyre vonatkozó büntetőügy Robotzsaruban tárolt adataihoz a 12-23 és 39-40. sorokon jelölt információk vonatkozásában hozzáfért, azokat megtekintette; a tényállás II. része pedig azzal egészítendő ki, hogy a vádlott leírt magatartásával megszegte a rendőrség belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatáról szóló 23/2013. (V.17.) ORFK utasítás 60. pontjában írt - munkaköri leírása IV/2. pontja szerint irányadó - kötelmét, amely szerint a rendőrség adatállományából kizárólag annak feladat- és hatáskörének érdekében igényelhető és használható fel adat. Jogi álláspontja szerint a vádlott az Rtv. és az adatvédelmi belső utasításban előírt célhoz kötöttséget megszegte, amikor belépési jogosultsága kereteit túllépve A terheltekre vonatkozó, a Robotzsaru Neo-ban tárolt adatállományt a rendszerben történt bent maradása során megtekintette, miközben adott bűnügyekben nem volt előadóként vagy ügyintézőként nevesített. Az elsőfokú bíróság a jogi minősítés vizsgálatakor tévedett, mert nem ismerte fel, hogy a vád tárgyává tett vétség alap elkövetési magatartásai, a jogosulatlan belépés, illetve a jogosultság kereteit túllépve vagy megsértve bent maradás nem konjuktívek, hanem vagylagosak; továbbá a vádlott jogosultsági kereteit meghaladó adatkutatásai folytatólagosan elkövetett információs rendszer megsértése vétségének megállapítására alkalmasak. Indítványozta ezért az elsőfokú ítélet tényállási részének kiegészítését, a vádlott bűnösségének megállapítását és vele szemben pénzbüntetés kiszabását, kötelezését az eljárás során felmerült bűnügyi költség vislésére. Egyebekben a határozat helybenhagyását kérte.

A vádlott védője előterjesztette a védekező iratát, ebben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy a vádlott kollégái, felettesei szóbeli parancsára, kérésére besegített egy-egy részfeladat elvégzésében, amelynek írásbeli nyoma nincs, de amely feladatokat nyilván nem tudta volna elvégezni, ha a rendőrség által használt rendszerekbe nem lép be, illetve adott esetben a parancsot kiadó parancsnok is tisztában kellett legyen azzal, hogy a parancs kiadása az információs rendszer használatát is legalizálja. Utalt arra is, hogy a jogosultsága kereteit azért nem léphette túl, mert maga a rendszer ezt nem teszi lehetővé, hiszen az egyes használók jogosultságát a vezető határozza meg és állíttatja be, így a használó csak abba képes betekinteni, melyet számára a rendszer engedélyez.

A másodfokú nyilvános ülésen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője átiratában foglaltakat továbbra is fenntartotta. Hangsúlyozta, hogy a vádlott jogosultan lépett be az információs rendszerbe, azonban a jogosultsága kereteit túllépte, amikor a két személyre rákeresett, hiszen egyik ügynek sem volt előadója. Megismételte átiratában tett indítványait.