A Kúria Kfv.35751/2015/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 339. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 172. §] Bírók: Kiss Árpád, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Az adóügyben kiszabott mulasztási bírság összegének megállapításakor az Art. 172. § (21) bekezdésében írt szempontokat kell figyelembe venni és a beszerzett bizonyítékokat okszerűen értékelni.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.35.751/2015/5.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: ... ügyvezető

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága jogutódja

Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes

A felülvizsgálati kérelem sorszáma: 5.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. szeptember 2-án kelt 22.K.31.690/2015/4. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.K.31.690/2015/4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000.- (százezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 315.000.- (háromszáztizenötezer) forint kereseti és 525.000.- (ötszázhuszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az ... Kft. "v.a." (a továbbiakban: Kft.) 2013. május 13-ától végelszámolás alatt áll, végelszámolója a felperes.

[2] Az elsőfokú adóhatóság a Kft.-nél hivatalból indult adóigazgatási eljárás eredményeként meghozott határozatában a felperes, mint a Kft. végelszámolója terhére 21 adóbevallás benyújtásának elmulasztása miatt összesen 5.250.000.- forint mulasztási bírságot szabott ki és kötelezte a Kft.-t ezen összeg megfizetésére.

[3] Az indokolás szerint a Kft. képviseletét ellátó felperes a bevallásokat nem nyújtotta be az adóhatósághoz, ezért vele szemben mulasztási bírságot kellett kiszabni. Ennek megállapítása során a javára értékelte, hogy a felperes hasonló mulasztás miatt három éven belül nem volt szankcionálva, terhére vette figyelembe, miszerint a felperes több mint egy éve működik, így megfelelő adózási gyakorlattal rendelkezik. Ezért az irányadó jogszabályok kellő szintű ismerete és azok alkalmazása a társaságtól fokozottan elvárható. Az összes körülményt figyelembe véve a hatóság a mulasztási bírság összegét bevallásonként, a törvényben meghatározott 500.000.- forintos a maximum értékhez képest annak felében 250.000.- forintban határozta meg.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 2015. február 2-án kelt 2928981720. számú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta oly módon, hogy a mulasztási bírság megfizetésére a felperest kötelezte. Az indokolásban kifejtette, a végelszámolás kezdő időpontját követően a Kft.-re vonatkozó bevallások benyújtására a felperes, mint végelszámoló kötelezett, melynek nem tett eleget. Ezért az elsőfokú hatóság jogszerűen szabott mulasztási bírságot a felperes terhére, melynek megfizetésére szintén a felperes köteles.

[5] Az alperes hangsúlyozta, az elsőfokú adóhatóság a bírság kiszabása során a bevallások benyújtásának elmulasztása vonatkozásában elkövetett jogsértések körében bevallásonként megvizsgálta mulasztás körülményeit. Megfelelően rögzítette a súlyosító és enyhítő körülményeket, az összegszerűség meghatározásakor a fokozatosság elvét betartotta. Megállapította, a bevallások elmulasztása önmagában a súlyos mulasztások közé tartozik, melynek szankcionálásánál az elsőfokú hatóság értelemszerűen nem tudja értékelni azt, hogy az elmulasztott bevallások nullás adattartalmúak lennének. Ezért ez a tény a bírság kiszabása tekintetében nem bír jelentőséggel.

A kereseti kérelem és ellenkérelem

[6] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát, elsődlegesen vitatva a kiszabott mulasztási bírság összegszerűségét.

Az elsőfokú ítélet