BH 2003.8.316 A terhelt távollétében tárgyalást akkor lehet tartani, ha a felkutatására tett intézkedések eredménytelensége alapján kétségtelenül megállapítható, hogy ismeretlen helyen tartózkodik [Be. 355/C. § (2) bek., 355/E. §].

Az elsőfokú bíróság a 2002. június 4. napján a terheltek távollétében megtartott nyilvános tárgyaláson hozott ítéletével az I. r. terheltet segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntette és közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt halmazati büntetésül 1 évi börtönbüntetésre és a közúti járművezetéstől 1 évi eltiltásra ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

Az ítélet első fokon 2002. július 11-én jogerőre emelkedett.

A jogerős ítélet ellen az I. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 284/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés miatt arra hivatkozással, hogy a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező volt.

A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta.

Álláspontja szerint az eljáró bíróság nem követett el olyan eljárási szabálysértést, amely a felülvizsgálati eljárást megalapozná, ezért a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt.

A felülvizsgálati indítvány alapos.

Az iratokból a következők állapíthatók meg:

A főügyészség vádindítványában az I. r. terheltet segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntettével és közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolta.

A vádindítványban indítványozta az I. r. terheltnek a bejelentett lakásáról történő megidézését.

Az elsőfokú bíróság 1999. szeptember 14. napjára tűzött ki első ízben tárgyalást, amelyre az I. r. terheltet a vádindítványban megjelölt címéről megidézte. Az I. r. terhelt az idézést saját kezűleg átvette, és a tárgyaláson megjelent. Személyi adatainak felvételekor az ismert lakcímét jelölte meg, és közölte a munkahelye pontos címét is. Az I. r. terhelt a tárgyalás elnapolása után kitűzött 2000. január 20., június 28., szeptember 22. és november 22-re kitűzött újabb tárgyalásokon szóbeli idézésre megjelent. Az elsőfokú bíróság a november 22-i tárgyalást elnapolta azzal, hogy határnapot hivatalból tűz ki. Ezt követően 2002. január 10-re és január 24-re kitűzött tárgyalásokra az I. r. terheltet írásban idézte, a terhelt a tárgyalásokon nem jelent meg, idézése "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. Az elsőfokú bíróság február 21-én megkereste a rendőrkapitányságot annak megállapítása céljából, hogy az I. r. terhelt az ismert bejelentett lakcímén tartózkodik-e. A rendőrkapitányság 2002. április 21-én kelt átiratában arról értesítette a bíróságot, hogy a terhelt lakcímén nincs a megjelölt számú lakás. A lakókörnyezetében élők elmondták, hogy ilyen nevű személyt nem ismernek, tudomásuk szerint ilyen nevű személy nem lakik abban a háztömbben.

Ennek ismeretében 2002. április 29-én a bíróság adatkérő lapot bocsátott ki. Az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal 2002. április 30-án azt a tájékoztatást adta, hogy a terhelt ismert lakcíme 1988. január 4. napjától jelenleg is érvényes, és fennáll.