BH 1997.9.426 I. Az emberölésnek előre kitervelten elkövetettként minősítésére nem kerülhet sor, ha az ölési cselekmény megkezdése időpontjában az elkövető ölési szándéka csak eshetőleges volt, és csak a véghezvitel során - az elkövetőn elhatalmasodott indulat és düh folytán - alakult ki az ölésre irányuló egyenes szándék [Btk. 13. §, 166. § (2) bek. a) pont].

II. A kifosztás helyett lopás megállapításának van helye, ha az elkövető több órával az emberölési cselekmény véghezvitele után tulajdonítja el a megölt sértett ingóságait [Btk. 316. § (1) bek., (4) bek. a) pont, 322. § (1) bek. b) pont].

A megyei bíróság ítéletével a vádlottat előre kitervelten, nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette; kifosztás bűntette; 2 rb. közokirattal visszaélés vétsége; magánokirat-hamisítás vétsége; lopás bűntette és lopás vétségének a kísérlete miatt halmazati büntetésként életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte; a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 18 évben állapította meg.

A vádlott korábban büntetve nem volt, mint "kidobólegény", havonta pontosan meg nem állapítható, de napi 1000 forint alkalmankénti jövedelemmel rendelkezett, nőtlen családi állapotú és vagyontalan.

A vádlott érzelemszegény, morális, etikai, szociális érzelmek hiányával küszködő, úgynevezett szociopata egyén, ez azonban a beszámíthatóságát a bűncselekmény elkövetésekor nem érintette, ez az állapota csupán megkönnyítette a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.

1994 márciusában a vádlott elköltözött otthonról, szüleivel közös megállapodásuk folytán. Önálló életet kezdett élni, ezt követően főként magántermészetű gondjait szüleivel már nem osztotta meg. Így került sor arra, hogy a vádlott 1994. október 31. napjára virradó éjszaka bement a mozi épületébe úgy, hogy a hátsó bejárati ajtót testi erővel kiszakította azzal a szándékkal, hogy onnan legalább 2000-3000 forint értékű váltópénzt tulajdonítson el. Magát a pénztár ablakát egy kis vasdarabbal történő megbontást követően kézzel nyomta be, a kutatás során azonban pénzt nem talált, ezért onnan eltávozott. A rongálással 9125 forint kárt okozott.

A vádlott ezt követően a bejárati ajtó kifeszítése útján az ugyanebben az épületben levő kft. helyiségébe is behatolt, ahonnan eltulajdonított egy 8600 forint értékű videolejátszót, valamint 22 db videokazettát, melyeknek az értéke 4400 forint volt.

A vádlott a szomszédos városba vonattal több mint 1000 forinttal érkezett, melyet ételre, italra elköltött, és már nem volt annyi pénze, hogy bemenjen a rockegyüttes koncertjére, de annyi sem, hogy hazautazzék, ezért elindult alvóhelyet keresni magának. Így jutott el a sértett lakásának az udvarába. Az éjszaka hátralévő részét a sértett nyitott pincéjében töltötte, ahol alvóhelyet készített magának, és mielőtt lefeküdt volna, a pincében körülnézett. Másnap a városban mászkált, és az éjszakát ismét a sértett házának a pincéjében töltötte, ahol almát és mézet evett.

Az ezt követő napon határozta el, hogy valahogyan bejut a sértett lakásába, és oly módon jut ennivalóhoz, hogy a sértettet - akinek a szokásait már megismerte - a garázsnál leüti, és bemegy a lakásba. Tervének a megvalósítása érdekében a pincétől a garázsig terjedő útvonalon a faágakat levágta, és - hogy a mozgásban ne akadályozza - a szárítókötelet a fára akasztotta.

A sértett ezen a napon este 20 óra körüli időben ért haza. Amikor a tulajdonában levő személygépkocsival a garázsba állt, a vádlott előjött a pincéből, és a magával vitt 50 cm hosszúságú feszítővassal a garázs sarkához ment. A neki háttal álló sértettet a vádlott a vassal egy esetben, nagy erővel a tarkóján megütötte. A sértett ezt követően szembefordult a vádlottal, mire a vádlott az eszközzel a sértett fejére, az arcára és a testére több, pontosan meg nem állapítható számú ütést mért, majd néhány másodperc múlva - mivel a sértett védekezett - egy nagy erejű karaterúgással hasba rúgta a sértettet, aki ettől hanyatt esve elterült. Ezt követően lekapcsolta a garázsban a villanyt, azt bezárta és a ku1cscsomót a zsebébe tette. Amikor a vádlott visszajött a garázskapuhoz, látta, hogy a sértett megpróbál felállni, ezért lement a pincébe, és az annak lejárójánál talált 1 méter hosszú fejszenyelet magához vette, és ezzel legalább két esetben teljes erővel megütötte a sértettet úgy, hogy a szerszámnyél eltört, ezért azt eldobta, és újra a pincéhez szaladt. Mivel ekkor már nagyon ideges lett attól, hogy még mindig nem ájult el a sértett, magához vett egy ásót, a már térdelő sértetthez ment, és az ásót oldalirányban tartva, annak élével a sértett mellkasát és a nyakát legalább 4-5 esetben, teljes erővel megütötte. A sértett ezután hanyatt esett, a vádlott pedig térdével a mellkasára ugrott a sértettnek, mert biztos akart lenni a dolgában, hogy elhallgattatja. Amikor hallotta, hogy a sértett mellkasa megroppant, és észlelte, hogy teste elernyed, felállt.

A boncolási jegyzőkönyv szerint a sértett testén a bántalmazás következtében 54 külsérelmi nyom volt észlelhető. A sértett halála a koponyaalapi törés, az agyzúzódás, a gége és a nyaki szervek sérülései, a szegycsonttörés, az ablakos sorozat-bordatörések okozta fulladás, a kisfokú vérbelehelés és a szívizomzúzódás együttes hatására állott be. A szegycsonttörés, a kétoldali sorozat-bordatörés, a mellkas elülső felszínén érvényesülő, igen nagy tompa erőbehatásra vagy erőbehatásokra keletkezhetett, a szív zúzódásával együtt. A sértett a bántalmazás során több olyan sérülést is elszenvedett, amelyek önmagukban is szükségszerűen a halálához vezettek. A sértettnek a túlélésre nem volt esélye. Az elszenvedett sérülések és a sértett halála között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg.

A vádlott ezután a sértett testét az udvaron található aknához húzta, az akna tetejéről a betonlapot eltávolította, majd a sértettet felültette és fejjel előre az aknába billentette. Ezután az aknafedőt a helyére tette, majd a vérszennyeződéseket megpróbálta eltüntetni, miközben a földön megtalált gépkocsikulcsot magához vette.

A vádlott be akart jutni a lakásba élelmiszerért, de a riasztó megszólalt, ezért a kerítésen átugorva eltávozott. Észlelte közben, hogy a sértett lakásához rendőrök érkeznek, majd néhány perc múlva eltávoztak onnan.

Amikor egy-másfél óra múlva visszatért a sértett lakásához, autózás céljából a városba indult a sértett gépkocsijával. Rövid idő múlva azonban éhségérzete ismét a sértett lakásához vitte, és elhatározta, hogy az élelmiszerhez jutása érdekében bemegy a lakásba. A személygépkocsival az utcai bejárón állt meg, majd a kulcsok segítségével a lakáshoz ment. Az udvari világítást felkapcsolta, majd megpróbálta a riasztót hatástalanítani, ez azonban nem sikerült. Az ismét kiérkező rendőröknek azt állította, hogy ő a sértett rokona, és az autót hozta vissza.

A vádlott másnap hajnalban ismét visszament a sértett lakásához azzal a céllal, hogy élelmet vegyen magához, elvigye a sértett gépkocsiját, és azzal a községbe menjen. Amikor visszament, ismét ki akarta kapcsolni a riasztót, az azonban újra megszólalt, ezért a vádlott 10-20 percre elbújt, majd amikor a riasztó már elhallgatott, visszament, és a garázsban elhelyezett hűtőládából 2174 forint értékben különböző élelmiszereket tulajdonított el.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!