BH 2002.7.272 I. Az örökös a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a gyermektartásdíj előlegezése folytán a kötelezettet az állammal szemben terhelő tartozásért [Csjt. 69/E. §, Ptk. 679. § (1) bek.].

II. A bírósági gazdasági hivatal által a végrehajtóhoz benyújtott hátraléki kimutatás az elévülést megszakítja [Ptk. 324. § (1) bek., 326. § (1) bek., 327. § (3) bek., Vht. 57. § (1) és (9) bek.].

Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította, hogy az 1988. február 1. napján végintézkedés nélkül elhunyt M. J. jogutódai a gyermekei, és kimondta, hogy a jogelődnek a végrehajtást kérővel szemben fennálló tartozásáért a jogutódok a hagyaték tárgyát képező, haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanokkal, illetve azok értékének erejéig egyenlő arányban felelnek.

Az irányadó tényállás szerint az örökhagyó a gyermekeivel szemben fennállott tartási kötelezettségét nem teljesítette, ezért a bíróság 1979. november 28-án elrendelte a tartásdíj állam általi ideiglenes folyósítását, majd a folyósítást az 1981. július 4-én kelt végzésével megszüntette. Az 1983. május 31-én a Somogy Megyei BGH által a bírósághoz beterjesztett hátraléki kimutatás szerint az állam által előlegezett tartásdíjból meg nem térült összeg 10 300 forint volt, melyre nézve a Csjt. 69/E. §-a szerint a visszafizetési kötelezettség az örökhagyót terhelte volna, azonban a tartozást tőle nem lehetett behajtani. A kötelezett 1988. február 1. napján bekövetkezett haláláról a végrehajtást kérő csak 1999. október 11-én szerzett tudomást, ezért 1999. december 3-án kérte a bíróságtól a jogutódlás megállapítását, mely kérelmének a bíróság első fokon meghozott végzésével helyt adott. A végzés ellen a jogutódok fellebbeztek, kérték az elsőfokú végzés megváltoztatását és a jogutódlás megállapításának mellőzését. Arra hivatkoztak, hogy a végrehajtást kérő a hagyatéki hitelezői igényét az 1988. április 9-én jogerősen befejezett hagyatéki eljárásban és az 1996. október 10-én lezárt póthagyatéki eljárásban sem érvényesítette, az örökösöknek pedig a tartozásról nem volt tudomásuk, a követelés ezért a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdése szerint elévült, tehát azt a végrehajtást kérő a Ptk. 204. §-ának (1) bekezdése szerint bírósági úton nem érvényesítheti.

A fellebbezés alaptalan.

A Vht. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, a 9. § pedig úgy rendelkezik, hogy azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a Vht. külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartás és a végrehajtásról szóló jogszabályok - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak.