A Fővárosi Törvényszék G.43941/2013/20. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 318. §, 327. §, 365. §] Bíró: Szondy István György

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

1027 Budapest, Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Bp. Pf.: 887.

33.G.43.941/2013/20

A Fővárosi Törvényszék a (ügyvédi iroda neve) (ü.i.: ügyvéd neve); fél címe 2) által képviselt . (felperes neve) (felperes címe.) felperesnek, (ügyvéd neve) (fél címe 1) által képviselt (I. r. alperes neve)(I.rendű alperes címe.) I. r., (ügyvédi iroda neve) (ügyvéd neve); (ügyvéd címe) által képviselt II.rendű alperes neve. (II. r. alperes címe) II. r. alperesek ellen vételárrészlet és kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság kötelezi a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 43.000.000 (negyvenhárommillió) forintot és annak 2008. február 15. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 százalékkal növelt összegét, valamint 1.270.000 (egymillió-kétszázhetvenezer) forint perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint le nem rótt kereseti illetéket.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 1.270.000 (egymillió-kétszázhetvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve kell benyújtani 4 példányban.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

A Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria előtt a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s :

A bíróság a peres felek nyilatkozata, a becsatolt okiratok és a tanúvallomások alapján a következő tényállást állapította meg:

2006. július 27. napján a F Kft. és az I. r. alperes együttműködési szerződést kötöttek annak érdekében, hogy az I. r. alperes által 1992. év vége óta végzett bányászati kitermelési tevékenységet szabályozzák arra tekintettel, hogy a F Kft. a kitermeléssel érintett " B védnevű bányatelekkel fedett ingatlanok tulajdonjogát és ezzel együtt a bányatelek bányászati jogát is megszerezte. Az együttműködési szerződés 2.4.1. pontja szerint az I. r. alperes 2007. december 31. napjáig jogosult a kitermelési tevékenységet végezni a kitermelési műszaki üzemterv által meghatározott 2,1. ha nagyságú területen. Az együttműködési szerződés 2.4.2. pontja értelmében az I. r. alperes köteles 2007. december 31. napjáig a kitermelést befejezni, a terület tájrendezését elvégezni, és a területről levonulni. Az együttműködési szerződés 3.1. pontja többek között akként rendelkezik, hogy amennyiben szükségessé válik, a szerződő felek minden írásbeli nyilatkozatot megadnak és minden esetben a másik szerződő fél méltányos érdekeire figyelemmel járnak el. A 3.2. pont alapján a szerződő felek a szerződés 3.1. pontjában foglaltak megsértése esetén kártérítési kötelezettséget vállaltak egymással szemben. A hivatkozott 3.1. szerint a szerződő felek a 2-es pontban foglaltak megvalósítása érdekében minden szükséges intézkedést késlekedés nélkül megtesznek és amennyiben szükséges, úgy írásbeli nyilatkozatot is haladéktalanul megadnak, minden esetben a másik szerződő fél méltányos érdekeire figyelemmel eljárva.

Ugyanezen a napon, azaz 2006. július 27-én a F Kft. és az I. r. alperes bérleti szerződést is kötöttek az együttműködési szerződésben is hivatkozott kitermelési műszaki üzemtervben foglalt bányászati cél érdekében a TS (a földterület korábbi tulajdonosa) és az I. r. alperes között 2006. április 20. napján létrejött szerződésmódosítás I.1. pont 2. és 3. bekezdésében megjelölt terület tekintetében (bérleti szerződés 2.1. pontja). A bérleti szerződés 2.2. pontja szerint az I. r. alperes vállalta, hogy 2007. december 31. napjáig a területen a kavicskitermelést befejezi, azt tájrendezve visszaadja a bérbeadó F Kft. részére és levonul a területről. A bérleti szerződés 4.3. pontja alapján a bérlő tudomásul vette, hogy a bérbeadó a bérelt terület közvetlen környezetében bányászati tevékenységet kíván folytatni, erre figyelemmel a felek a szerződés 4.4. pontjában megállapodtak abban, hogy egymás kitermelésének kölcsönös zavartalansága érdekében fokozottan együttműködnek egymással.

A F Kft. elnevezése 2006. szeptember 4. napján NBB Kft. elnevezésre változott (a továbbiakban: N Kft.).

A N Kft. 2007. március 20. napján adásvételi szerződést kötött a D Kft-vel.

A vevő elnevezése 2008. március 31. napjától II.rendű alperes neve-re változott (II. r. alperes).

Az adásvétel tárgyát az adásvételi szerződés 1.1. pontjában meghatározott földterület, valamint az adásvételi szerződés 1. számú mellékletében felsorolt eszközök és a 3-as számú mellékletben részletezett bányászati jog képezte. Az adásvételi szerződés 3.1. pontja értelmében a földterület vételára 111.000.000.-Ft + ÁFA volt. Ez a vételár 43.000.000.-Ft-tal kevesebb abban az esetben, ha az I. r. alperes bérlő az általa a 2006. július 27-én kelt bérleti szerződésben foglaltak ellenére 2008. február 14. napjáig nem vonul le az adásvétel tárgyát képező földterületről. Az adásvételi szerződés 3.7. pontjának 2. a) pontja értelmében a vevő által letétbe helyezett 43.000.000.-Ft-ot a letéteményes köteles az eladó részére átutalni az azt követő első munkanapon, amikor letéteményes kézhez veszi a vevő II. r. alperes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az I. r. alperes bérlő az általa bérelt földterületet átadta a II. r. alperes részére. Amennyiben az I. r. alperes 2008. február 14-ig nem adja át a II. r. alperesnek az I. r. alperes által bérelt földterületet, a letéteményes az azt követő első munkanapon köteles a 43.000.000.-Ft-ot a II. r. alperes részére visszautalni.

2007. szeptember 6. napján a bányahatóság túlbányászás miatt leállíttatta az I. r. alperes által folytatott kavicskitermelést. Ezt követően az I. r. alperes a kitermeléshez használt eszközöket a bérelt földterülettel szomszédos, harmadik személy tulajdonában álló földterületre vitte át és ott őriztette 2007.októberétől kezdődően, ennek során a bérelt földterületen maradt eszközöket (kútoszlop, mérleg és csarnoképület) is a szomszédos földterület bérlés felvigyázásával oldotta meg.