A Fővárosi Törvényszék P.20347/2017/5. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §] Bíró: Gál Zsófia Lívia

Fővárosi Törvényszék

...P.../2017/5.

A Fővárosi Törvényszék

a Kovács Zoltán Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., eljáró ügyvéd dr. Kovács Zoltán) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a Kummer Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., eljáró ügyvéd dr. Kummer Ákos) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

magántitok megsértése miatt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy a felperes sajnálkozást kifejező levelét 2015. szeptember 29-én a honlapján közzétette, megsértette a felperes levéltitokhoz fűződő jogát.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a saját honlapján közleményben a jogsértés tényének elismerésével fejezze ki sajnálkozását a fentiek miatt.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000,- (harmincezer) forint perköltséget.

Megállapítja, hogy 36.000,- (harminchatezer) forint illetéket az állam visel.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet ennél a bíróságnál kell 3 példányban benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás

A felperes a 2014. októberi települési önkormányzati választásokon képviselőjelölt volt, a megismételt polgármesteri választás alkalmával, két ismerőse előtt tett kijelentései miatt a Debreceni Ítélőtábla Pf..../2015/4. számú ítéletével megállapította, hogy a jelen per felperese megsértette jelen per alperesének jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, és kötelezte arra, hogy a jelen per alpereséhez intézett levélben fejezze ki sajnálkozását a jogsértés tényének elismerésével. Az ítélőtábla az indokolásában kifejtette azt, hogy mivel a jelen per felperese a sérelmezett kijelentését magánbeszélgetés során két magánszemély előtte tette és nem szánta nyilvánosságnak, ezért a objektív szankció keretében a sérelmet szenvedett fél olyan körben kérhet elégtételt, amelyre a jogsértés vonatkozott, úgy, hogy az elégtétel-adásról azok értesüljenek, akik a jogsértésről értesültek. A Kúria Pfv.../2015/4. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, az indokolása körében kifejtette azt, hogy a perbeli esetben néhány személy magánbeszélgetéséről a jelen per felperesének tudta és hozzájárulása nélkül felvétel készült és azt nyilvánosságra hozták. A felperes a kijelentését nem a nyilvánosságnak szánta, a helyi választás eredményére nem volt semmilyen hatása.

A jogerős ítéletre tekintettel a felperes 2015. szeptember 23-án postára adott levelében sajnálkozását fejezte ki. A levelet az alperesnek címezte, aki annak tartalmát 2015. szeptember 29. napján a saját honlapján szó szerint közzétette az alábbi címmel: " felperes neve levélben fejezte ki sajnálatát a alperes felé". A közleményben tájékoztatott, hogy a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletében megváltoztatta az elsőfokú bírósági ítéletét és megállapította, hogy felperes neve megsértette a alperes jóhírnév védelméhez fűződő jogát és kötelezte arra, hogy fejezze ki sajnálkozását. Az alperes a közleményben szó szerint beidézte a levél tartalmát, miszerint "a Debreceni Ítélőtábla Pf..../2015/4. számú ítéletének megfelelően sajnálkozásomat fejezem ki az ítélet szerinti jogsértés tényének elismerése mellett a 2014. október 12. napján tartott polgármester választással összefüggésben tett három személy magánbeszélgetéséről, titokban hozzájárulásom nélkül hangfelvétellel rögzített kijelentésemmel kapcsolatban. - felperes neve ". Az idézet nem tartalmazta a levél címzettjét, illetve a felperes aláírását.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperessel szemben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2003. évi V. törvény (Ptk.) 2:46.§ (2) bekezdés e alapján annak megállapítása iránt, hogy az alperes megsértette a magántitokhoz fűződő jogát és kérte az alperest arra kötelezni, hogy saját honlapján közleményben a jogsértés tényének elismerése mellett fejezze ki a sajnálkozását. Mindezeken túl perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Előadta azt, hogy a Debreceni Ítélőtábla ítéletének megfelelően magánlevélben az alperes irányába sajnálkozását fejezte ki, ugyanakkor a jogerős ítélet, illetve a Kúria ítélete sem jogosította fel az alperest arra, hogy a sajnálkozást tartalmazó levelet nyilvánosságra hozza. Az ítélet egyértelmű a tekintetben, hogy a bíróság nem tartotta indokoltnak a nyilvános elégtételadást, tekintettel arra, hogy a sérelmezett közlés mindössze két magánszemély előtt hangzott el. A jogsértő kijelentést két ismerőse, két magánszemély előtt tette, akik arról a tudomása nélkül hangfelvételt készítettek és ez a hangfelvétel jelent meg a "portál" nevű internetes portálon, majd ellene a jelen per alperese személyiségi joga megsértése miatt indított pert. Hivatkozása szerint a Debreceni Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az elkövetett jogsértésekről azoknak kell értesülni, akik a jogsértő magatartásról tudomást szereztek, így az alperes kereseti kérelmétől eltérően nem jogosította fel arra, hogy nyilvánosságra hozza a sajnálkozást kifejező levél tartalmát. A levél magántitoknak minősül, mivel az, hogy ellene személyiség jogi per indult, illetve a per eredménye a magántitkának minősül. Ez olyan adat, információ, mely nem tartozik a nyilvánosságra, ezt fejezte ki a bíróság ítélete is. A felperes vitatta azt, hogy közszereplő lenne, azonban abban az esetben is, hogyha közszereplő, jogsértő volt az alperes általi nyilvánosságra hozatal, tekintettel arra, hogy ez a felperes magánügyére, magántitkára, személyes adatára vonatkozott és mint olyan nem tekinthető közügynek.