A Szegedi Ítélőtábla Gf.30453/2009/7. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 395. §, 403. §] Bírók: Kemenes István, Kiss Gabriella, Mányoki Zsolt

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.453/2009/7.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a (felszámoló neve, címe, felszámolóbiztos neve) részéről meghatalmazott Dr. Molnár Mihály ügyvéd által képviselt (felperes neve, "f.a.", címe) alatti székhelyű felperesnek - a Lévay Zsolt Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Lévay Zsolt ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2008. június 20. napján kelt 10.G.40.342/2005/99. számú ítéletével szemben a felperes 101. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban - melyben az alperes 3. sorszám alatt csatlakozó fellebbezéssel élt - meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, kötelezi az alperest, fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 12.842.000,- (Tizenkettőmillió-nyolcszáznegyvenkettőezer) Ft-ot és ennek 2005. szeptember 21. napjától a kifizetésig minden naptári félév teljes idejére a megelőző félév utolsó napján irányadó jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegű kamatát.

A felperest perköltség fizetésére kötelező rendelkezést mellőzi, mindkét fél maga viseli saját elsőfokú eljárási költségeit.

A felperes által az állam javára fizetendő le nem rótt elsőfokú eljárási illeték összegét 477.000,- (Négyszázhetvenhétezer) Ft-ra leszállítja, és kötelezi az alperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 423.000,- (Négyszázhuszonháromezer) Ft le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Mindkét fél maga viseli másodfokú eljárási költségeit.

A le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetékből a felperes 477.000,- ((Négyszázhetvenhétezer) Ft-ot, illetve 579.800,- (Ötszázhetvenkilencezer-nyolcszáz) Ft-ot, míg az alperes 423.000,- (Négyszázhuszonháromezer) Ft-ot, valamint 514.100,- (Ötszáztizennégyezer-egyszáz) Ft-ot köteles megfizetni - külön felhívásra - az állam javára.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

- 2 -

I N D O K O L Á S :

Az alperes a L.... Bt. beruházóval kötött vállalkozási szerződést a (település, út, házszám) alatt létesülő (áruház neve) Áruház, valamint a hozzá tartozó parkoló, illetve a szükséges útcsatlakozás kivitelezésére. A 2005. június 7. napján kötött szerződés értelmében az alperes ugyanezen munkák végzését rendelte meg a felperestől. A mellékelt terveknek megfelelő kulcsrakész kivitelezés ellenértékeként 197 millió Ft+ÁFA átalánydíjat határoztak meg. A munkákat a felperesnek a részletes építési ütemterv (3. sz. melléklet) szerint kellett végeznie, külön melléklet tartalmazta a fizetési és teljesítési ütemtervet. A felperes a szerződésben kijelentette, hogy a beruházás helyszínét ismeri, a terület a kulcsrakész kivitelezésre alkalmas, a dokumentumok alapján a talajmechanikai adottságokról kellő ismeretekkel rendelkezik (2/5. pont és 4/4. pont).

A szerződés 3. pontjában részteljesítési határidőket állapítottak meg: a szerkezetépítés körébe tartozó munkákat 2005. augusztus 22. napjáig, a tető építési munkálatait 2005. október 3-ig, míg a belső létesítmények kivitelezését 2005. október 24. napjáig kellett elvégezni. A 7/1. pont rendelkezése szerint amennyiben a felperes a 3. pontban meghatározott határidőket nem tartja be, a nettó vállalkozói díj 0,3 %-a, napi 696.000,- Ft+ÁFA kötbért kell fizetnie, melynek maximális mértéke a nettó díj 12 %-a. Ugyanitt a felek a vállalkozó 28 napot meghaladó késedelme esetére az alperes részére azonnali hatályú felmondási jogot biztosítottak. Arra az esetre, ha a felperes a 2005. október 24-i befejezési határidőt teljesíti és a részteljesítések késedelme miatt kötbér került levonásra, úgy rendelkeztek, hogy az alperes a végszámla fizetésével egyidőben a levont kötbért visszafizeti (7/2. pont). A szerződés 16/1. pontja értelmében "nyomós ok" megléte esetén a szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja.

A felperes által vezetett építési naplóba 2005. augusztus 24-én az alperes a következő bejegyzést tette: "A mai nappal a beruházó érdekkörébe tartozó költségmegtakarítás miatt a beruházó és a fővállalkozó közös egyetértésében a munkaterületen a további munkafolyamatok végzését közösen megállapodva felfüggesztették határozatlan időre." Utasította a felperest, hogy a naplóban felsorolt négy munkanem kivételével "további munkafolyamatot ne végezzen". A még végezhető munkák a következők voltak:

1. rámpa lemez készítése, illetve befejezése;

2. rámpa fal és TG gerendák betonozása;

3. körforgalomnál csapadékgyűjtő nyílt árok mederburkolása;

4. hiányzó hűtőcseppvíz-gyűjtő felállás pótlása.

A felsorolt munkák közül a felperes az 1-2. pontban megnevezetteket 2005. szeptember 3-ig elvégezte, a 3-4. pontban jelölt munkák végzése elmaradt.

Az alperes 2005. szeptember 21-én a szerződés 16/1. pontjára alapítva felmondta a szerződést. Arra hivatkozott, hogy a beruházó felmondta a vele kötött fővállalkozási szerződést.

A felperes az általa elvégzett munkák vállalkozói díját, külön a pótmunkák díját, végül a felmerült költségek, károk összegét tartalmazó számláit megküldte az alperesnek. A díjból az alperes 17.237.500,- Ft-ot kiegyenlített.

A felperes leszállított keresetében 27.111.665,- Ft és ennek 2005. szeptember 21. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az

- 3 -

Gf.I.30.453/2009/7.szám

alperest. A vállalkozási szerződést tévedés címén megtámadta. Arra hivatkozott, hogy az alperes egy évvel korábban készült talajmechanikai szakértői véleményt csatolt a szerződéshez, miközben a talajmechanikai adottságok jelentősen megváltoztak, minek következtében a munkahely az építési munka végzésére alkalmatlan volt. Kiemelte, hogy a kiviteli tervek nem a tényleges terepszint adatok alapján készültek, az utólagos feltöltés és tömörítés miatt pótmunkákat kellett végeznie. A rakodórámpa a tóra kellett épüljön, itt a problémát az jelentette, hogy a közölt 3 méter helyett a tényleges mélység 6 méter volt, továbbá pontalapozás helyett cölöpalapozás készült. Az altalaj állapota nem egyezett meg a közölt adatokkal, így csak 2005. július 28-ra sikerült olyan megerősítési rétegrendet kialakítani, amely lehetővé tette az építkezést. Ezen a napon az alperes bejegyezte az építési naplóba, hogy "az előírt készültségi fokot a kivitelező teljesítette." Ezt követően a beruházónál a szerződés módosítását kérte, utalva a műszaki tartalom módosulására is, egyben akadályközléssel élt.

A ténylegesen elvégzett munkák díját 28.467.451,- Ft-ban határozta meg. Követelte emellett az általa 11 pontban felsorolt pótmunkák ellenértékét, melyek összegét 11.717.219,- Ft-ban jelölte meg, és utóbb csökkentett az alperes 188.108,- Ft-os teljesítése folytán. Előadta, hogy az alperes Ptk. 395. § (1) bekezdésére alapított elállása ugyan jogszerű volt, a felhívott jogszabályhely alapján ugyanakkor a megrendelő a keletkezett károk megtérítésére köteles. Ennek részeként 4.352.603,- Ft-ra tartott igényt, melyet azzal indokolt, hogy a további munkákhoz nagy mennyiségben szerzett be anyagokat, melyek egy részét nem lehetett felhasználni, a továbbértékesítés csak értékcsökkenéssel volt lehetséges.