A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27052/2007/22. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §, 78. §] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Fehérné dr. Tóth Kincső

A Fővárosi Ítélőtábla

2.Kf.27.052/2007/22.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla az Andrékó Linklaters Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Andrékó Csilla ügyvéd, valamint a dr. Máttyus Ádám Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Máttyus Ádám ügyvéd által képviselt I. r. felperes és az Oppenheim Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Fejes Gábor és dr. Marosi Zoltán ügyvédek által képviselt II. r. felperes és III. r. felpereseknek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1055 Budapest Alkotmány u. 5., hivatkozási szám: ...) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2006. évi szeptember hó 26. napján kelt 2.K.31.958/2004/18. számú ítélete ellen az I. r. felperes által 19., a II. r. felperes által 20. és a III. r. felperes jogelődje által 21. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2008. évi június hó 11 napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felpereseket arra, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek külön-külön 60.000 (azaz hatvanezer) - 60.000 (azaz hatvanezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak, ugyancsak külön-külön - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 24.000 (azaz huszonnégyezer) - 24.000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Az irányadó tényállás szerint a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma végzéseivel engedélyezte, hogy a ... csomópont teljes felújításával kapcsolatosan kiírt közbeszerzési pályázatok során résztvevők, és a velük kapcsolatban álló vállalatok üzleti helyiségeit a versenyhatóság átkutassa és ennek érdekében ezen helyiségekbe önhatalmúlag beléphessen. A bíróság végzései alapján a GVH Kartellcsoportja az előzetes figyelmeztetés nélkül tartott helyszíni vizsgálatok során megszerzett dokumentumok, valamint ügyféli meghallgatások, és egyéb bizonyítékok felhasználásával feltárt tényállás eredményeként megállapította, hogy az eljárás alá vontak magatartása sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11.§-ában foglalt rendelkezéseket. A részben önállóan vagy konzorcium keretében indult pályázók magatartásukat összehangolták annak érdekében, hogy egy adott projektet melyik vállalkozás nyerje meg, amely következtében minden vállalkozás számára biztosítottá vált, hogy valamely pályázat részesévé váljon. Üzletpolitikájukat ezen döntésnek rendelték alá - a projektek felosztása a vállalkozások piaci súlya szerint történt -, és ajánlatukat aszerint alakították, hogy a nyertes pályázó adja be a kiíró szempontjából legkedvezőbb ajánlatot.

Az alperes a 2004. március 18. napján kelt ... számú határozatában megállapította, hogy az I. és II. r. felperesek a belső ... úti útépítésre kiírt, míg a II. r. felperes és III. r. felperesi jogelőd a ... csomópont átépítésére kiírt közbeszerzési eljárás során összehangolt magatartást tanúsítottak, ezt meghaladóan a versenyfelügyeleti eljárást megszüntette. A jogsértés miatt az I. r. felperest 56.000.000 forint, a II. r. felperest összesen 137.000.000, a III. r. felperesi jogelődöt 52.000.000 forint bírság megfizetésére kötelezte. Határozatának II. fejezetében a tényállás körében részletezve rögzítette a pályázati eljárást és az azon részt vevő vállalkozások kapcsolatait. A döntés III. fejezetében ismertette a versenyfelügyeleti eljárásban a vállalkozások részéről előterjesztett védekezéseket. A határozat V. fejezete tartalmazta az alperesnek a vizsgált magatartásokkal összefüggő okfejtését és megállapításait: az érintett piac, az irányítási viszonyok, a jogsértőnek minősített magatartások mellett megjelölve azt is, hogy milyen vizsgálati körben határozott az eljárás megszüntetéséről. Ezen túlmenően az alperes a döntéshez felhasznált bizonyítékokat ütköztette az egyes vállalkozások részéről védekezésként előadottakkal, és ezeket együttesen értékelte. Az alperes kiemelte a beszerzett dokumentumok keletkezésének időpontját, a feltárt kapcsolatfelvételeket és azok körülményeit és az abból levont következtéseket, valamint a pályázók közötti információáramlást igazoló egyéb közvetett bizonyítékokat részletesen elemezte. Az I. és II. r. felperessel szemben a ... úti felújítással összefüggésben a Tpvt. 11.§-ának (2) bekezdés e) pontjába ütköző jogsértést állapított meg. Ennek során figyelembe vette, hogy az információáramláson túl, az I. r. felperes a 2002. március 27-én készített főösszesítőjében írt ajánlati árakat 16%-kal megemelte, a II. r. által megküldött árajánlathoz viszonyítva. Így saját piaci magatartása meghatározásakor tekintettel volt a kapott információra abban a pályázati eljárásban, amit az ezáltal kedvezőbb helyzetbe jutott II. r. felperes nyert meg. Ezt támasztja alá, hogy az I. és II. r. felperes között 2002. március 26-án délelőtt létrejött találkozó, valamint az ezután II. r. felperesnél tartott ártárgyalást követően a II. r. felperes - a ... alvállakozói árajánlatának ismeretében - faxon megküldte az I. r. felperes részére az aluljáró gépészeti munkákra vonatkozó 21000. tételszámú összesítőt, kiegészítve azt az útépítéssel kapcsolatos előkészítő munkákra vonatkozó adatokkal. A fax továbbítására az ajánlati szakaszban került sor, amely vonatkozásában a véletlen adminisztrációs hibára történő hivatkozás, valamint az alvállakozói igénybevétellel kapcsolatos előadás üzleti szempontból ésszerűtlen. Ellentmond továbbá azon ténynek, hogy az I. r. felperes a nyerési esélye szempontjából kedvezőbb árajánlatot már kapott ugyanezekre a tételekre, így éppen az lett volna indokolt, hogy az alacsonyabb összegű alvállakozói árajánlatot építse be a pályázatába, amit azonban mellőzött. A Versenytanács a ... csomóponttal kapcsolatos pályázattal összefüggésben megállapította, hogy a II. r. felperes által faxon (2002. június 12.) megküldött főösszesítő adatait a III. r. felperesi jogelőd figyelembe vette saját piaci magatartása meghatározásakor. Korábbi áraihoz képest 700 millió forinthoz közelítő összegben emelte meg saját árait, így ezen információ átadásával megvalósult a Tpvt. 11.§ (2) bekezdése szerinti jogsértés. Az alperes határozatában választ adott a felperesek eljárási kifogásaira, és az általuk felvetett egyéb kérdésekre.

A jogsértő magatartások megállapítása miatt alkalmazott szankció meghatározását az alperesi döntés VI. fejezete foglalta össze. Az alperes a bírság összegét a bírság összegének megállapításáról szóló, a GVH, illetve a Versenytanács Elnöke által kiadott 2/2003. számú Közleményben (a továbbiakban: Közlemény) foglaltak és a Tpvt. 78.§-a alapján kialakított szempontrendszer segítségével határozta meg. A versenyhatóság értékelte a verseny veszélyeztetettségét és a jogsértés piaci hatását, valamint a vállalkozások jogsértéshez való viszonyulását, összpontszámot határozva meg ezek alapján. A bírság alapösszegeit úgy számolta, hogy az összpontszám ezredrészét és a jogsértő magatartáshoz kapcsolódó releváns forgalmat (az egyes pályázatok nettó szerződési árai) szorozta össze. Utalt arra, hogy a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás sajátossága, hogy annak révén nem mindegyik részvevő jut feltétlenül bevételhez, ezért az ilyen jellegű jogsértések esetén a releváns forgalom az összejátszás nélkül lehetséges "potenciális" bevétellel (az adott pályázat nettószerződéses árával) egyezik meg. A Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdésével kapcsolatosan kiemelte, hogy az itt előírt 10%-os felső határ a vállalkozás teljes (tehát nemcsak a jogsértéshez kapcsolódó) előző évi forgalmára vonatkozik annak érdekében, hogy a bírság ne lehetetlenítse el az adott vállalkozást. Ezt figyelembe véve az ügyben kiszabott bírság összegek egyetlen esetben sem érték el (még csak meg sem közelítették) a vállalkozás előző évben realizált nettó árbevételének 10%-át.