A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21039/2017/5. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 26. §, 28. §, 30. §] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Hercsik Zita, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.039/2017/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Váczi Árpád ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Rátky Miklós ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. június 22. napján kelt 29.P.25.222/2016/31. számú ítélete ellen az alperes részéről 32., 33., 34. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy feljogosítja az alperest, hogy a kiadni kért szerződésben és annak mellékleteiben megjelölt kapcsolattartók személyes adatait kitakarja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (Huszonötezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére elektronikus úton másolatban a ... a külső világítótestek (kandeláber izzó és lámpa) ...-os lecserélésére vonatkozó ... napján kelt vállalkozói szerződést és a szerződés 1. számú mellékletét képező "Ajánlati felhívást", 2. számú mellékletét képező "Az ajánlat mellékleteként benyújtandó dokumentumokat a "..." tárgyában kiírt versenyeztetési eljáráshoz" elnevezésű okiratot, 3. számú mellékletét képező "Nyilatkozatot", 4. számú mellékletét képező "Referencia nyilatkozatot", "..., ...", a versenyeztetési műszaki leírás mellékleteit, a ... napján kelt "..." elnevezésű okiratot és annak 1-4. számú és "..." elnevezésű mellékleteit, ... napján kelt ajánlatot és annak valamennyi műszaki dokumentációt is tartalmazó mellékleteit. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 15 napon belül 210.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy az eljárás illetékmentes.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában hivatkozott az Infotv. 3. § 5. pontjára, a 26. § (1) bekezdésére, 27. § (2) és (3) bekezdéseire, 28. § (1) bekezdésére, 31. § (1) bekezdésére és 29. § (2) bekezdésére, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (Takarékossági törvény) 7/I. § (1)-(3) bekezdéseire, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (5) bekezdésére, 39. cikk (2) bekezdésére és utalt a Pp. 164. § (1) bekezdésére.

Kiemelte, hogy a közérdekű adat kiadása iránti peres eljárás tárgya a korábbi adatigénylést követő megtagadás, elzárkózás jogszerűségének megítélése volt. A Pp. 164. § (1) bekezdése alapján az alperest terhelte a megtagadás jogszerűségének bizonyítása. Neki kellett bizonyítani, hogy aránytalan sérelmet okozna az adatkiadás, tekintettel arra, hogy az adat más általi megszerzése, másokkal való közlése, vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná. Az alperest terhelte a bizonyítás abban a körben is, hogy a felperes által kért adat kiadása üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, illetve, hogy nemzetbiztonsági érdekre, központi pénzügyi és devizapolitikai érdekre, valamint a külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog korlátozható.

Figyelemmel volt arra, hogy abban az esetben, ha a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítésének megtagadása tekintetében a törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.

Az alperes a felperessel a vállalkozói díjat valóban közölte, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogszabályoknak megfelelően teljesítette volna az adatkiadási kötelezettségét. A jogszabály nem az adatkezelőre bízza annak megítélését, hogy szerinte mely szerződéses elemek lényegesek, ebben a körben nincs mérlegelési joga és azt sem értékelheti, hogy mely adatok azok, amelyekből az állami vagyonnal való gazdálkodás jogszerűségére lehet következtetni. Irreleváns továbbá a felperesi adatkiadás iránti kérelem indoka, célja, ha az a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megfelel és nem valósít meg joggal való visszaélést. A közérdekű adat megismerése iránti perben a felperesi érdekeltség, motiváció nem vizsgálható.

Az Infotv. 27. § (3) bekezdése a közérdekekből nyilvános és nem a közérdekű adatokra vonatkozóan tartalmaz szabályozást. Az állami vagyonnal kapcsolatos közérdekű adatokat fő szabály szerint nem lehet üzleti titoknak minősíteni. Az Infotv. és a Ptk. összevetése alapján ez alól akkor van kivétel, ha a közérdekű adat megfelel a Ptk. szerinti üzleti titok fogalmának, melynek feltétele, hogy nyilvánosságra hozatal a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági, vagy piaci érdekét sértse, vagy veszélyeztesse. A törvény védelmet kizárólag akkor biztosít, ha a titokbirtokos jogszerű érdekében áll az adat megőrzése. A zártan kezelt iratok tartalma alapján nem volt megállapítható, hogy a szerződés egésze, vagy annak valamely része üzleti titkot képezne. Konkrét ok megjelölése nélkül nem fogadató el az a védekezés, hogy a teljes szerződés üzleti titok lenne. Az alperesnek kellett volna megjelölnie, hogy a szerződés mely része, eleme, mely konkrét adatkör és mely okból minősül üzleti titoknak. Az alperes konkrétan azt sem határolta be, hogy a felek mely jogos pénzügyi és/vagy gazdasági és/vagy piaci érdekét sértené, vagy veszélyeztetné a megismerés. Erre tekintettel az alperes indokolatlanul tagadta meg a felperesi kérelem teljesítését az adatok üzleti titok jellegére való hivatkozással.

Nem alapos azon alperesi hivatkozás sem, hogy a szerződés mellékletét képező műszaki dokumentáció minősülne üzleti titoknak. Az alperes nem fejtette ki, hogy a műszaki dokumentáció mely része az, amely olyan egyedi, speciális műszaki tartalommal bír, amelyre tekintettel indokolt lenne a közérdekű adatok nyilvánosságának a korlátozása. A dokumentációk megtekintése alapján nem észlelt olyan egyértelműen védendő műszaki ismereteket, amelyek miatt arányban álló lenne az adatkiadás megtagadása. A szerződésben rögzített vállalkozói díjat csak akkor lehet értékelni, ha a szolgáltatásról is tudomással bír a nyilvánosság, ellenkező esetben az ellenérték semmihez sem viszonyítható. Az alperes nem bizonyította azt sem, hogy az Infotv. 27. §-ában foglalt, általa hivatkozott kizáró vagy korlátozó okok fennállnak. A világban történő terrorcselekményekre figyelemmel sem hordoz magában a ... világítástechnikájának a megismerése olyan nemzetbiztonsági kockázatot, amely alapján korlátozni lehetne a felperes közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát.