A Pécsi Ítélőtábla Pf.20069/2020/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 141. § (2) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. § (1) bek.] Bírók: Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Kovács János, Kutasi Tünde

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.069/2020/8. szám

A felperes:

felperes (cím2)

A felperes képviselője:

pártfogó ügyvéd (cím4)

Az alperes:

alperes (cím1.)

Az alperes képviselője:

ügyvéd (cím3.)

A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél:

felperes 57. sorszám alatt

A per tárgya:

kártérítés megfizetése

Az elsőfokú bíróság:

Szekszárdi Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma:

16.P.20.356/2018/56. számú ítélet

Í t é l e t

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja, és az alperest nem vagyoni kártérítés címén terhelő marasztalási összeget 2.000.000 (kettőmillió) forintra, és ennek 2020. július 14. napjától a kifizetés napjáig járó, a mindenkori késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatára; a vagyoni kártérítés címén terhelő marasztalási összeget 5.891.521 (ötmillió-nyolcszázkilencvenegyezer-ötszázhuszonegy) forintra, ebből 727.004 (hétszázhuszonhétezer-négy) forintnak 2005. október 1. napjától, 2.294.717 (kettőmillió-kettőszázkilencvennégyezer-hétszáztizenhét) forintnak 2006. július 1. napjától, 2.713.200 (kettőmillió-hétszáztizenháromezer-kettőszáz) forintnak 2007. július 1. napjától, 156.600 (egyszázötvenhatezer-hatszáz) forintnak 2008. április 1. napjától a kifizetés napjáig járó, az elsőfokú ítéletben írt mértékű kamataira leszállítja, míg a keresetpótló járadék iránti részében a keresetet elutasítja.

A felperest képviselő párfogó ügyvéd elsőfokú eljárásban felmerült munkadíjára vonatkozó rendelkezést annyiban változtatja meg, hogy a munkadíj 73 (hetvenhárom) százalékban a felperes, 27 (huszonhét) százalékban az alperes terhére esik.

Az alperes által az államnak fizetendő előlegezett költség összegét 233.100 (kettőszázharmincháromezer-egyszáz) forintra leszállítja.

A fentieket meghaladó fellebbezett részében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek tizenöt napon belül 287.500 (kettőszáznyolcvanhétezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.

A felperest képviselő párfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült munkadíja 93 (kilencvenhárom) százalékban a felperes, 7 (hét) százalékban az alperes terhére esik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a néprajzkutató-népművelő, operatőr-filmrendező felperes munkásságának jelentős részét a sárközi hagyományok megőrzésének szentelte. Alapító főszerkesztője és ügyvezetője volt a ...Televízió Kht.-nak, amely szervezet 2002. évben tervbe vette a helység1, mint néprajzi egység UNESCO Világörökségi Egyezményhez történő csatlakoztatását. Az alperes akkori polgármestere, érdekelt1 a világörökségi kezdeményezést felkarolta. Ennek keretében a felperes 2003. július 1. napjától 2008. június 30. napjáig szóló határozott időre közalkalmazotti jogviszonyt létesített az alperessel, faluház-igazgató beosztásban.

[2] Az alperes képviselő-testülete a 61/2005. (VI. 14.) számú képviselő-testületi határozatával a Nagyközségi Faluház, mint költségvetési intézmény 2005. július [helyesen június] 16. napi hatállyal történő jogutód nélküli megszüntetéséről határozott, amelynek következtében a felperes közalkalmazotti jogviszonya is megszűnt. Ennek hátterében a felperes és érdekelt1 közötti konfliktus húzódott meg, a megszüntetés valójában a felperes jogainak csorbítására irányult.

[3] A felperes jövedelme Faluház-igazgatói munkakörében 2004. évben 2.713.200 forint, 2005. évben, közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig 1.706.053 forint volt, ebben az évben 106.749 forint táppénzben és 173.394 forint munkanélküli ellátásban részesült. Járulékköteles jövedelme 2006. évben 99.795 forintot tett ki, részesült továbbá 231.250 forint táppénzben és 87.438 forint munkanélküli ellátásban. A felperesnek 2007. évben jövedelme nem volt. 2008. évben 1.787.746 forint rokkantsági nyugdíjat folyósítottak számára, 2011. évtől rokkantsági ellátásban részesül.

[4] A felperes egészségi állapota a közalkalmazotti jogviszonyának megszűnését megelőzően jó volt, azt követően megrendült. 2006. májusa óta közepes, majd súlyos depresszió miatt pszichiátriai kezelés alatt áll, emellett patkóbél-fekélyt, a vastagbél-gyulladásos betegségét (Crohn-betegség), kétoldali térd és bal oldali vállízületi mozgásszervi betegséget, ágyéki gerinc elfajulást diagnosztizáltak nála. 2007. október 1. napjától 100 százalék mértékű munkaképesség-csökkenését véleményezték, 2009. július 28. napjától 90 százalék, 2013. április 19. napján 83% százalék össz-szervezeti egészségkárosodását állapították meg. A felperest a fentiekben részletezett egészségi állapota a mindennapi, illetve a közösségi életben való részvételben folyamatosan akadályozza, jövedelemszerző tevékenységet folytatni (időszakos kivételtől eltekintve) nem volt képes.

[5] A Szekszárdi Törvényszék 16.P.20.151/2010/114. számú, az alperest 939.000 forint jogalap nélküli gazdagodás és ennek 2013. június 1. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelező ítéletének felülbírálata során a Pécsi Ítélőtábla a Pf.VI.20.115/2017/16. számú rész- és közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a Helység1 utca 25. szám alatti ingatlanhoz és a világörökségi kezdeményezéshez kapcsolódó kiadásokat, az ingóságok értékének megtérítését, valamint a jó hírnév és a szerzői jog megsértése címén támasztott igényeket érintő részében az elsőfokú költségek viselésére is kiterjedően helybenhagyta, ugyanakkor az elsőfokú bíróság ítéletét a felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszűnését eredményező intézmény megszüntetés miatt érvényesített igényeket elutasító részében megváltoztatta, és megállapította az alperes kártérítési felelősségét a Helység1 Nagyközség Faluház költségvetési szerv megszüntetésével a felperesnek okozott károkért. Az elsőfokú bíróságot a kártérítés összege tekintetében a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

[6] A megismételt eljárás során módosított keresetében (16.P.20.356/2018/31.szám) a felperes 20.000.000 forint nem vagyoni kártérítés, a 2005-2008. közötti évekre 6.660.375 forint elmaradt jövedelem, 2009. január 1. napjától kezdődően havi 200.000 forint jövedelempótló járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Másodlagos kereseti kérelme a vagyoni károk körében a 2005. június 16. napjától 2019. június 30. napjáig terjedő időre a nemzetgazdasági átlagjövedelem és a tényleges jövedelem különbözeteként jelentkező 39.207.013 forint elmaradt jövedelem és járulékai, 2019. július 1. napjától kezdődően havi 200.000 forint jövedelempótló járadék megfizetésére irányult. Keresetét azzal indokolta, hogy egész életét feltette helység1 világörökségi programjának kezdeményezésére, az alperes méltánytalan eljárása, megállapodásaik szándékos megszegése, egymásnak ellentmondó intézkedései, az igazságtalanul ellene indított, majd visszavont peres eljárásai, az állandó bántások, valótlanságok, kellemetlenségek, zaklatások, a közösség érdekeinek figyelmen kívül hagyása, életműve megsemmisítésének és kisajátításának tudata, mellőzése, háttérbe szorítása, ellehetetlenítése, meghazudtolása, szülőfalujából való elűzése, családja jóhírnevének a sikkasztási, lopási váddal történt sárba tiprása, az alperes által hosszú időn át folytatott, szándékos, rosszhiszemű, jogellenes magatartásával kialakított helyzet, élete céljának, értelmének elvétele egész életét súlyosan, tartósan ellehetetlenítette, végérvényesen tönkretette.