BH 2024.10.245 A választási kampányban valamely jelölt kijelentésének értékelésénél eldöntendő, hogy az véleménynyilvánításnak vagy tényállításnak tekintendő. Tényállítás esetén annak valóságtartalmát a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kell megállapítani [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 141. §, 2. § (1) bek. e) pont, 225. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] X.Y. a jelölőszervezetek polgármesterjelöltje (a továbbiakban: kérelmező) a hivatalos Facebook oldalán tartalmat tett közzé, amely az alábbi szöveget tartalmazta: "Kezdeményezésemre 2007 óta, Szt. Flórián napján tartja a kerület ünnepségét, [...]. Isten éltesse a kerületet!"

[2] A. B. egyéni választókerületi képviselőjelölt (a továbbiakban: érintett) a Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB) benyújtott kifogása szerint a kérelmezőtől származó fenti tartalom a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 140. §-a értelmében kampányeszköznek, a tartalomnak a kérelmező részéről történő felhasználása a Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenységnek minősül. Az érintett állítása szerint a közzétett tartalom nem felel meg a valóságnak, mivel a rendezvény kezdeményezője a képviselő-testület frakciójának akkori vezetője, C.D. képviselő volt. Az érintett szerint a sérelmezett tartalom azon állítása is valótlan, amely szerint a rendezvény megtartására 2007. óta kerül sor, mivel az első ilyen rendezvény 2008-ban volt. A kifogásában azt is állította, hogy a kérelmező a rendelet megalkotásának idején (2007-ben) polgármester volt, így "tudja, hogy a sérelmezett tartalom szerinti állítása valótlan, továbbá alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére." A kifogásban megjelölt jogszabálysértés a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértése volt.

[3] A HVB a 183/2024. (V. 7.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott. Megállapította, hogy a kérelmező hivatalos Facebook-oldalán valótlan tartalmat jelenített meg azzal, hogy kijelentette, az ünnepség megrendezésére 2007-től az ő kezdeményezésére kerül sor. Megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértését, a kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől és a kifogást a bírság kiszabására vonatkozó részében elutasította.

[4] A kérelmező fellebbezést nyújtott be a HVB határozata ellen a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának, illetve a Ve. 218. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozva. Kifejtette, hogy sem a kifogás, sem a HVB határozata nem jelöli meg, hogy az általa tett tényállításokkal a választási eljárásban érintett résztvevők mely jogait sértette meg, vagy azok mely érintett jelölt esélyeire voltak hatással. Előadta, hogy a bejegyzésben közölt tényállításokat a kampány során megengedett szólásszabadság keretén belül tette.

A Területi Választási Bizottság határozata

[6] A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 22/2024. (V. 13.) FVB határozatával a HVB határozatát akként változtatta meg, hogy megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelv megsértését, valamint a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől.

[8] Az FVB álláspontja szerint az érintett által a kifogásban megjelölt állítások nem értékítéletet, hanem tényközlést tartalmaznak, nevezetesen két tény közlését: kinek a kezdeményezésére és mikortól ünnepli a kerület a napját Szent Flórián napján. Kérelmező a fellebbezésben nem adott elő olyan bizonyítékot, amely cáfolta volna a HVB döntését.

[10] Kifejtette, hogy a választói akarat befolyásolása szempontjából van jelentősége annak a ténynek, hogy kinek a kezdeményezésére ünneplik X. napját, ugyanis ez a kezdeményezés egy, a polgárok számára egyértelműen pozitív üzenetet hordozó esemény létrehozatala. Ezért a kérelmező azon a valóságot elferdítő tényállítása, amely szerint az ő kezdeményezésére ünneplik ezt a napot alkalmas a választók megtévesztésére és a kérelmező választási esélyeinek növelésére.

[11] Kifejtette, hogy választási ügyekben gyakori az eredménykommunikáció, azaz, amikor a képviselő a választáson ismét meg kívánja mérettetni magát, a kampány során az elért eredményeire hivatkozik, és minden olyan eredményt, amely ahhoz a politikai közösséghez kötődik, amelynek az érintett képviselő is tagja, saját eredményeként is feltünteti. Az 3313/2019. (XI. 21.) AB határozatra hivatkozva rögzítette, hogy ez a Ve. alapelveinek sérelmét önmagában nem alapozza meg. Nem terjeszthető ki azonban ez az eredménykommunikáció a hamis tényállításokra.

[13] Mindezek alapján az FVB megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt választási alapelv megsértését és a kérelmezőt, mint jogsértőt a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján eltiltotta a további jogszabálysértéstől.

A felülvizsgálati kérelem

[14] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a 122/2024. (V. 13.) FVB határozat megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint az FVB határozata jogszabálysértő, mert sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában megfogalmazott alapelvet és a Ve. 218. § (1) bekezdésébe ütközik.

[15] Felülvizsgálati kérelméhez csatolta a C.D.-vel folytatott elektronikus levelezést, amelyben elismeri, hogy a kérelmező javaslatára módosult a rendezvény időpontja minden év május 4. napjára.

[16] A kérelmező álláspontja szerint mind a HVB, mind az FVB határozata sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, mivel a kérelmező véleménynyilvánításának szabadságát korlátozva, "kvázi" bíróságként eljárva, a kérelmezőt a rendes bírósági eljárások kontradiktórius jellegére szorítva állapította meg, hogy a kérelmező nem csatolt bizonyítékokat tényállításának alátámasztására. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az elsőfokú eljárásban erre a kérelmezőnek nincs is jogszerű lehetősége. Arra is hivatkozott, hogy a választási bizottságok nem jogosultak a jogsértőtől bizonyítékok bekérésére, valamint részletes bizonyítási eljárás lefolytatására, tevékenységük szigorúan a választási törvényben foglaltak és a választási eljárásra irányadó joggyakorlat érvényesítésére szorítkozik.

[17] A kifogásolt tényállítás vonatkozásában a választási bizottságok kizárólag a tényállítás első részét értékelték, a teljes tényállítás nem a rendezvény kezdeményezésére, hanem Szent Flórián halálának (május 4.) napján való megrendezésére irányult.