A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20350/2017/9. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Hercsik Zita, Kovács Éva, Rutkai Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.350/2017/9/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Heim Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Heim László pártfogó ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék 2017. január 11. napján kelt 20.P.20.291/2015/72. számú ítélete ellen a felperes részéről 73. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forintot és ennek 2015. április 28. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget.

A felperes pártfogó ügyvédje dr. Heim László (címe) pártfogó ügyvédi díját, valamint a le nem rótt 48.000 (negyven-nyolcezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes egészséghez fűződő jogát azon magatartásával, hogy a 2015. április 7-től 2015. április 28. napjáig terjedő időszakban nem biztosította felperes számára a dohányfüstmentes környezetet a felperes kórtermi elhelyezése során. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felmerült 90.000 forint összegű eljárási illetéket az állam viseli, mint ahogyan az állam viseli a pártfogó ügyvéd munkadíját is. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 26.250 forint perköltséget. Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 22.020 forint perköltséget.

Ítéletének indokolásában idézte a Ptk. 2:42. § (2) bekezdését, 2:43. § a) pontját, 2:51. § (1) bekezdés a) pontját, 2:52. § (1)-(3) bekezdéseit, 6:519. §-át, 6:521. §-át. Megállapította, hogy a testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi jog az ember számára biztosítja a fizikai integritásnak és szervezete működésének harmadik személyek általi háborítatlanságát. Minden olyan jogellenes magatartás megalapozza a polgári jogi igényérvényesítést, amely az ember életét, egészségi állapotát, vagy testi épségét sérti. Ez elkövethető cselekvéssel és mulasztással egyaránt. A perben a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az alperesnél való tartózkodása időszakában az alperes nem biztosította számára a dohányfüstmentes környezetet, nem tett meg mindent a 6. számú kórteremben szinte folyamatosan fennálló dohányzás meggátlására, e körben mulasztott.

Bizonyítania kellett továbbá a sérelemdíj iránti igényének jogalapját is, a sérelemdíj mértékének meghatározásánál irányadó tényállításait. Az alperest ezzel szemben a védekezés körében annak bizonyítása terhelte, hogy személyiségi jogsértés nem történt, illetve a sérelemdíj miatti helytállási kötelezettség alól kimenthette magát.

Megállapította, hogy a felperest munkavégzésre való alkalmasság kivizsgálása céljából vitték az alperesi egészségügyi intézménybe. A ... napján kelt ambuláns lap szerint a felperes évek óta neuropszichiátriai gyógykezelés alatt állt és magas vérnyomása miatt úgyszintén évek óta gyógyszeres kezelésben részesül. A magas vérnyomás betegség nála az alperesi intézményben tartózkodás időszakában és azt követően folyamatosan fennállt. Az alperesnél a dohányzás tilos, ennek ellenére az alperes nem tudta megakadályozni azt, hogy a betegek, vagy a hozzátartozók dohánytermékeket juttassanak be az alperesi intézménybe. A felperes egy alkalommal bejelentést tett kórtermi dohányzás miatt, melyre tekintettel biztonsági ellenőrzés lefolytatására is sor került és tanú1ot fegyelmi eljárás alá vonták. tanú2 tanú vallomása alapján megállapította, hogy a perbeli kórteremben az elhelyezettek óránként cigarettáztak, mindez a felperest zavarta, szólt is nekik, de eredmény nélkül. Rendszeres ellenőrzés a kórteremben az alperes részéről ebben a tárgyban nem volt.

Rendelkezésre állt egy ombudsmani jelentés is, amelyben nem a perbeli időszakra vonatkozó ténymegállapítások is szerepeltek. A jelentés megállapítása szerint az alperes a nem dohányzók védelmére vonatkozó előírásokat nem képes betartatni és ajánlásként a ... főigazgató főorvosa arra került felhívásra, hogy gondoskodjon a nem dohányzó betegek védelmét szolgáló előírások érvényesítéséről. Az alperes ezt a tényt nem is vitatta, csupán azzal védekezett, hogy nem tudott mást tenni, mint hogy a felperes bejelentésére intézkedett, a dohányárut lefoglalta, fegyelmi eljárást indított. Hivatkozott továbbá a mozgatószemélyzet hiányára, arra, hogy a női motozás feltételei nem biztosítottak, a hozzátartozók és a betegek is be tudnak csempészni dohányárukat akként, hogy a kórtermek ablakain keresztül összekötött törölközővel húzzák fel azokat. Megállapítása szerint nem elégséges magatartás az, hogy az alperes előírásaival tiltja a dohányzást, továbbá, ha bejelentést tesz valaki azt kivizsgálja, hanem fokozottabb ellenőrzést igényelne a részéről a nem dohányzók védelme, az ehhez szükséges intézkedéseket neki kellett volna tudnia meghatározni. Így a személyiségi jogsértést megállapította.

Ezt követően azt vizsgálta, hogy a felperes sérelemdíj megfizetése iránti igénye alapos-e. Felhívta a BH2016.241. számú eseti döntést, melyben a Kúria kifejtette, hogy a személyiségi jogi jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj megítélése. A sérelemdíj funkciója a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni sérelmek kompenzálása. Az új Ptk. a sérelemdíj megállapításához, annak összegszerű meghatározásához az eset összes körülményeinek mérlegelését írja elő a bíróságok számára rögzítve, hogy milyen szempontokat kell elsősorban figyelembe venni annak megítélésénél, hogy szükséges és indokolt-e a sérelemdíj. Mérlegelési körbe kell vonni a sérelmet szenvedett fél személyét, a jogsértésnek a személyre és környezetére gyakorolt hatását, az eset egyéb körülményeit is. Az összeg megállapításánál a sérelmet szenvedett felet ért hátrány és annak súlya, mértéke, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása kap szerepet, jelentőséget. A bírói mérlegelés adott esetben arra is vezethet, hogy a jogsértő nem kötelezhető sérelemdíj megfizetésére. Jelen perben erre a következtetésre jutott az elsőfokú bíróság. Megállapítása szerint ugyanis a felperes csak állította, de nem bizonyította a folyamatos dohányzás fennálltát, azt, hogy 21 napon keresztül dohányfüstnek volt kitéve. tanú2, tanú3 tanúvallomásában azt adta elő, hogy a dohányzás folyamatos volt, a felperes a társainak ezt jelezte, de nem járt eredménnyel. Arról nem tudott, hogy a felperes ezt jelezte-e az alperesnek, ellenőrzés a kórteremben nem volt. tanú4 tanúvallomására tényállást nem tudott alapítani, mivel a tanú előadása az volt, hogy a felperesre nem emlékszik, maga dohányzást nem észlelt. Azt megállapíthatónak látta, hogy tanú1 ellen biztonsági ellenőrzést követően fegyelmi eljárás indult.