A Miskolci Törvényszék K.21753/2010/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 35. §, 39. §, 52. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 3. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 106. §] Bíró: Demjén Péter

Kapcsolódó határozatok:

*Miskolci Törvényszék K.21753/2010/9.*, Kúria Kfv.35165/2011/4. (BH+ 2013.3.125)

***********

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

12.K.21.753/2010/9. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A bíróság dr. Birk Csaba (3433 Nyékládháza, Kossuth u. 116. szám alatti székhelyű) egyéni ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe alatti székhelyű) felperesnek, dr. Fuhrmanné dr. Horzsa Ildikó jogtanácsos által képviselt alperes neve- mint az ... jogutódja - (alperes címe szám alatti székhelyű) alperes elleni iparűzési adó ügyben született közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak az adóhatóság felhívására - a felhívásban közölt időben és módon - 67.300,- (Hatvanhétezer-háromszáz) forint kereseti illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek tizenöt napon belül 50.000,- (Ötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg a perben:

Az elsőfokú adóhatóság a felperesi adózónál 2004-2005. adóévekre vonatkozóan építményadó és iparűzési adónemben ellenőrzést végzett. Az ellenőrzést lezáró 559-4/2009. számú jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy az elsőfokú adóhatóság nem fogadta el nettó árbevétel-csökkentő tételként felperes iparűzési adóbevallásában a 2004. évben közvetített szolgáltatásként megjelölt 186.206.069,- forint összeget, a 2005. évben pedig a 167.984.767,- forint összeget. Ennek eredményeként 2004. évre 526.000,- forint, 2005. évre pedig 646.400,- forint összegű adóhiányt állapított meg. A jegyzőkönyv rögzítette ugyanis, hogy egyetlen számlán sem került feltüntetésre az, hogy közvetített szolgáltatást is tartalmaz.

A jegyzőkönyvre tett észrevételt követően az elsőfokú adóhatóság a 2009. december 23. napján kelt 559-7/2009. számú határozatával felperes vonatkozásában 1.172.400,- forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg 2004. és 2005. évre vonatkozóan helyi iparűzési adónemben, illetve 586.200,- forint adóbírság és 587.000,- forint késedelmi pótlék megfizetésére is kötelezte felperest.

Az elsőfokú adóhatóság határozata indokolásában kifejtette, hogy a közvetített szolgáltatásként megjelölt tételek tekintetében a jogszabályi követelmény nem teljesül, így az adóalap csökkentésére ezen a címen nem kerülhet sor. A feltétel azért nem teljesül, mert egyetlen számlán sem került feltüntetésre az, hogy közvetített szolgáltatást is tartalmaz.

A fenti határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, melyben a határozat megsemmisítését kérte.

Előadta, hogy az ellenőrzést végző adóhatóság tudatosan összemossa a közvetített szolgáltatás és az alvállalkozói teljesítmény fogalmát.

Álláspontja szerint az alvállalkozói teljesítés nem a közvetített szolgáltatás egyik alfaja. Az alvállalkozói teljesítmény esetében az alvállalkozó által végzett munkát az adó alanya saját teljesítményéhez veszi igénybe, annak értéke beépül saját teljesítményébe, annak részévé válik, ez a tény kizárja az ügylet szűkebb értelemben vett közvetített szolgáltatásként való értelmezését, ennél fogva nem beszélhetünk változatlan formában történő továbbértékesítésről.

Alperes a 2010. március hó 16. napján kelt B-HAT/297-3/2010. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát akként változtatta meg, hogy 2004-2005. év vonatkozásában 1.120.990,- forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg iparűzési adónemben. A megállapított adóhiánynak minősülő adókülönbözet után 560.495,- forint adóbírság és 513.205,- forint késedelmi pótlék megfizetésére is kötelezte felperest. A határozat egyéb rendelkezéseit helybenhagyta.

Határozatának indokolásában az Art. 106.§ (1) bekezdésére, a Htv. 35.§ (1) bekezdésére, valamint 39.§ (1) bekezdésére, továbbá 52.§ 40. pontjában foglaltakra hivatkozott.

Előadta, hogy a közvetített szolgáltatások esetében a jogszabály két különböző ráfordításelemet ismer el nettó árbevétel-csökkentő tételként. A definíció első fordulata szűkebb számviteli értelemben vett közvetített szolgáltatások értékét, valamint a definíció második fordulata a számviteli közvetített szolgáltatás fogalmának meg nem felelő úgynevezett alvállalkozói teljesítések értékét.

Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság KGD2007.190 számú közigazgatási-gazdasági döntvényére is. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az alvállalkozói teljesítések esetén is csak akkor csökkenthette volna felperesi adózó az iparűzési adó alapját az általa a könyvelésében közvetített szolgáltatásként elszámolt szolgáltatások értékével, ha az általa kötött szerződésből, illetve a kiállított számlákból a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható lett volna.

A közvetített szolgáltatás értéke nettó árbevételből történő levonhatóságának két együttes feltétele van, egyrészt az adóalanynak az alvállalkozóval és a megrendelővel írásban megkötött szerződése, amelynek utalnia kell a megrendelővel kötött szerződés esetén a közvetítés lehetőségére, míg a levonhatóság másik lényeges feltétele olyan tartalmú számla kibocsátása a megrendelő felé, amelyből a közvetítés ténye egyértelműen nyomon követhető. Bármelyik feltétel hiányában az adólevonási jog közvetített szolgáltatás címén nem gyakorolható.

Rögzítette, hogy átvizsgálva az iratokat, megállapítható, hogy az ellenőrzéssel érintett adóévekben a kimenő számlákon a közvetítés ténye - felperes által sem vitatottan - nem szerepelt. E körülmény pedig önmagában kizárja a nettó árbevétel közvetített szolgáltatás értékével történő csökkentésének lehetőségét.

Alperes 2010. június hó 3. napján kelt B-HAT/297-8/2010. számú határozatával a fenti határozatát kiegészítette azzal, hogy a felperes részére a megfizetett 93.800,- forint jogorvoslati eljárási illeték visszatérítését rendelte el, figyelemmel arra, hogy a felperes összes fizetési kötelezettsége 150.910,- forinttal csökkent. A fenti határozat egyéb rendelkezéseit nem érintette.

A jogerős alperesi határozat ellen a felperes a törvényes határidőn belül keresetet terjesztett elő. Keresetében alperes határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal történő hatályon kívül helyezését, valamint alperes perköltségben történő marasztalását kérte.

Indokolásként előadta, hogy az alperes tudatosan összemossa a közvetített szolgáltatás és az alvállalkozói teljesítmény fogalmát és téves álláspontját pontatlanul idézett jogszabályi rendelkezésekkel igyekszik alátámasztani.

Az alvállalkozói teljesítés nem a közvetített szolgáltatás egyik alfaja. Ez következik a Htv. 52.§ 40. pontjából is, ahol a jogszabályhely kiemeli, hogy a közvetített szolgáltatások közé nem tartozik az alvállalkozói teljesítés értéke. A két szolgáltatástípus nem egymás analógiája, még annak ellenére sem, hogy a nevezett szolgáltatások elszámolhatóságának egyes feltételei hasonlóak.