A Gazdasági Versenyhivatal 101/2002/63 számú határozata erőfölény tárgyában. Eljárás alá vont: Vivendi Telecom Hungary Távközlési Szolgáltató Rt.

Vj-101/2002/63

Vj-101/2002/63

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Vivendi Telecom Hungary Távközlési Szolgáltató Rt. (továbbiakban VTH; Budaörs) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő keresetet lehet benyújtani.

Indoklás

I.

Tényállás

I.1. A feltételezett jogsértés

1. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) alapján 2002. július 24-én versenyfelügyeleti eljárást indított a VTH ellen, mivel azt lehetett vélelmezni, hogy:

a) az ADSL alapú Internet szolgáltatás nyújtásához szükséges nagykereskedelmi ADSL viszonteladói szerződésekben túlzottan magas árakat határozott meg (Tpvt. 21. § a) pont), vagy

b) a kiskereskedelmi ADSL alapú Internet hozzáférési szolgáltatása díjait túlzottan alacsonyan, a versenytársak kiszorítására alkalmas módon állapította meg (Tpvt. 21. § h) pont), vagy

c) az ADSL nagykereskedelmi hozzáférés vonatkozásában olyan árakat alkalmazott, amelyek a saját kiskereskedelmi ADSL alapú Internet szolgáltatásának egyes akciós értékesítései során alkalmazott árakkal összevetve valószínűsíthetően olyan szűk kiskereskedelmi árrést eredményeznek, amely a VTH és/vagy egy hatékony versenytárs szolgáltató számára nem fedezi a kiskereskedelmi szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó pótlólagos költségeket, ezáltal veszteségessé teszi a szolgáltatás nyújtását (ún. árprés, Tpvt. 21. § i) pont).

2. Ezzel összefüggésben a vizsgálat arra is kiterjedt, hogy a nagykereskedelmi szerződésekben alkalmazott összes feltétel együttesen akadályozza-e a versenytársak belépését az ADSL Internet szolgáltatás piacára.

I.2. Az eljárás alá vont vállalkozás

3. A Vivendi csoporthoz tartozó VTH a MATÁV után Magyarország legnagyobb távbeszélő szolgáltatója, amely a távközlési szolgáltatások széles választékát kínálja: Magyarország kilenc primer körzetében nyújt helyi, belföldi távolsági és nemzetközi távbeszélő szolgáltatást, V-net márkanéven országosan elérhető Internet szolgáltatásokat, a V-com márkanéven pedig szintén országos elérhetőséggel üzleti kommunikációs szolgáltatásokat.

I.3. Az eljárással érintett piac

I.3.1. Az ADSL alapú Internet szolgáltatások jelenlegi formájáról általában

4. Az aszimmetrikus digitális előfizetői vonal ( ADSL [1] ) az ún. DSL technológiák közé tartozik, amelyek lehetővé teszik, hogy az analóg telefonvonal (rézérpár) - amely tipikusan a helyi távbeszélő szolgáltató tulajdonában van - alkalmassá váljon a digitális jelek átvitelére, azaz gyorsabb adatátvitelre, így többek között szélessávú Internet-hozzáférés biztosítására. Az Internet szolgáltató által használt infrastruktúra - legyen az a rézérpár vagy a kábeltévé hálózat - összekapcsolódik az Internet szolgáltató ATM hálózatával, amely pedig tovább kapcsolódik (akár több lépcsőben) az Internet gerinchálózatához. Mindezen kapcsolódásokon keresztül teremtődik meg végül a végfelhasználó számára az Internet-konnektivitás.

5. Az ADSL alapú Internet szolgáltatást Magyarországon tipikusan az Internet szolgáltatók (a továbbiakban ISP) értékesítik a végfogyasztóknak úgy, hogy a távbeszélő szolgáltatótól vásárolt ADSL szolgáltatást "összecsomagolják" saját Internet hozzáférési szolgáltatásukkal, és így képeznek különböző méretű szélessávú Internet szolgáltatási csomagokat. Elvileg az ADSL szolgáltatás önállóan, kiskereskedelmi szolgáltatásként is elérhető a végfogyasztók számára; ilyen esetben az Internet szolgáltatást külön meg kell vásárolniuk egy ISP-től. Az ISP számára az ADSL viszonteladói szerződés mellett alternatívát jelenthet a helyi hurok részleges átengedése [2] , ám ezzel a lehetőséggel eddig még nem éltek az ISP-k.

6. Magyarországon az ADSL technológiával nyújtott szélessávú Internet szolgáltatás 2000 nyarán jelent meg, amikor a MATÁV elindította ilyen szolgáltatását. Az eredeti tervek szerint a MATÁV csak kiskereskedelmi szinten kívánta nyújtani a szolgáltatást, de az engedélyezés során a HíF azt a feltételt szabta, hogy amennyiben a MATÁV a kiskereskedelmi piacon megjelenik az ADSL alapú szélessávú Internet szolgáltatással, akkor nagykereskedelmi szinten értékesítenie kell az ADSL szolgáltatást (mint a szélessávú Internet szolgáltatás egyik szükséges inputját) a többi Internet szolgáltatónak is. E döntés következtében a MATÁV számos Internet szolgáltatóval kötött nagykereskedelmi jellegű, ADSL szolgáltatás viszonteladására vonatkozó szerződést.

7. Időközben a VTH is megkezdte hálózatának átalakítását, és 2001 februárjában a Vivendi koncessziós területein is megkezdődött az ADSL szolgáltatás nyújtása. A VTH a már említett HíF döntés nyomán eleve meghirdette a szolgáltatást nagykereskedelmi szinten is, illetőleg saját vállalkozás-csoportján belül V-net márkanéven - 2002. július 31-ig önálló vállalkozásban [3] - forgalmazta az ADSL alapú Internet hozzáférést a végfogyasztóknak.

I.3.2. Kiskereskedelmi szint

8. Kiskereskedelmi szinten különböző ADSL alapú szolgáltatások érhetők el. Elérhető az ADSL szolgáltatás közvetlenül a hálózati szolgáltatótól Internet szolgáltatás nélkül, ilyen esetben a fogyasztónak külön meg kell vennie az Internet szolgáltatást valamely ISP-től. Elérhető ugyanakkor az ADSL alapú szélessávú Internet szolgáltatás csomagban is; valójában csaknem kizárólag ez a szolgáltatás-forma terjedt el Magyarországon.

9. A fenti két szolgáltatástípuson belül is elkülöníthetők az eltérő méretű és tartalmú csomagok. A hálózati szolgáltatók (a MATÁV, a VTH, az Emitel és a Monortel) [4] különböző csomagokat alakítottak ki a lakossági és az üzleti előfizetők számára, és ezen belül is elképzelhető további csomagok képzése. A kínált csomagok mérete (sávszélessége, sebessége) műszakilag meghatározottan háromféle lehet, és többnyire az 1. táblázatban látható módon egészülnek ki további szolgáltatásokkal.

10. Az ISP-k üzletpolitikájuktól függően kínálnak nagyobb csomagokat a nagyobb felhasználónak számító lakossági, vagy méginkább a kisvállalkozók közül kikerülő előfizetőknek. Ezek a csomagok árukban már megközelíthetik az üzleti előfizetőknek kínált kisebb csomagokat, de tartalmukban elmaradnak azoktól. Éppen ezért ezek megkülönböztetése a hasonló üzleti csomagoktól nem feltétlen szükséges és célszerű, bár léteznek olyan kifejezetten irodai használatra szánt csomagok, amelyek több e-mail címet, nagyobb e-mail- és web tárhelyet, valamint fix IP címet is tartalmaznak, áruk ugyanakkor nem haladja meg sokkal a lakossági csomagokét, ez azonban nem jellemző.

1. táblázat: A hálózati szolgáltatók által kínált ADSL szolgáltatások jellemzői [5]