BH 1999.6.250 I. Nem sért személyiségi jogot a munkáltató, ha a szövetkezeti alkalmazott ellen indult büntetőeljárásról a közgyűlést tájékoztatja [Ptk. 75. § (1) bek. 78. § (1)-(2) bek.].

II. A pertárgy értékének megállapítása a személyiségvédelmi perben [Pp. 25. § (3) bek., 24. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 39. § (1) bek., 42. § (1) bek. a) pont, 46. § (2) bek.].

A jogerős ítélet a felperesek személyiségvédelemre és kártérítés megfizetésére irányuló keresetét elutasította, és a felpereseket az alperesek javára első- és másodfokú perköltség, az állam javára pedig 78.000 forint kereseti és ugyancsak 78.000 forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte.

A jogerős ítélet alapját képező tényállás szerint a felperesek az I. r. alperes alkalmazottaiként tejbegyűjtéssel és -értékesítéssel foglalkoztak. Az I. r. alperes 1994 áprilisában ismeretlen tettes ellen feljelentést tett sikkasztás és csalás bűntettének gyanúja miatt, miután kiderült a számára, hogy a tejjegyekkel ismeretlen személy manipulált és visszaélt.

A büntetőeljárás során a felpereseket gyanúsítottként hallgatták ki, majd ellenük az ügyészség vádat is emelt. A jogerős büntetőítélet az I. r. felperest bűncselekmény hiányában, a II. r. felperest pedig bizonyítékok hiányában a vád alól felmentette. A jogerős ítélet megállapította, hogy a büntetőeljárás ideje alatt - 1995. május 26-án - az I. r. alperesi szövetkezet közgyűlést tartott, ahol a II. r. alperes mint a szövetkezet felügyelőbizottságának elnöke beszámolója kiegészítéseként a tagsággal közölte, hogy "a sikeres év gondokat is hozott, ezért kiemelten szeretnék foglalkozni azzal a problémával, amely a B.-ék ügye miatt foglalkoztatta a tagságot. Itt arról van szó, hogy a tejjegyekkel visszaélés történt, emiatt a szövetkezet elnöke feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Pillanatnyilag az eljárásban még nem bizonyított a vád." A III. r. alperes - a szövetkezet elnöke - a beszámolót megköszönve, a II. r. alperes bejelentéséhez az alábbi kijelentést fűzte: "a (név szerint megjelölt) B.-féle ügyben annyit szeretnék megemlíteni, hogy a szövetkezetnek vannak bizonyítékai a bűncselekményre. A szövetkezet vezetőségének tiszta a lelkiismerete, hiszen olyan bűncselekmény felderítését kezdte meg, amely jelentős kárt okozott a szövetkezetnek."

A jogerős ítélet megállapította, hogy a közgyűlésen elhangzott kijelentések a tényeknek megfelelőek voltak. Való tények valóságnak megfelelő közlése jogellenesnek nem tekinthető, az jogsértést nem valósíthat meg. A felperesek keresetét a jogerős ítélet emiatt utasította el.

A jogerős ítéletnek a jogsértés megállapítására irányuló és a keresetet ebben a részében elutasító rendelkezése hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és a jogsértés megállapítása érdekében a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperesek a jogsértést nem követték el. Az alperesek ugyanis a valós tényeket hamis színben tüntették fel akkor, amikor a legalább 100 főt számláló tagság előtt a közgyűlésen a nevük megjelölésével közölték, hogy a tejjegyekkel visszaélés történt, és emiatt büntetőeljárás is folyamatban van. Lényegében a tagság számára azt sugallták, hogy a bűncselekményt a felperesek követték el. A kihallgatott tanúk vallomása alapján megállapítható, hogy a jelen lévő tagság számára az alperesek bejelentése, közlése alapján az az érzés alakult ki, hogy akiről szó van, a bűncselekményt elkövette, ez pedig azt jelenti, hogy az alperesek a tényeket hamis színben tüntették fel.

Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.

A Legfelsőbb Bíróság a felperesek felülvizsgálati kérelmét a peres felek hozzájáruló nyilatkozata alapján [Pp. 274. §. (4) bek.] tárgyaláson kívül bírálta el.

A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem törvénysértő.