BH 2001.4.191 Ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyának felmondással történt megszüntetését megelőzően éveken át alkalmazta a korábban kötött kollektív szerződés rendelkezéseit, utóbb, e saját korábbi magatartásával szembekerülve - a jóhiszeműség és tisztesség követelményeibe ütköző módon - alaptalanul hivatkozik arra, hogy ez a szerződés valamely oknál fogva már nem volt a felmondás időpontjában hatályban [Mt. 4. § (1) bek.].

A felperesek munkaviszonyát az alperes az 1998. július 15-én kelt rendes felmondással megszüntette. A felperesek a kollektív szerződés alapján járó további végkielégítéskülönbözet megfizetése iránt terjesztették elő keresetüket.

A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest az I. rendű felperes javára 117 600 forint, a II. rendű felperes javára 144 756 forint, a III. rendű felperes részére 41 748 forint és a IV. rendű felperes részére 71 748 forint megfizetésére kötelezte végkielégítés-különbözet címén.

Az ítélet tényállása szerint az alperesnél 1993. június 21-én kollektív szerződést kötöttek, amelyet az alperes kft. mint munkáltató és a kft. szakszervezeti bizottságának titkára, valamint a D. T. és Cs. V. szakszervezeti bizottságának titkára írt alá. Az alperes a kollektív szerződésének rendelkezéseit a felperesek munkaviszonyának megszűnéséig alkalmazta. Az alperes állításával szemben, amely szerint a kollektív szerződés nem volt hatályban, a bíróság annak tulajdonított jelentőséget, hogy a kollektív szerződés a felperesek munkaviszonyának fennállása alatt érvényesült, ezért álláspontja szerint azt a felperesek munkaviszonyának megszűnésekor is alkalmazni kellett.

Az alperes a fellebbezésében kérte a felperesek keresetének elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a munkaviszonyuk megszűnésekor nem volt hatályos kollektív szerződés, mert az azt aláíró vállalati szakszervezeti bizottság a vállalat végelszámolással történt megszűnése után megszűnt, az alperes szakszervezeti bizottsága pedig nem vétette magát nyilvántartásba önálló szakszervezetként.

A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annak helytálló indokainál fogva helybenhagyta.

A fellebbezéssel kapcsolatban kifejtette, hogy önmagában a munkáltatónak a megszűnése nem eredményezi a szakszervezet megszűnését, és a per adatai sem utaltak a kollektív szerződést kötő szakszervezetek törlésére. A kollektív szerződés felmondása hiányában a felperesek arra jogot alapíthattak.

Az alperes felülvizsgálati kérelme - jogszabálysértésre hivatkozással - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a felperesek keresetének elutasítására irányult. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy nincs érvényes kollektív szerződés a társaságnál, mert a kft. szakszervezeti bizottságának nyilvántartásba vétele [1989. évi II. törvény 4. § (1) bekezdés] nem bizonyított. Ezért megalapozatlannak tartotta azt a jogerős ítéleti a megállapítást is, amely szerint a peradatok arra utalnak, hogy a szerződést kötő szakszervezet nem szűnt meg. Vitatta, hogy felpereseket a végkielégítés arra tekintettel megilleti, hogy a kollektív szerződés alapján "korábban már keletkeztek jogosultságok".