A Budakörnyéki Járásbíróság P.20404/2010/178. számú határozata házasság felbontása és járulékai tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 156. §, 164. §, 220. §, 231. §, 233. §, 290. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18. §, 21. §, 68. §, 92. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 140. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Budakörnyéki Járásbíróság P.20404/2010/178.*, Budapest Környéki Törvényszék Pf.21531/2014/11., Kúria Pfv.21298/2015/8. (BH 2016.7.175)

***********

A Járásbíróság által képviselt I.rendű felperes neve () felperesnek - ügyvéd () által képviselt alperes neve () alperes ellen, házasság felbontása és járulékai iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A Járásbíróság I.rendű felperes neve és alperes neve házastársaknak a anyakönyvvezető előtt . év hó . napján kötött és a házassági anyakönyvbe folyószám alatt bejegyzett házasságát felbontja.

A bíróság a peres felek házasságából napján született utónevű gyermeket az alperes anyánál helyezi el.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy . hó . napjától kezdődően, havonta előre esedékesen, minden hónap 10. napjáig fizessen meg az alperesnek a utónevű kiskorú gyermeke tartására havi 60.000,-Ft (hatvanezer forint) határozott összegű gyermektartásdíjat.

A bíróság a különélő felperes apa és a utónevű gyermek között kapcsolattartást az alábbiak szerint szabályozza:

A felperes jogosult minden páratlan héten pénteken 18 órakor a gyermeket az alperes lakásáról magával vinni, és köteles őt vasárnap 18 órára az alperes lakására visszavinni. Jogosult továbbá a felperes a gyermeket minden páros héten szerdán az iskolai elfoglaltság végeztével, de legkésőbb 16 órakor a gyermek mindenkori iskolájából (tanítási szünet esetén az alperes lakásáról) magával vinni és köteles őt másnap 8 órára az iskolába (tanítási szünet esetén az alperes lakására) visszavinni.

Jogosult a felperes az időszakos kapcsolattartásra a gyermek alperes lakásáról történő elvitelének jogával és az oda történő visszavitel kötelezettségével páratlan években a téli iskolai szünet második felében - december 24., 25., és 26. napja kivételével - a kezdőnap 9 órától a zárónap 19 óráig, és december hó 24. napján (Szenteste) 9 órától 16 óráig, míg páros években a téli iskolai szünet első felében - december 24., 25., és 26. napja kivételével - a kezdőnap 9 órától a zárónap 19 óráig, és december 24. napján (Szenteste) 16 órától 19 óráig. Jogosult időszakos kapcsolattartásra továbbá páratlan években az iskolai őszi és tavaszi szünetek második felében, a kezdőnap 9 órától a zárónap 19 óráig, míg páros években az iskolai őszi és tavaszi szünetek első felében, a kezdőnap 9 órától a zárónap 19 óráig, valamint nyáron - a peres felek május 31. napjáig történő eltérő megállapodásának hiányában - a nyári iskolai szünetben július hó 1. napjától július hó 31. napjáig, a kezdőnap 9 órától a zárónap 19 óráig.

Megilleti az apát a kapcsolattartás és a gyermek elvitelének joga páratlan években Karácsony első napján 9 órától 19 óráig, míg páros években Karácsony második napján 9 órától 19 óráig.

Jogosult a felperes időszakos kapcsolattartásra ugyancsak a gyermek elvitelének jogával és a visszavitelének kötelezettségével Húsvét és Pünkösd második napján 9 órától 19 óráig.

Az alperes köteles a fenti időpontokban a gyermeket megfelelően felkészítve a felperesnek átadni és a megjelölt időpontban őt fogadni.

Az időszakos kapcsolattartás alatt a folyamatos kapcsolattartás szünetel.

A felperest telefonos kapcsolattartás illeti meg minden hét - kapcsolattartással nem érintett - páros napjain 18.30 óra és 20 óra között, legfeljebb 15 perc időtartamban.

A gyermek átadásának és átvételének helye a folyamatos hétvégi, és az időszakos kapcsolattartás tekintetében az alperes anya mindenkori lakása, míg a folyamatos hétközi kapcsolattartás tekintetében a gyermek mindenkori iskolája.

Az alperes köteles a kapcsolattartás kezdő időpontjában a gyermek személyi igazolványát, lakcímkártyáját, útlevelét, TAJ kártyáját és diákigazolványát a felperesnek átadni, és a felperes köteles azokat a kapcsolattartás befejező időpontjában az alperesnek visszaadni.

Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha

a kapcsolattartásra kötelezett miatt maradt el, vagy

a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetesen értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

Az elmaradt folyamatos hétvégi és hétközi kapcsolattartásokat az esedékességet követő héten, azonos módon és körülmények között kell pótolni.

Az elmaradt időszakos nyári kapcsolattartás pótlása a nyári iskolai szünetekben augusztus hó 1. napjától, az első napon 9 órától esedékes.

A téli, tavaszi és az őszi szünetekben elmaradt kapcsolattartások pótlása páros években a soron következő iskolai szünetek második felében, míg páratlan években a soron következő iskolai szünetek első felében, a szünet első napjától esedékes.

A peres felek a kapcsolattartás akadályáról egymást a kapcsolattartást megelőzően 48 órával - írásban vagy egyéb igazolható módon - értesíteni kötelesek.

A bíróság a felek utolsó közös lakása, az helyrajzi számú, természetben szám alatti ingatlan kizárólagos használatára a felperest jogosítja fel.

Kötelezi az alperest, hogy a szám alatti ingatlant 30 (harminc) napon belül - az ingóságaival együtt - hagyja el.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az alperes elköltözésével egyidejűleg fizessen meg az alperesnek 3.000.000,-Ft (hárommillió forint) lakáshasználati jog ellenértéket.

A bíróság ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet elutasítja.

Az ítélet a gyermektartásdíj tekintetében - fellebbezésre tekintet nélkül - előzetesen végrehajtható.

A bíróság az 51. és az 56. sorszámú ideiglenes intézkedést tartalmazó végzéseit - saját hatáskörben - hatályon kívül helyezi.