A Debreceni Ítélőtábla Pf.20406/2017/9. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 81. §, 217. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 4. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bírók: Bakó Pál, Molnár Tibor Tamás, Pribula László

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék P.21695/2016/24., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20406/2017/9.*

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.406/2017/9. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Bákonyi László ügyvéd ügyintézése mellett a Bákonyi Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a Rantalné dr. Szalai Erika Zita ügyvéd (címe) által képviselt I. rendű felperes neve (címe), valamint a dr. Uzonyi Yvette ügyvéd ügyintézése mellett a dr. Uzonyi Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesekkel szemben szerződés hatálytalansága miatt indított perében a Debreceni Törvényszék 15.P.21.695/2016/24. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 27. sorszám és a II. rendű alperes részéről 26. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét részben megváltoztatja, és a felperes által az alpereseknek fizetendő perköltség összegét személyenként 317 500 (háromszáztizenhétezer-ötszáz) Ft-ra felemeli, egyebekben az ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 40 005 (negyvenezer-öt) forint, míg a II. rendű alperest, hogy fizessen meg ugyancsak 15 napon belül a felperesnek 34 605 (harmincnégyezer-hatszázöt) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A p/i p2. helyrajzi számú, 68 hektár és 2589 m² területű, szántó művelési ágú ingatlan az I. rendű alperes kizárólagos tulajdonát képezte. Az I. rendű alperes képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2015. november 24. napján nyilvános árverést folytatott le a perbeli ingatlanra, amely árverésen a legmagasabb összegű vételárat felajánló személy a II. rendű alperes volt, ezért az I. rendű alperes mint eladó, valamint a II. rendű alperes mint vevő 2016. február 22. napján dr. N. A. ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan adásvételi szerződést kötöttek egymással, amely szerződés értelmében az I. rendű alperes 109 300 000 Ft vételár ellenében eladta a perbeli ingatlant a II. rendű alperesnek. A szerződésben rögzítették, hogy a perbeli ingatlant 2019. december 31. napjáig haszonbérleti jog terheli, továbbá a II. rendű alperes köteles a vételárat a szerződés záradékolásától számított 90 napon belül megfizetni az I. rendű alperesnek azzal, hogy a szerződés megkötésének napjáig 10 880 000 Ft vételárrészt árverési biztosíték jogcímén már teljesített.

A felperes 2016. április 26. napján kelt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt jognyilatkozatában - amelyet még aznap átadott a ...... Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének - kijelentette, hogy a perbeli ingatlanra kötött adásvételi szerződés vonatkozásában élni kíván az elővásárlási jogával, s vállalja az adásvételi szerződésben rögzített vételár megfizetését, mert a vevőt megelőzően elővásárlási jogosultsága áll fönn, mivel olyan földművesnek minősül, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább három éve azon a településen van, amelynek köz-igazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb húsz kilométeres távolságra van; a föld fekvése szerinti településen legalább egy éve állattartó telepet üzemeltet, illetőleg családi gazdálkodónak, gazdálkodó család tagjának minősül. A felperes kijelentette azt, hogy a szerződés tárgyát képező földre vonatkozóan nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj- vagy egyéb tartozása (földhasználati díjtartozása).

A felperes az elővásárlási jog gyakorlására irányuló nyilatkozatának mellékleteként csatolta a ..... Megyei Kormányhivatal által 2016. április 25. napján kiállított hatósági igazolást, amely tanúsította, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Tenyészet Információs Rendszere a felperest a p/i p2. helyrajzi számú ingatlan tartási helyű tenyészet tartójaként tartja nyilván, a felperes 2015. január 6. napja óta folytat tenyészetben állattartási tevékenységet, a tenyészetben 2016. április 25. napján nyilvántartott állatlétszám 1010 darab juh. A felperes benyújtotta továbbá a ..... Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága 2012. március 26. napján kelt határozatát, amely a felperes mint családi gazdálkodó és gazdálkodó családtagjainak 2012. március 19. napján benyújtott közös kérelmének helyt adott, és a családi gazdaságot és a felperest mint családi gazdálkodót nyilvántartásba vette.

Az I. rendű alperes a perbeli ingatlanra vonatkozóan kötött adásvételi szerződést 2016. augusztus 29. napján záradékkal látta el, amellyel igazolni kívánta azt, hogy a II. rendű alperest elővásárlási ranghelyén a kifüggesztési eljárás során szabályos elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult nem előzte meg.

Az I. rendű alperes 2016. augusztus 29. napján kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy nem megfelelően gyakorolta az elővásárlási jogosultságát, ugyanis a földhasználati díjtartozásra vonatkozó nyilatkozata nem felelt meg a jogszabály által előírt követelményeknek, mivel kizárólag a szerződés tárgyát képező ingatlan vonatkozásában tett nyilatkozatot.

A felperes 2016. szeptember 23. napján kelt levelében felhívta az I. rendű alperes figyelmét arra, hogy tévesen értelmezte korábbi jognyilatkozatát, amely a földhasználati díjtartozásra vonatkozott, ezen irányú nyilatkozata megfelelt a jogszabályban foglaltaknak, egyben egyértelműen kijelentette, hogy jognyilatkozatának ezen pontja bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos földhasználati díjtartozásra irányul, s nem kizárólag a perbeli ingatlanra. A felperes 2016. október 11. napján kelt teljes bizonyítóerejű magánokiratban akként nyilatkozott, hogy ki tudja egyenlíteni a perbeli ingatlan vételárát.

A felperes 2016. október 19. napján benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság az alperesek mint szerződő felek által 2016. február 22. napján a p/i p2. helyrajzi számú ingatlanra kötött adásvételi szerződés hatálytalanságát állapítsa meg, ahogy azt is, miszerint a perbeli ingatlanra vonatkozóan a felperes és az I. rendű alperes között az adásvételi szerződés az alperesek által kötött adásvételi szerződés tartalmával megegyezően létrejött, továbbá a bíróság keresse meg az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóságot a tulajdonos személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetése érdekében, s kötelezze ennek tűrésére az alpereseket.

Az alperesek ellenkérelmükben kérték a kereset elutasítását.