A Debreceni Törvényszék P.21695/2016/24. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 217. §, 233. §, 234. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 65. §, 2010. évi LXXXVII. törvény (NFA tv.) 18. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §]

... TÖRVÉNYSZÉK

15.P.21.695/2016/24.

A ... Törvényszék a Bákonyi Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek - Rantalné dr. Szalai Erika Zita ügyvéd képviselt I. rendű, valamint dr. Uzonyi Ügyvédi Iroda által képviselt II. rendű alperesek ellen szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

A törvényszék kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alpereseknek személyenként 250.000.- (kétszázötvenezer) forint perköltséget.

A törvényszék az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a ... Megyei Kormányhivatal ... Járási Hivatal Földhivatali Osztályát annak érdekében, hogy a P. települési, ... helyrajzi számú ingatlanra feljegyzett per megindításának tényét az ingatlan-nyilvántartásból törölje.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, de a ... Törvényszéken írásban, 4 (négy) példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ügy érdemében a tárgyaláson kívül határoz akkor, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek bármelyikének kérelmére azonban a másodfokú bíróság tárgyalást tart.

A törvényszék tájékoztatja továbbá a feleket arról, hogy a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Jogi képviselő nélkül eljáró fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését a jogi segítségnyújtó szolgálattól kérelmezheti.

I n d o k o l á s

A törvényszék a peres felek nyilatkozatai, valamint a becsatolt okiratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A P. települési ... helyrajzi számú, 68 hektár és 2589 m2 nagyságú, szántó művelési ágban lévő ingatlan az I. rendű alperes kizárólagos tulajdonát képezte. Az I. rendű alperes képviseletében eljáró I.rendű alperes 2015. november 24. napján nyilvános árverést folytatott le a perbeli ingatlanra vonatkozóan, amely árverésen a legmagasabb összegű vételárat felajánló személy a II. rendű alperes volt, ezért az I. rendű alperes mint eladó, valamint a II. rendű alperes mint vevő 2016. február 22. napján N.A. ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan adásvételi szerződést kötöttek egymással, amely szerződés értelmében az I. rendű alperes 109.300.000.- forint vételár ellenében eladta a perbeli ingatlant a II. rendű alperesnek. A szerződésben rögzítették, hogy a perbeli ingatlant 2019. december 31. napjáig haszonbérleti jog terheli, továbbá a II. rendű alperes köteles a vételárat a szerződés záradékolásától számított 90 napon belül megfizetni az I. rendű alperesnek, azzal, hogy a szerződés megkötésének napjáig 10.880.000.- forint vételárrészt árverési biztosíték jogcímén már teljesített.

A felperes 2016. április 26. napján kelt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt jognyilatkozatában, amelyet 2016. április 26. napján adott át a ... Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének, kijelentette azt, hogy a perbeli ingatlant illetően kötött adásvételi szerződés vonatkozásában elővásárlási jogával élni kíván, kijelentette, hogy az adásvételi szerződésben rögzített 109.300.000.- forint összegű vételár megfizetését vállalja, a vevőt megelőzően elővásárlási jogosultsága áll fönn, mivel olyan földművesnek minősül, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb húsz kilométeres távolságra van; a föld fekvése szerinti településen legalább egy éve állattartó telepet üzemeltet; illetve családi gazdálkodónak, gazdálkodó család tagjának minősül. A felperes kijelentette azt, hogy a szerződés tárgyát képező földre vonatkozóan nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fönnálló díj- vagy egyéb tartozása (földhasználati díjtartozása).

A felperes elővásárlási jog gyakorlására irányuló nyilatkozatának mellékleteként csatolta a ... Megyei Kormányhivatal által 2016. április 25. napján kiállított hatósági igazolást, amely tanúsította azt, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Tenyészet Információs Rendszere a felperest P. települési, ... helyrajzi számú ingatlan tartási helyű tenyészet tartójaként tartja nyilván, a felperes 2015. január 6. napja óta folytat tenyészetben állattartási tevékenységet, a tenyészetben 2016. április 25. napján nyilvántartott állatlétszám 1010 darab juh. A felperes benyújtotta továbbá a ... Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága 2012. március 26. napján kelt határozatát, amely a felperes mint családi gazdálkodó és gazdálkodó családtagjainak 2012. március 19. napján benyújtott közös kérelmének helyt adott és a családi gazdaságot és a felperest mint családi gazdálkodót nyilvántartásba vette.

Az I. rendű alperes a perbeli ingatlanra vonatkozóan kötött adásvételi szerződést 2016. augusztus 29. napján záradékkal látta el, amellyel igazolni kívánta azt, hogy a II. rendű alperest elővásárlási ranghelyén a kifüggesztési eljárás során szabályos elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult nem előzte meg.

Az I. rendű alperes 2016. augusztus 29. napján kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy nem megfelelően gyakorolta az elővásárlási jogosultságát, ugyanis a földhasználati díjtartozásra vonatkozó nyilatkozata nem felelt meg a jogszabály által előírt követelményeknek, mivel kizárólag a szerződés tárgyát képező ingatlan vonatkozásában tett nyilatkozatot.

A felperes 2016. szeptember 23. napján kelt levelében fölhívta az I. rendű alperes figyelmét arra, hogy tévesen értelmezte korábbi jognyilatkozatát, amely a földhasználati díjtartozásra vonatkozott, ezen irányú nyilatkozata megfelelt a jogszabályban foglaltaknak, egyben egyértelműen kijelentette, hogy jognyilatkozatának ezen pontja bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos földhasználati díjtartozásra irányul és nem kizárólag a perbeli ingatlanra vonatkozóan. A felperes 2016. október 11. napján kelt teljes bizonyítóerejű magánokiratban akként nyilatkozott, hogy ki tudja egyenlíteni a perbeli ingatlan vételárát.

A felperes 2016. október 19. napján benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság az alperesek mint szerződő felek által 2016. február 22. napján a P. települési, ... helyrajzi számú ingatlanra kötött adásvételi szerződés hatálytalanságát állapítsa meg, továbbá, hogy a perbeli ingatlanra vonatkozóan a felperes és az I. rendű alperes között az adásvételi szerződés az alperesek által kötött adásvételi szerződés tartalmával megegyező tartalommal létrejött, továbbá bíróság keresse meg az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóságot a tulajdonos személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetése érdekében, továbbá kötelezze ennek tűrésére az alpereseket.