A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20745/2019/5. számú határozata képmáshoz való jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:43. §, 2:44. §, 2:48. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IX. cikk] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Hercsik Zita, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.745/2019/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a II.rendű felperes neve ügyvéd (II.rendű felperes címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek a Balsai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen képmáshoz való jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2019. június 5. napján kelt 27.P.20.072/2019/9. számú ítélete ellen az alperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a felperesek keresetét teljes egészében elutasítja.

Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy fizessenek meg 15 napon belül az alperesnek személyenként 35.000 (Harmincötezer) - 35.000 (Harmincötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.

Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 100.000 (Százezer) forint, a II. rendű felperest, hogy 140.000 (Száznegyvenezer) forint együttes kereseti, fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket, az alperest pedig, hogy 48.000 (Negyvennyolcezer) forint bírósági meghagyás elleni ellentmondási illetéket fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a kiadásában álló ... internetes portálon ... napján "..." címmel és ... napján a "..." címmel megjelent cikkek kommentjei között felperesek együttes képmását, valamint a ... napján "..." címmel megjelent cikk kommentjei között felperesek együttes képmását, a cikkben pedig a II. rendű felperes képmását hozzájárulásuk nélkül megjelentette.

Kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására, oly módon, hogy 15 napon belül tegye felismerhetetlenné a felperesek fenti cikkekben közzétett képmását.

Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül, a ... internetes portálon a ... napján "..." címmel és a ... napján "..." címmel megjelent cikkek címe alatt, az eredeti közléssel azonos módon, Facebook oldalán önálló bejegyzésként is megjelentetve, a cikkek elérhetőségének időtartamában, de legalább 30 napig tegye közzé az alábbi közleményt:

" I.rendű felperes neve és II.rendű felperes neve képmásának kommentek között történő jogosulatlan közzétételével megsértettük az érintettek személyiségi jogát. A jogsértésért elnézést kérünk."

Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül, a fenti közlemény megjelentetésével egyidejűleg, a ... internetes portálon ... napján "..." címmel megjelent cikk címe alatt, az eredeti közléssel azonos módon, Facebook oldalán önálló bejegyzésként is megjelentetve, a cikk elérhetőségének időtartamában, de legalább 30 napig tegye közzé az alábbi közleményt:

" II.rendű felperes neve képmásának cikkben történő, valamint II.rendű felperes neve és I.rendű felperes neve képmásának kommentek között történő jogosulatlan közzétételével megsértettük az érintettek személyiségi jogát. A jogsértésért elnézést kérünk."

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű felperesnek személyenként 200.000 forintot.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Kötelezte az I. rendű felperest 9.000 forint, a II. rendű felperest 30.000 forint, az alperest pedig 57.000 forint meg nem fizetett illeték külön felhívásra történő megfizetésére.

Határozatában hivatkozott az Alaptörvény IX. cikkére, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bekezdésére, a 2:43. § g) pontjára, a 2:44. §-ára, a 2:48. §-ára, valamint a 2:51. § (1) bekezdésére és a 2:52. §-ára.

Rögzítette, hogy abban kellett állást foglalnia, hogy a II. rendű felperes képmáshoz fűződő személyiségi joga védelmére vonatkozó rendelkezések alkalmazásának van-e elsődlegessége, vagy azt felülírják az alperes által hivatkozott, a véleménynyilvánításhoz való jogra vonatkozó szabályok, mert a II. rendű felperes képmásának közzététele közéleti vitáról való tájékoztatás részének tekintendő. A II. rendű felperes igényének értékelése nem választható el attól, hogy a korábbi nyilatkozatai körül kibontakozott közéleti vita során került sor a képmása közzétételére, így egyértelműen megállapítható, hogy az a közügyek megvitatása körében elhangzó véleménynyilvánítással kapcsolatosan került felhasználásra.

Hivatkozott az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára. Ezek közül kiemelte a Von Hannover v. Germany No2. ügy ítéletében kimunkált megállapításokat, melyek szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánszféra ütközésekor figyelembe veendő kritériumok a következők: a közlés mennyiben járul hozzá közérdekű vitához; az érintett személy mennyire ismert; mi a riport témája; milyen volt az érintett személy korábbi magatartása; mi állapítható meg az információ megszerzésének módja és hitelessége tárgyában; mik voltak a fényképfelvételek elkészítésének körülményei. Ismételten rögzítette, hogy a II. rendű felperes képmásának közzétételére közéleti vitáról való tájékoztatásként került sor, következésképpen fényképének megjelentetése hozzájárult az arról való tájékoztatásról. Az érintett személy ismertsége körében rámutatott, hogy a II. rendű felperes megyei közgyűlési tagsága, valamint karakteres álláspontjának a közösségi portálon történő rendszeres megjelenítése, kellő alapul szolgált arra, hogy személye közéleti szereplőként kerüljön értékelésre. A riport témájával kapcsolatosan kiemelte, hogy a cikkek a 2018-as választásokat, azaz a közérdeklődésre kiemelkedő súllyal számot tartó eseményt követő, II. rendű felperesi megnyilatkozásokon alapultak. A II. rendű felperes korábbi magatartásának értékelésével összefüggésben hangsúlyozta, hogy a perben maga a II. rendű felperes sem vitatta, hogy rendszeresen közreadta álláspontját közéleti ügyekben, így a II. rendű felperes nemcsak közéleti funkciója következtében minősül közszereplőnek, hanem a magatartása is ezt tükrözi. Az információ hitelessége körében a felek között nem volt vitás, hogy a II. rendű felperes képmását jelentette meg az alperes. A képmások megszerzésének módja körében kiemelte, hogy a közszereplőket is megilleti az a jog, hogy a közszereplői tevékenységen kívüli körben a magánéletük részletei hozzájárulásuk nélkül ne kerüljenek nyilvánosságra. A közszereplő képmása csak közszereplésével összefüggésben, a közéleti megnyilvánulásai által meghatározott keretben, annak bemutatására használható fel a hozzájárulása nélkül.

A 3348/2018. (XI. 21.) AB határozatra utalva rögzítette, hogy egy közszereplő jelenkori történéseinek bemutatása jogszerűen illusztrálható a korábbi közszerepléseinek fényképével, feltéve, hogy az nem ábrázolja az érintettet megalázó, bántó, azaz az emberi méltóságot sértő módon. Így azt a következtetést vonta le, hogy az Alkotmánybíróságnak a közszereplő képmása felhasználásának lehetőségét tágító gyakorlata sem szolgáltat alapot arra, hogy a közszereplőre vonatkozó cikk a magánélete körében keletkezett fényképével kerüljön illusztrálásra.