A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20534/2018/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. §, (5) bek.] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.534/2018/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző ügyvéd: dr. Bárándy Péter) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Kozma és Fáy Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző ügyvéd: dr. Kozma Péter) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. január 19. napján kelt 23.P.20.675/2015/53. számú ítélete ellen a felperes részéről 55. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000 (kétszázezer) forint+áfa másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes tulajdonában állt a ... számú, a földhivatalnál gyógyszertárként nyilvántartott ingatlan, amelyet a felperes 2014. november 24-én a gyermekeinek ajándékozott. Ezzel egyidejűleg arra holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak a felperes javára. A felperes, mint bérbeadó és ..., továbbá a Jogállamiság Egyesület, mint bérlők között 2014. december 22-én ingatlanbérleti szerződés jött létre. A szerződés szerint a bérlők az ingatlant 2015. január 1-jétől kezdődően határozatlan időtartamra veszik bérbe.

Az alperesi műsorszórásban látható ...TV televíziós csatorna "..." című műsorában 2015. január 16-án volt látható egy riport. Ennek során a 4. és a 43. másodperc között az alábbiak hangzottak el: "Nem alamizsnára hajt a .... Luxusautók és bankszámlák - próféták a saját hazájukban és pénzügyi dzsihád. ...ban a riport, amelyet sokan le akartak tiltani. Az iszlám alázatot jelent. A vallás egyik alapvetése a szegények segítése, az adakozás. A ... is a rászorulók segítségét tűzte ki célul, de letértek az igaz útról. Az iszlám legfontosabb tanításait a Koránban olvashatjuk. A ... alapelveit pedig a Btk.-ban." A műsort 2015. január 17-én, 18-án és 19-én is levetítették az alperesi hírszolgáltató csatornáján. A műsorban többször is láthatóak a felperes által bérbe adott ingatlan egyes részletei.

A felperes és a bérlők 2015. január 22-én "megállapodás" címmel ellátott okiratban a bérleti szerződést megszüntették. Azt rögzítették, hogy a szerződést, annak 14. pontja alapján azonnali hatállyal felmondják, mert a magyar médiában, a ...TV-ben olyan műsort adtak le, amelyben többször szerepelt a bérleti szerződés tárgyát képező bérlemény belső része. A műsor olyan színben tüntette fel a Magyarországon élő iszlám vallásúakat, mint akik bűnözésből élnek és terroristák. A bérlők a bérleményt kulturális és oktatási célra vették ki. A műsor az iszlám vallású emberekben megdöbbenést és félelmet keltett. Ilyen légkörben nem tudják, és nem is kívánják a bérlők a bérleményt tovább használni. A szerződésben a bérbeadó kijelentette, hogy a jogviszony azonnali hatályú megszűnéséhez hozzájárul, a kulcsokat átveszi, a bérleti díjat, illetve a kauciót azonban nem tudja 8 napon belül visszafizetni, arra 90 nap határidőt kér.

A felperes a keresetében az alperesi műsorban szereplő szövegre hivatkozva a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a Ptk. 2:54. § (5) bekezdése szerinti jogait az alperes megsértette. Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől és sérelemdíj címén a Ptk. 2:52. § alapján 500.000 forint sérelemdíjat fizessen meg a részére, ezen összeg után 2014. január 18-tól kamatot is igényelt. A Ptk. 2:53. § alapján kártérítést is igényelt. E körben utalva a Ptk. 6:522. § (2) bekezdés b) pontjára 39.227.578 forint tőke, és ennek 2014. január 18-tól járó kamataira tartott igényt. Hivatkozott arra, hogy a perbeli műsorból az általa bérbe adott ingatlan felismerhetővé vált. A műsor sérelmezett közléseivel a Magyarországon élő iszlám vallásúakat úgy tüntette fel, mint akik bűnözésből élnek. Ez a közlés az iszlám közösségre nézve, így konkrétan az iszlám vallású felperesre sértő. A bérlők arra hivatkozással mondták fel a bérleti szerződést, mert az általuk bérbe vett ingatlant olyan módon tüntették fel, ami sérti vallásukat, és kedvezőtlenül befolyásolja a bérleményben folytatott tevékenységüket. A felmondás miatt a felperes összesen 126.000 euró bérleti díjtól esett el, mely összeg 39.227.578 forint. Hivatkozott arra is, hogy a műsorban említett ... elnevezésű társadalmi szervezet a laikus ember számára az iszlám közösséggel azonosítható.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a perbeli műsor nem az iszlámról, mint vallásról, és ezen vallást gyakorló személyekről szólt, hanem kizárólag az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nyilvántartásba vett ...ről, illetve a vezetői ellen indult büntetőeljárásról. Álláspontja szerint a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogi kereset kapcsán a felperes kereshetőségi joga hiányzik. A felperes által kifogásolt műsorrészek a felperes vallását nem tüntették fel negatív színben, a műsor azt is tartalmazta, hogy a ... az iszlám vallás tanításaival ellentétesen járt el, ami miatt indult a büntetőeljárás a közösség vezetőjével szemben. Hivatkozott arra is, hogy a sérelmezett közlésekkel kapcsolatosan a felperes nem adta indokát annak, hogy melyik kifejezés sértő a közösségére, illetve rá nézve, és azt sem, hogy ezek mennyiben sértik a személyiségi jogait. A sérelemdíj összegszerűségét eltúlzottnak tartotta. Az elmaradt haszon megfizetésére vonatkozó kereseti kérelem elutasítását azért kérte, mert álláspontja szerint a felperes kereseti kérelmét e körben a Ptk. 6:519. §-a alapította, ilyen kereset azonban a közösséghez tartozással összefüggő keresettel nem kapcsolható össze. Vitatta, hogy a felperes kára és az alperesi magatartás között okozati összefüggés állna fenn, figyelemmel arra, hogy a felek a szerződést közös megegyezéssel szüntették meg. A felperes nem élt azzal a jogával, hogy a bérlők általi felmondást vitassa, így kármegelőzési kötelezettségének nem tett eleget. Észrevételezte, hogy a kívülálló számára az épület, az ingatlan nem ismerhető fel. A felperes nem igazolta, hogy a kifizetett bérleti díjat, valamint a kauciót visszafizette a bérlők részére. Azt is észrevételezte, hogy a bérleti díj jelentős mértékben meghaladja a helyben szokásos piaci árakat. Álláspontja szerint, a bérleti szerződés megkötésekor a felperes nem volt tulajdonosa az ingatlannak, ezért az elmaradt bérleti díjra legfeljebb csak arra az időtartamra tarthat igényt, amíg tulajdonos volt.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 800.000 forint perköltséget és külön felhívásra az állam javára 1.500.000 forint le nem rótt eljárási illetéket, továbbá 5.610 forint fordítási díjat, míg 58.420 forint tolmács díjat az állam visel.