Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20736/2022/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 339. § (1) bek., 355. § (4) bek.] Bírók: Csóka István, Istenes Attila, Lente Sándor

A határozat elvi tartalma:

1. Az állam mint tulajdonos a rendszerváltást megelőző állami tulajdon dominanciájára tekintettel polgári jogi felelősséggel tartozik a tulajdonában lévő ingatlanon, az ingatlan kezelője által folytatott, nyilvánvaló környezetszennyező tevékenységgel okozott kárért, ha ezt a környezetszennyező tevékenységet mulasztásával eltűrte akkor, amikor már egyértelmű jogszabályi rendelkezések voltak hatályban. Az állam felelőssége szükségtelen zavarással okozott kár jogcímén is vizsgálható.

2. A légszennyező és a munkavállalók egészségét veszélyeztető tevékenységnek az állam mint tulajdonos részéről történő eltűrésével releváns jogi oksági kapcsolatban áll minden egészségkárosodás, amit a környezetszennyező tevékenység okozott akár a munkavállalóknak, akár a lakókörnyezetben élőknek. Az a tévedés, hogy a környezetszennyezés csak a munkavállalók egészségére lehet veszélyes, a lakókörnyezetben élőkére viszont nem, a szennyezésért felelőssé tehető tulajdonos kockázata.

3. Az állam az egészségkárosító légszennyezéssel megvalósított szükségtelen zavarással okozott kár megtérítése iránti perben kimentheti magát a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy tulajdonosként úgy járt el az egészséget károsító tevékenység megszüntetése érdekében, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kimentés szempontjából a tulajdonostól elvárható ismereteket és cselekvési lehetőségeket kell értékelni. Eredménytelen a kimentés, ha a veszélyes anyag feldolgozásával foglalkozó állami vállalat környezetszennyező tevékenységének, a veszélyes anyag légtérbe, illetve az üzemen kívül kerülésének megszüntetése érdekében az állam semmilyen hatékony tulajdonosi intézkedést nem bizonyít.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.736/2022/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Igyártó Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Igyártó Gyöngyi ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek, dr. Papp Sándor ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2022. április 14. napján meghozott 38.P.24.201/2017/86. számú ítélete ellen az alperes részéről 87. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 889.000 (nyolcszáznyolcvankilencezer) forint másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes jogelődje 1950. július 29-én született település1ben, gyermekkorát is itt töltötte. 1981-től 2001-ig település3en élt. Lakóhelyei a település1, helyrajzi szám2ú és a település helyrajzi szám1 helyrajzi számú ingatlanokon (perbeli ingatlanokon) működő azbesztcementgyár közvetlen közelében voltak. A gyár 1971-től kezdődően állított elő azbesztcement ipari termékeket. A perbeli ingatlan tulajdonosa az alperes volt 1996. június 24-ig, az ingatlanon az azbeszt cementgyárat működtető állami vállalatnak 1995. december 31-ig kezelői joga állt fenn.

[2] A felperes jogelődje 2016 nyarától hátfájdalmai miatt többször jelentkezett háziorvosánál. Az orvosi vizsgálatok eredményeként 2016. november 15-én malignus mesothelioma (mellhártya daganat) megbetegedést állapítottak meg nála, ettől kezdődően kemoterápiás kezelésben részesült, amely hullámzó eredménnyel járt. 2018. novemberétől 2019. áprilisáig hat széria Pembrolizumab kezelést kapott, melynek során több alkalommal infiltrátum jelentkezett. Alapbetegsége progrediált, a megkezdett kezelések ellenére állapota nem javult, 2022. január 6-án mellkasi panaszai jelentkeztek, amit baloldali mellkasi folyadék okozott. Légzési panaszai csökkenését követően otthonába bocsátották.

[3] Az azbesztcementgyártás során a csőgyártás és a lemezgyártás lényegében hasonló módon üzemelt 1971. és 2003., illetve a lemezüzem tekintetében 1981. és 1992. között, a következők szerint: A gyár területére iparvágányon zsákos formában érkezett az azbeszt, amelyet évekig élő erővel rakodtak le, majd ezt követően az azbesztet a gyárudvaron álló, oldalról nyitott tárolóhelyiségben tárolták, ahonnan az üzem épületébe szállítókasban vitték be targoncával és daruval az azbesztes zsákokat. Az üzemcsarnok mind a szállítás során, mind a nyári meleg időszakban több esetben nyitva állt. A gyártósor zártsága kezdetben kevésbé volt biztosított, de az 1980-as évek közepétől egyre zártabbá tették folyamatos fejlesztésekkel. 1985-ig a kiporzási pontokon mért értékek meghaladták a határértéket, ezt követően a technikai határérték alatti mennyiségeket mértek. Az azbesztes zsákokat úgy nyitották meg egészen 1992 februárjáig, az automatikus zárt zsákbontó rendszer üzembe helyezéséig, hogy éles késsel felvágták, majd azt követően annak tartalmát beöntötték az adagoló garatba. Ezen a ponton helyi porelszívó berendezés is működött, amely azonban nem volt folyamatos és hatékony az elszívó rendszer 1992. évi rekonstrukciójáig. Az azbeszt felhasználás kezdetén a foszlatás szárazon történt, amely a határértékeket rendszeresen meghaladó mértékű kiporzással járt. 1985. és 1995. között pontosan nem megállapítható időponttól kezdődően a foszlatás során vízzel keverték az azbesztet. A gyártást követően a megszilárdult csöveket az összeilleszthetőség kedvéért méretre vágták, végüket esztergálták, e műveleteknél azbesztcementforgács és por képződött, melynek könnyű frakcióját részben az itt telepített elszívó berendezés elszívta, részben a munkatéri levegőt szennyezte. A végtermék csöveket portalanítást követően forgalmazták, e portalanítást nagy valószínűséggel kinn az udvaron végezték. A cementgyártás technológiája elsősorban porterhelést jelentett a környezet számára, a porleválasztásra zsákos portalanítókat használtak. A portalanító rendszerek emissziója többnyire határérték feletti volt, a porterhelés 1971-től folyamatosan fennállt, a gyártási folyamatok optimalizálása révén azonban a nyolcvanas évek végétől csökkent. Az azbesztről a fenti időszakban ismert volt annak egészségkárosító jellege és az, hogy ez a károsító jelleg az azbeszt belégzésével indul meg.

[4] A felperes a keresetében 50.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. IV. törvény (régi Ptk.) 100. §-a és a régi Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján a szomszédjogi szabályok megsértésére, másodlagosan a régi Ptk. 345. §-a alapján a veszélyes üzemi felelősség szabályaira, harmadlagosan pedig a régi Ptk. 350. § (1) bekezdése szerinti megbízotti felelősség szabályaira alapította. Hivatkozott továbbá a régi Ptk. 76. §-ára is.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!