A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21047/2010/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §, 136. §] Bírók: Kincses Attila, Rutkai Éva, Sághy Mária

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.21010/2007/21., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21047/2010/4.*, Kúria Pfv.20900/2011/6. (BH+ 2012.6.245)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.21.047/2010/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a korábban dr. Simon Tamás ügyvéd, majd dr. Mátyás Brigitta ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű, kiskorú II.rendű felperes neve (u.o.) II. rendű és III.rendű felperes neve (III.rendű felperes címe) III. rendű felpereseknek - a korábban dr. Székely László ügyvéd, majd dr. Gunics László ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében - amely perbe a korábban dr. Maros Márta ügyvéd, majd a Csuka Ügyvédi Iroda tagjaként eljáró dr. Csuka Péter ügyvéd által képviselt alperesi beavatkozó neve (alperesi beavatkozó címe) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2010. február 23. napján kelt 5.P.21.010/2007/21. számú ítélete ellen az I-III. rendű felperesek részéről 23. sorszám alatt, az alperes részéről 22. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

közbenső ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg - 15 napon belül - együttesen az I-III. rendű felpereseknek 10.000 (Tízezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget.

A le nem rótt 24.000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az I. rendű felperes élettársa, a II. rendű felperes édesanyja, a III. rendű felperes lánya, ... 2004. március 10-én szakorvosi vizsgálatra jelentkezett az alperesnél, melynek során citológiai kenetet vettek. A 2004. április 14-én elkészült citológiai lelet szerint súlyos gyulladás jeleit látták, gardnerella fertőzés gyanúja merült fel, a kolposzkópos diagnózis mellett I/C megjelölés került feltüntetésre; a gyulladás miatt alkalmazott Klion-D kezelés után a kenet megismétlését javasolták. ...nál bő 6 hét után kissé purulens folyást észleltek, ezért a hüvelyváladékból tenyésztés történt, annak eredményéig Betadin kúpot kapott. A hüvelyváladék tenyésztés 2004. június 21-én elkészült eredménye streptococcus agalactiae volt, ezért Semicillint rendeltek a betegnek. A méhen belüli fogamzásgátló eszköz (intrauterine device: IUD) - melynek felhelyezése 1999-ben történt - eltávolítására 2004. július 8-án került sor és ismét tenyésztést kértek. A július 19-én elkészült eredmény sarjadzó gombát mutatott a betegnél, amelyet Mycogal és Diflucan gyógyszerrel kezeltek. Ekkor a kezelőorvos kolposzkópos vizsgálatot is végzett, amelynek során felvetődött benne a rosszindulatúság gyanúja, ezért onkológiai konzíliumot javasolt. A beteg purulens folyása miatt 2004. július 30-án ismét Klion-D kezelést kapott. 2004. augusztus 13-án pecsételő vérzés miatt ismételt vizsgálat történt, a betegnél az ... Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján augusztus 16-án méhnyakrákot diagnosztizáltak. A Wertheim műtét elvégzésére a ... Kórház nőgyógyászati onkológiai osztályán 2004. szeptember 27-én került sor, amelyet a végleges szövettan alapján gyógyító (kuratív) jellegűnek minősítettek. A betegen a daganat kiújulása miatt 2005. január 5-én cervix biopsziát végeztek, részére sugár és kemoterápiát javasoltak, majd a 2005. augusztus 17-én elvégzett műtét ellenére ... 2006. április 30-án elhunyt.

Az I-III. rendű felperesek keresetükben vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérték kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy az alperes a beteg kezelése során nem az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. § (3) bekezdése szerinti elvárható gondossággal járt el. Hivatkoztak arra, hogy az alperes nem végzett el minden vizsgálatot a méhnyakrák felismerése végett, illetve annak adekvát kezelése érdekében, így többek között nem végzett kolposzkópos vizsgálatot, továbbá az onkocitológiai vizsgálatot nem ismételte meg. Olyan gyógymódot választott, amely jelentősen csökkentette a beteg esélyét az életben maradásra, így a minden gyógyszeres kezeléssel szemben fennálló purulens folyás ellenére nem gondolt a méhnyakrákra, hanem a tenyésztés eredményétől függően más-más gyógyszert alkalmazott, elhalasztotta az IUD eltávolítását, sőt amikor a rosszindulatúság gyanúja 2004. július 30-án már felmerült, ismét csak Klion-D kezelést rendelt el. Hangsúlyozták: az alperes az elvárható gondosság szerinti orvos-szakmai tevékenység tanúsítása mellett előbb ismerhette volna fel a betegséget, így nagyobb esélye lett volna a betegnek a túlélésre.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állítása szerint a gyógyintézeti magatartás teljes mértékben az elvárható gondosság szerint zajlott. Álláspontja szerint a beteg esetében a halálát az okozta, hogy rendkívül agresszív és rossz prognózisú daganatos megbetegedésben szenvedett, betegségének diagnózisát a daganat viselkedése, a daganat rejtett volta okozta, nem a felperesek által vélt szakmai hiba. A daganat az IUD korábbi eltávolítása esetén sem lett volna hamarabb diagnosztizálható, így ... gyógyulási esélyét sem javította volna.

A beavatkozó csatlakozott az alperes álláspontjához. Álláspontja szerint a kifogásolt alperesi magatartás és az I-III. rendű felpereseket ért kár között nincs okozati összefüggés.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította az alperes kártérítési felelősségét ... 2006. április 30-án bekövetkezett halálával kapcsolatban az I-III. rendű felpereseket ért károkért. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a perben kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a dokumentáció hiányossága miatt nem állapítható meg, hogy az első kolposzkópos vizsgálat a szakmai szabályoknak megfelelően kellő alapossággal történt-e, bár a betegség természeténél fogva valószínűleg az sem befolyásolta volna ... sorsát, ha a diagnózis ekkor felállításra kerül. Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy a beteg túlélési esélyét valószínűleg növelte volna a diagnózis korábbi felállítása, a citológiai mintavételek július 19-i és július 30-i vizsgálatok alkalmával végzett ismétlése segíthette volna a helyes diagnózis korábbi felállítását, azonban ezen vizsgálatok idején nem álltak az alperes rendelkezésére olyan adatok, amelyek daganatos háttérre utaltak volna. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a korábbi felismerés esetén ...nak valószínűleg nagyobb esélye lett volna az életben maradásra.