A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21191/2018/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:51. §, 6:519. §] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Hercsik Zita, Kovács Éva

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24780/2017/14., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21191/2018/5.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.191/2018/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Muhi Erika ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű és III.rendű felperes neve (III.rendű felperes címe) III. rendű felpereseknek a jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2018. szeptember 7. napján kelt 122.P.24.780/2017/14. számú ítélete ellen az alperes részéről 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű felperesek részére személyenként 15.000 (Tizenötezer) - 15.000 (Tizenötezer) forint másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy a 96.000 (Kilencvenhatezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes azzal, hogy ...-én nem tájékoztatta az I-II. rendű felpereseket arról, hogy néhai ... állapota súlyos és külső egészségügyi intézetben áll kezelés alatt, és ennek következtében az I-II. rendű felperesek nem kérhették a látogatás engedélyezését és nem lehettek ott néhai ..., amikor haldoklott, megsértette az I-II. rendű felperesek kapcsolattartáshoz és emberi méltósághoz való jogát.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű felperesek részére személyenként 500.000 forintot, és ezen összeg után ...-tól a kifizetésig terjedő időre járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

Ezt meghaladóan az I-III. rendű felperesek keresetét a fentieket meghaladóan elutasította.

Kötelezte a III. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 forint perköltséget.

Felhívta az I. és II. rendű felpereseket, hogy személyenként 30.000 - 30.000 forint, a III. rendű felperest, hogy 60.000 forint eljárási illetéket fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra.

Megállapította, hogy 60.000 forint eljárási illetéket a Magyar Állam visel.

Ítéletének indokolásában idézte a Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdéseiben, 2:51. § (1) bekezdésében, 2:52. §-ában, 6:519. §-ában, 6:52. §-ában, 6:548. §-ában, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokának az egyes integrációs feladatok végrehajtásának eljárási szabályairól szóló 13/2017. (II. 6.) OP szakutasításának 18.5. pontjában foglaltakat, utalt továbbá a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 122/B. §-ában, a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 102. és 105. §-ában írtakra.

Rámutatott arra, hogy nem volt vitatott, miszerint az alperest a fogvatartottak külső egészségügyi intézményből történő szállítása esetén bizonyos körülmények között tájékoztatási kötelezettség terheli. Az alperesnek az események gyors lefolyása mellett is kötelezettsége volt az I. és II. rendű felpereseket tájékoztatni néhai ... kórházba szállításáról és megbetegedéséről. Az OP szakutasítás 18.5. pontja nem kizárólag életveszélyes állapot, hanem már súlyos betegség esetén is előírja a közvetlen hozzátartozók haladéktalan tájékoztatását, melynek feltételei legkésőbb 10 óra 30 perckor fennálltak, ugyanis néhai ... intenzív osztályra kerülésekor még a laikus számára is egyértelművé kellett válnia, hogy súlyos betegségben szenved. Az alperes orvosának és alkalmazottainak érdeklődése is jelzi, hogy az alperes álláspontja is az volt, miszerint bizonyos idő elteltével érdeklődnie szükséges a fogvatartott állapota felől. Ezt a tájékozódást az elszállítás körülményeire, a kórházi ápolás tényére tekintettel már a reggeli órákban foganatosítania kellett volna, mivel csak ilyen módon tehetett volna maradéktalanul eleget az OP szakutasításban előírt kötelezettségének. Az alperes nem vitatta, hogy ebben az esetben, a tájékoztatás alapján rendkívüli sürgősséggel a látogatás iránti kérelem elbírálható lett volna, ez pedig lehetővé tette volna, hogy az I-II. rendű felperesek a súlyosan beteg, később életveszélyes, majd kritikus állapotban lévő édesanyjukat meglátogassák, tőle elbúcsúzzanak. Az alperest az azonnali, délelőtti órákban történő tájékoztatás elmaradása, ezáltal a látogatás és a búcsú elvi lehetőségének elzárása miatt mulasztás terheli, ezen magatartásával megsértette az I. és II. rendű felperesek kapcsolattartáshoz és emberi méltósághoz való jogát.

Nem alapos az az alperesi védekezés, hogy az I-II. rendű felperesek már 18 óra körül tudták, hogy hol a beteg, ugyanis ez a tájékoztatási kötelezettség elmulasztását nem érinti.

Nem valós az az alperesi állítás, hogy a kórház szabályai tiltották a látogatást, a tanúvallomások és a rendelkezésre álló okiratok alapján ugyanis azt az alperes tiltotta meg. Bár ez a tiltás - külön látogatási kérelem hiányában - a jogszabályokkal összhangban állt, az alperes jogsértése éppen abban nyilvánul meg, hogy a fogvatartott állapotáról történő tájékoztatás elmulasztásával meghiúsította a kapcsolattartás iránti kérelem előterjesztését.

Az alperes tájékoztatási kötelezettsége szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy a kezelőorvos milyen információkat közölt a beteg testvérével az esti órákban, mivel ez olyan időpontban történt, amikor a látogatás iránti kérelem elbírálása már kizárt volt.

A kórháztól kapott tájékoztatás hiányára vonatkozó jogsértés megállapítását mellőzte, figyelemmel arra, hogy az Eütv. szerinti tájékoztatás megadására a kezelőorvos felhatalmazást kapott.

Megállapítása szerint a perbeli esetben az alperes a felperesek magánéletébe illetéktelenül nem avatkozott be, így ezen személyiségi jog sérelme a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával összefüggésben nem állapítható meg.

A III. rendű felperes vonatkozásában arra mutatott rá, hogy a Bvtv. ugyan az értelmező rendelkezéseiben a hozzátartozók és a kapcsolattartók körét külön fogalomként kezeli, az alperes - tekintettel arra, hogy az elérhetőségéről nem tudott - őt nem értesíthette néhai ... állapotáról. Az eltérő fogalomhasználat ellenére az OP utasítás 18.5. pontja - célja, rendeltetése szerint - úgy értelmezhető, hogy tájékoztatási kötelezettség az alperest azon kapcsolattartók esetében terheli, akik egyben a beteg hozzátartozói is. A III. rendű felperes vonatkozásában tehát személyiségi jogsértés nem történt.