BH 1979.11.367 Ha az özvegyi haszonélvezet készpénzen áll fenn, a haszonélvezeti jog zavartalan gyakorlása érdekében akként kell azt fenntartásos takarékbetétben elhelyezni, hogy annak kamatai a haszonélvezet fennállása alatt az özvegyet illetik [Ptk. 615. § (1) bek.].

A felperes az 1974. augusztus 12-én végintézkedés nélkül meghalt örökhagyónak az első házasságából származó gyermeke. Az alperes az örökhagyó túlélő második házastársa, akivel az örökhagyó 1955-ben kötött házasságot.

A házassági együttélés alatt a házastársak az alperes különvagyoni házingatlanába értéknövelő beruházásokat fektettek.

A felperes keresetében az alperest eredetileg 80 000 Ft kifizetésére kérte kötelezni. Ezt az igényét arra alapította, hogy a beruházás folytán előállott értéknövekedésből az anyját vagyonközösségi részesedés címén ilyen összeg illette meg, öröklés jogcímén pedig az őt illeti. A felperes a keresetét az utolsó tárgyaláson akként módosította, hogy az alperes özvegyi haszonélvezeti jogát 20 000 Ft-ra kérte korlátozni és ennek folytán az alperest arra kérte kötelezni, hogy részére 40 000 Ft-ot fizessen meg, 20 000 Ft-ot pedig helyezzen az ő javára takarékbetétbe.

Az első fokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti indoklás szerint a beruházási értékből 60 000 Ft a házastársi közös vagyonhoz tartozik, ezért a felperest 30 000 Ft illetné meg. Minthogy azonban az alperest haszonélvezeti jog illeti meg, és az az adott esetben nem korlátozható, az alperest fizetésre nem lehet kötelezni.

A megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Megállapította, hogy a felperest az elhalt anyja után öröklés jogcímén az alperestől 30 000 Ft illeti meg azzal, hogy ezt az összeget az alperesnek mint túlélő házastársnak a haszonélvezeti joga terheli.