A Kúria Kfv.37370/2012/14. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Márton Gizella, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

Kötelezően betartandó minimál-árak elfogadására és alkalmazására irányuló magatartás jogsértő. A szervezet a belső szervezeti egysége által elkövetett jogsértésért felelőssé tehető.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.II.37.370/2012/14.szám

A Kúria a jogtanácsos által képviselt I.r., a személyesen eljárt II.r., III.r., a dr. Darázs Lénárd ügyvéd által képviselt IV.r. és a dr. Vásárhelyi János ügyvéd által képviselt V.r. felpereseknek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal alperes ellen versenyügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt Fővárosi Bíróságon 3.K.33.949/2010. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla által 2012. március 7. napján kelt 2.Kf.27.556/2011/7. számú ítélettel befejezett perben - amely perbe a felperes pernyertessége érdekében a által képviselt beavatkozott -, a jogerős ítélet ellen az I.r. felperes által 31. és az V.r. felperes által 30. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelmek folytán az alulírott napon - tárgyalás kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.556/2011/7. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartja.

Kötelezi az I.r. és az V.r. felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek külön-külön 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi továbbá az V.r. felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket.

A le nem rótt további 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelmekkel érintett tényállás szerint az alperes 2003. július 9-én versenyfelügyeleti eljárást indított a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11.§-ának megsértése gyanúja okán. A 2004. december 9. napján kelt Vj-89/2003/58. számú határozatával megállapította, hogy - többek között - a II-V.r. felperesek és a beavatkozó a 2002-2003. évi vadászati évadra szóló 2001. november 5. keltezésű közös kötelezettségvállalása, a Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsának (a továbbiakban: Terméktanács) 2001. november 28-i döntése, továbbá az I.r. felperesnek és a Terméktanácsnak a 2003-2004. évi vadászati évadra szóló 2002. december 19-i közös döntése a gazdasági verseny korlátozására alkalmas. A jogsértés miatt az I.r. felperessel szemben 15.000.000 forint, az V.r. felperessel szemben 4.000.000 forint bírságot szabott ki.

A határozatban az érintett árupiacnak a hazai vadászati piac szerkezetéből adódóan a bérvadászati, azon belül is a külföldiek részére történő bérvadászati szolgáltatások értékesítését tekintette. A földrajzi piacot Magyarország területével azonosította, mert a kifogásolt magatartások Magyarország területére voltak irányadók. A jogsértés jellegére is tekintettel a Tpvt. 13.§ (1)-(2) bekezdése alapján a csekély jelentőség megállapíthatóságát kizárta, ezért nem volt szükséges az érintett földrajzi piac pontos meghatározása. A Terméktanács 2002-2003. évi vadászati árjegyzék javaslatát a 2001. november 5-én kelt megállapodással elfogadták. Az árjegyzék kikerült a vadászatszervezői piacra és azt több eljárás alá vont vállalkozás alkalmazta is, mások átemelték saját árjegyzékükbe. A 2003-2004. évre szólóan a Terméktanács és az I.r. felperes, azon belül a Termelői, a Vadászatközvetítő szekció, valamint a Vadászatszervező Irodák Budapesti Agrárkamarában kialakított önálló szervezete egyeztetett bérvadászati ajánlott minimál-árakat állapított meg, ahogy azt a 2002. december 19. keltezésű árjegyzékben ki is nyilvánították. A Tpvt. 11.§ (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja szerint tiltott az ármegkötés. A kifogásolt magatartások kötelezően betartandó minimál-árak elfogadására és alkalmazására irányultak. Az árajánlások akkor sem versenyjogszerűek, ha nem kötelezőek, mert alkalmasak arra, hogy a piaci versenytársak megismerjék azokat, és ezáltal egyedi döntéseiknél figyelembe vegyék a versenytársak árpolitikáját. Az ajánlott minimál-árak a piaci szereplők árainak egységesítése miatt a piaci alkut - az azonos árak alkalmazását sugallva - is gyengíthetik, nem engedik az árban érvényesülni az eltérő gazdasági feltételekből adódó különbségeket. Utalt arra is, hogy a Terméktanács Etikai Kódexe 3.2.8. pontja etikai vétségként rögzítette a terméktanácsi irányárak be nem tartását. A Terméktanács etikai vétségért szankciókat is alkalmazhatott a taggal szemben. Az I.r. felperes köztestületként működik, tagjaitól díjat szed, fő célja az érdekérvényesítés, a gazdaság fejlődésének előmozdítása, ármeghatározásra nem jogosult. Az I.r. felperes Vadászatszervező Irodák Osztálya (a továbbiakban: Osztály) 2002-ben az I.r. felperes belső szervezeti egységeként alakult meg, tagjai vadászatszervezők voltak. Az Osztályba való felvétel feltétele volt, hogy a tag a minimál-árakat tartalmazó vadászati jegyzéki ártól lefelé nem tér el.

A felperesek keresetet terjesztettek elő az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt, állítva jogsértő magatartást nem tanúsítottak.

Az elsőfokú bíróság - megismételt eljárásban - a felperesek keresetét elutasította. A Tpvt. 11.§ (1) bekezdésében foglaltakra utalva kifejtette, hogy a Tpvt. hatálya alá tartozik az I.r. felperes is, aki felelősséggel tartozik a saját szervezeti egységének jogszerű működéséért.

Az érintett áru- és földrajzi piac egyértelműen leszűkíthető a Magyarország területén külföldiek által folytatott bérvadászatra, amely jellemzően vadászatszervező vállalkozások közreműködésével valósul meg. A földrajzi piac nem terjeszthető ki Európára abból az okból, hogy számos szomszédos országban is találhatók azonos vadfajok, mert a külföldiek bérvadászata egy rendkívül összetett, soktényezős tevékenység, amelynek megítélése országonként más és más. A per során csatolt igazságügyi szakértői magánszakvélemény ezért nem megalapozott, továbbá nem is indokolt az áru- és földrajzi piac meghatározására szakértő kirendelése. Rámutatott a jogsértés szempontjából a magyarországi vadászati piac jellemzői nem bírnak jelentőséggel, ezen a területen is működik a keresleten és a kínálaton alapuló piac, itt is fontos szabályozó eszköz a verseny. A vadgazdálkodást befolyásoló állami szabályozás nem zárja ki, hogy a jogszerűen vadászható állomány ne lenne piaci alapon értékesíthető árualapnak tekinthető. A jogsértő megállapodásokat a nemzeti piac védelmének célja nem indokolhatja. A felperesek megállapodása az árak közvetett meghatározására irányult, a Tpvt. 13.§-ának (2) bekezdés a) pontja alapján nem minősültek csekély jelentőségű megállapodásoknak, a tilalom alól nem mentesülhettek. A felperesek által meghatározott árak nem irányárak, hanem minimál-árak voltak, attól lefelé az eltérés nem volt lehetséges, alkalmasak voltak arra, hogy a piac szereplőit orientálják, még akkor is, ha esetleg ténylegesen nem is alkalmazták volna az adott árakat. Okszerű, logikus és életszerű az az alperesi következtetés, mely szerint a jogszerűtlen áralakítás releváns bizonyítéka az, hogy a felperesek az adott időszakban alkalmazott áraikkal nem mentek a megegyezéssel érintett árak alá. Ez volt a minimál-árak alkalmazásának is a bizonyítéka. Hangsúlyozta, hogy a versenyjogsértés megállapításához elegendő, ha a piaci szereplők alappal számítanak arra, hogy a jövőben hasonló magatartást fognak tanúsítani. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) sem mentesíti a vadászati piac szereplőit a Tpvt. rendelkezéseinek betartása alól. Az alperes a bírságkiszabás során mérlegelési jogkörében helytállóan járt el, megfelelően vette figyelembe az enyhítő és súlyosbító körülményeket.