A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20625/2019/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 369. §, (3) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IX. cikk (2) bek.] Bírók: Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota, Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.625/2019/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Litresits Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe.) felperesnek - dr. Tálosi Adrienn ügyvéd (címe.) által képviselt alperes neve Szerkesztősége (alperes címe.) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2019. május 30. napján kelt 19.P.21.075/2019/6. számú ítélete ellen a felperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az alperes által szerkesztett ....hu internetes oldalon 2019. március 3. napján cikk jelent meg " felperes neve megpróbálta megzavarni ... sajtótájékoztatóját, de még ez sem sikerült" címmel. A cikk leadje tartalmazza, hogy a politikus ... sajtótájékoztatóját akarta megzavarni, de ebben megakadályozta a kapucsengő. A ...es politikus később azt mondta - utalva arra, hogy ... korábban sikertelenül próbálkozott, hogy ...-tag legyen -, hogy ha be akar lépni a ...-be, azt nem a székházban és nem vasárnap kell megtenni." Beszámol a cikk arról is, hogy felperes neve előzetesen a Facebook oldalán is közzétette, hogy egy sajátos akcióra készül, és kíváncsi rá, hogy milyen lesz a fogadtatása: "... EP-képviselő meghirdetett egy sajtótájékoztatót, én meg úgy döntöttem, hogy akkor besétálok, és beülök. Felteszek neki kérdéseket. Kíváncsi vagyok, hogyan reagál."

Ezt követően a cikk közölte, hogy felperes neve akciója nem sikerült, ugyanis az eseményre előzetesen regisztrálni kellett volna és mivel a ... politikus ezt nem tette meg, nem volt lehetősége kötözködni. Majd további részében beszámol a sajtótájékoztatón elhangzottakról. A cikk végén ismételten szerepel az a közlés, hogy ... később azt is megjegyezte, hogy ha ... be akar lépni a ...be, akkor azt nem a székházban és nem vasárnap kellett volna megtennie, aki ezzel arra utalt, hogy a kilencvenes években még a ...-be jelentkezett, azonban nem vették fel, így került a szocialistákhoz.

A felperes a kereseti kérelemmel egyező tartalmú helyreigazítási kérelemmel fordult az alperesi szerkesztőséghez, melynek eredménytelenségére tekintettel keresetet terjesztett elő.

Keresetében kérte, hogy a bíróság az alperest az alábbi helyreigazító közlemény, a sérelmezett internetes sajtótermékkel azonos betűtípusú és betűméret alkalmazásával, továbbá közvetett és/vagy közvetlen kommentár nélkül történő 5 napon belüli közzétételére kötelezze az ....hu honlapon olyan módon, hogy a helyreigazító közlemény az eredeti linken a cím alatt a lead, bevezető felett közvetlenül kattintás nélkül elérhető módon 30 napig, de legalább addig, amíg az eredeti hírforrásról a cikk hozzáférhető, továbbá az ....hu kezdőoldalának legelején ugyanolyan módon, ugyanakkora betűmérettel és ugyanolyan betűtípussal, ahogyan a sérelmezett cikk címe a kezdőoldalon megjelenítésre került, 24 órán keresztül jelenjen meg a következő cím, amelyre kattintással az eredeti cikk és az abban az alábbi helyreigazító közlemény közvetlenül elérhető: "Helyreigazítás: dr. felperes neve ról valótlanságokat híreszteltünk ... alapján" "Helyreigazító közlemény: A 2019. március 3. napján megjelent » felperes neve megpróbálta megzavarni ... sajtótájékoztatóját, de még ez sem sikerült« című cikkünkben ... alapján valótlanul híreszteltük, hogy dr. felperes neve a '90-es években jelentkezett a ...-be, azonban nem vették fel."

Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 150.000 forint + áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére.

Keresete anyagi jogi alapjául a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §-át, eljárásjogi alapul a Pp. 496. § (1) bekezdését jelölte meg.

Keresetében azt adta elő, hogy az alperes cikkében valótlanul híresztelte ... fenti állítását és ezért felelősséggel tartozik.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Előadta, hogy a sérelmezett közlés nem vitatottan ...tól hangzott el, aki ezt az állítását már több alkalommal megtette, többek között egy 2014. május 30-i twitter bejegyzésében is. A '90-es években nem volt írásbeliséghez kötve a tagfelvétel, ... a ... alapítója, alelnöke és tagfelvételért felelős személy volt a '90-es években. ... a ... képviselőjeként egy sajtótájékoztatón tette nyilatkozatát, a felperes által sérelmezett közlés ennél hitelesebben nem igazolható. Az alperes nem kötelezhető helyreigazításra egy sajtótájékoztatón a ... egyik alapítójától, a ... belső ügyeire vonatkozó közlés miatt. Mindezek alapján a kereset elutasításának van helye.

A felperes ügyvédi munkadíját, annak eltúlzottsága miatt vitatta.

Perköltségigényt nem érvényesített.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 forint+áfa perköltséget, valamint az Államnak felhívásra 36.000 forint kereseti illetéket.

Határozatában felhívta a p olgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 495. §-a (1) bekezdését, valamint a Pp. 496. §, Pp. 497. § (1)-(4) bekezdéseit, Magyarország Alaptörvényének (Alaptörvény) IX. cikkét, az Smtv. 10. §-át és 12. § (1) és (2) bekezdését, valamint ismertette a helyreigazítási igény tartalmi vizsgálatának legfőbb szempontjait kifejtő PK 12., 13., 14. és 15. számú kollégiumi állásfoglalások főbb rendelkezéseit.

Határozata indokolásában kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság joggyakorlata a szólás és sajtószabadságnak arra az értelmezésére épül, amely ezekre a jogokra a demokratikus jogállam, társadalom és közvélemény kitüntetett védelmet érdemlő fundamentumaként tekint, és ezzel szoros összefüggésben különösen erős védelemben részesíti a közügyek vitájához kapcsolódó közléseket [7/2014. (III. 7.) AB határozat és 13/2014. (IV. 18.) AB határozat].

Hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel alakította ki és érvényesíti következetesen a sajtószabadság alkotmányos jelentőségét. Hivatkozott több alkotmánybírósági határozat főbb megállapításaira, többek között felhívta a 7/2014. (III. 7.) AB határozat, a 13/2014. (IV. 18.) AB határozat, a 28/2014. (IX. 29.) AB határozat, a 3/2015. (II. 2.) AB határozat, a 3/2017. (II. 2.) AB határozat, valamint a 36/1994. (VI. 24.) AB határozat és a 18/2000. (VI. 6.) AB határozat főbb rendelkezéseit. Idézte az Alkotmánybíróság 34/2017. (XII. 17.) AB határozata indokolásában kifejtetteket is.