BH 1985.11.427 A CSÉB-biztosítási szerződésbe foglalt azzal a kikötéssel kapcsolatban, amely szerint a tag halála esetén járó szolgáltatás - ha a tag másként nem rendelkezett - az akkor együttélő törvényes házastársat, ilyennek nemlétében a törvényes örököst illeti meg, "törvényes örökös"-nek a törvényes rendelkezések alapján örökölő személyt kell tekinteni. Végrendelkezés esetén tehát a végrendeleti örökös a kedvezményezett. [Ptk. 560. § (1) bek., 207. §, (1) bek.]

Néhai D. A. és az alperes között 1965 februárban életbiztosítási szerződés jött létre. A biztosított által aláírt nyomtatott szövegű belépési nyilatkozat egyebek között a következőket tartalmazta:

"A tag halála esetére vonatkozó szolgáltatás - ha másként nem rendelkezett - az akkor együttélő törvényes házastársat, ilyennek nemlétében a törvényes örököst illeti meg." D. A. 1983. április 16-án meghalt. Végrendeleti örökösei a felperesek, akik eltemettetéséről gondoskodtak, és az alperestől kérték a CSÉB-tagság alapján járó életbiztosítási összeg megfizetését. Az alperes ezt megtagadta.

A felperesek keresetükben 8160 Ft biztosítási összeg kifizetésére kérték kötelezni az alperest.

A perben nem volt vitatott a követelés összegszerűsége és a szerződés érvényessége. Az alperes jogalap hiánya miatt azon a címen kérte a kereset elutasítását, hogy a felperesek - akik a biztosítottnak végrendeleti örökösei - nem tekinthetők kedvezményezetteknek.

Az első fokú bíróság az ítéletével elutasította a keresetet, és a felpereseket 500 Ft perköltség fizetésére kötelezte. Az indokolás szerint a CSÉB biztosítási kötvény alapján a biztosítási összeg a végrendeleti örököst nem illeti meg.

A másodfokú bíróság helyben hagyta az első fokú ítéletet, és a felpereseket 200 Ft másodfokú perköltség fizetésére kötelezte. Döntését azzal indokolta, hogy a CSÉB szabályzatot hozzáértő szakemberek szerkesztették, akik nem általában a törvény szerinti öröklésre, hanem a Ptk. 607-610. §-aiban meghatározott törvényes öröklésre gondoltak. Ennek hiányában a Ptk. 599. §-ának (3) bekezdése alapján a biztosítási összeg felvételére jogosult törvényes örökös a Magyar Állam.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.

Az életbiztosítás visszterhes szerződés, ezért a kikötött szolgáltatásért (tagsági díj fizetése) ellenszolgáltatás jár [Ptk. 201. § (1) bekezdése]. Életbiztosítás esetében a biztosítási összeg fizetésének a feltétele a biztosított halála, így nyilvánvaló, hogy a biztosítási összegét nem lehet a biztosítottnak kifizetni, ezért szükséges, hogy minden esetben legyen olyan kedvezményezett, aki a biztosítási összeg felvételére jogosult. Ellenkező esetben a biztosító jogalap nélkül jutna vagyoni előnyhöz. Erre tekintettel rendelkezik úgy a Ptk. 560. §-ának (1) bekezdése, hogy életbiztosítási szerződésben kedvezményezett lehet:

a) a szerződésben megnevezett személy;