KKv 2010.13 A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 13/2010. (XI. 8.) KK véleménye

a közigazgatási perbe történő beavatkozásról

1. Aki a közigazgatási hatósági eljárásban ellenérdekű fél volt, a közigazgatási perbe beavatkozhat [Pp. 332. § (5) bekezdés].

2. Amennyiben a bíróság szabályszerű felhívása ellenére a közigazgatási eljárásban részt vett ellenérdekű fél a perbe nem avatkozott be, és a jogerős ítélet meghozatalát követően - igazolási kérelemmel együtt - terjeszt elő beavatkozás iránti kérelmet, a bíróság az igazolási kérelmet érdemben nem bírálja el [Pp. 106. § (1) bekezdés].

3. A beavatkozó a perből kizárható, ha a beavatkozást megalapozó jogi érdek megszűnt [Pp. 332. § (5) és Pp. 56. § (2) bekezdés].

4. A beavatkozó halála vagy megszűnése nem eredményez változást a felek személyében [Pp. 57. § (1) bekezdés].

5. A beavatkozó a perben nem köthet egyezséget a felperessel [Pp. 57. § (1) bekezdés].

1. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 332. § (5) bekezdése szerint, ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű fél is szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehetőségéről. A Pp. XX. fejezete a közigazgatási eljárás résztvevőjére, mint speciális beavatkozóra egyéb rendelkezést nem tartalmaz, ezért a 324. § (1) bekezdésének generális szabálya szerint a továbbiakban a Pp. beavatkozóra vonatkozó általános szabályai (54-57. §) kerülnek alkalmazásra.

Az a fél, aki a közigazgatási eljárásban a felperessel ellenérdekű fél volt, a törvény megengedő rendelkezése folytán ebből a státuszból adódóan beavatkozhat a felperes és a közigazgatási hatóság között folyó perbe. Jogi érdekét - amelyet egyébként a Pp. 54. § (1) bekezdése a beavatkozáshoz megkíván - az a körülmény teszi vélelmezhetővé, hogy a közigazgatási eljárásban ellenérdekű fél volt. A bíróság figyelmeztetését követően a közigazgatási perben ellenérdekű félként résztvevő a Pp. 55. §-ának rendelkezése szerint írásban vagy a tárgyaláson szóban bejelentheti beavatkozási szándékát, meg kell jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja előmozdítani, és a beavatkozás megengedése tárgyában a Pp. 56. § (1) bekezdése alapján a bíróságnak a közigazgatási perben is alakszerű határozatot kell hoznia. A Pp. 57. § (2) bekezdése szerint a féllel közlendő határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni kell. Ebből az következik, hogy a bíróság kizárólag annak köteles a keresetlevelet átadni, illetve megküldeni, akinek a beavatkozását már megengedte. (Megegyezik a KGD 2000/8-9. számban közzétett véleménnyel.)

2. A Pp. 57. § (1) bekezdése a beavatkozót feljogosítja az általa támogatott felet is megillető perbeli cselekményekre. A Pp. 106. § (1) bekezdése alapján igazolási kérelmet csak a perben résztvevő, mulasztó terjeszthet elő. A beavatkozni szándékozó e szándék bírósági elfogadásáig, tehát a beavatkozás megengedéséig nem részese a pernek. Ezért amennyiben az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a bíróság felhívására nem teszi meg a beavatkozási szándéknyilatkozatát és a bíróság végzése által beavatkozóként a per részese nem lesz, ez a joga elvész, igazolási kérelmet sem terjeszthet elő, így nem jöhet szóba az igazolási kérelemről való érdemi döntés, illetve a tárgyalás megismétlése.

3. A közigazgatási perben alkalmazandó Pp. 332. § (5) bekezdése alapján a bíróság értesíti a beavatkozás lehetőségéről azt, aki a közigazgatási eljárásban ellenérdekű félként szerepelt. A Pp. 56. § (2) bekezdése szerint, ha utóbb az derül ki, hogy a beavatkozást megalapozó jogi érdek időközben megszűnt (például építési ügyekben a beavatkozó szomszéd az ingatlanát értékesítette), a bíróság nyilatkoztathatja a beavatkozót, hogy beavatkozóként továbbra is részt kíván-e venni a perben. A jogi érdek megszűnése esetén a beavatkozó a perből kizárható.

4. A Pp. IV. fejezete külön rendelkezik a félről és a más perbeli személyekről. Az utóbbiak közé tartozik a beavatkozó, aki a következetes bírói gyakorlat szerint nem minősül peres félnek. A beavatkozó - amennyiben jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban levő per miként dőljön el - az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat [Pp. 54. § (1) bekezdése].

A közigazgatási perben beavatkozóként részt vevő jogállására a Pp. 57. § (1) bekezdésének második mondatában foglaltakat kell alkalmazni, tehát a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak. A fél és a beavatkozó olyan eltérő eljárásjogi pozíciót foglal el, amelyből következően a beavatkozó halála vagy megszűnése sem eredményez változást a felek személyében, tehát nem alkalmazható a Pp. 111. § (1) bekezdésének szabálya sem, mert félbeszakadás csak valamelyik fél halála vagy megszűnése esetén következik be.

5. A Pp. 57. § (1) bekezdése kifejezetten megtiltja a beavatkozó számára a rendelkező cselekményeket: az egyezségkötést, az elismerést és a jogról való lemondást, így a beavatkozó és a felperes a közigazgatási perben sem köthet egyezséget. Más kérdés, hogy esetleg a beavatkozó álláspontja a közigazgatási szervet "befolyásolhatja" az egyezségkötésben, amennyiben ezt az objektív lehetőségek egyébként lehetővé teszik.

(Megegyezik a KK 9. és a KK 36. állásfoglalások tartalmával.)