A Fővárosi Ítélőtábla Bf.102/2021/15. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 10. § (4) bek.] Bírók: Borbás Virág Bernadett, Magócsi István, Raczky Katalin

A határozat elvi tartalma:

- emberölés bűntette kísérlete és testi sértés bűntette elhatárolásának szempontjai,

- zaklatás vétsége tekintetében magánindítvány hiánya folytán az eljárás megszüntetése.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék B.99/2020/30., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.102/2021/15.*, Kúria Bhar.1413/2021/10. (BH 2022.8.197)

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

5.Bf.102/2021/15. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság helység3 a 2021. szeptember 17. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt Terhelt1 ellen indult büntető ügyben a Törvényszék 2021. február 22. napján kihirdetett 1/30. számú ítéletének 1 rendbeli zaklatás vétségében [Btk. 222.§ (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont I. tétel] bűnösséget megállapító rendelkezését hatályon kívül helyezi és e bűncselekmény miatt a büntetőeljárást megszünteti.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja.

A személyes adattal visszaélés vétségét 2 rendbelinek minősíti.

A kiszabott szabadságvesztés tartamát 5 (öt) év 6 (hat) hónapra súlyosítja.

A vádlottat terhelő bűnügyi költség összegét 560.000 (ötszázhatvanezer) forintban állapítja meg, míg további 22.312 (huszonkétezer-háromszáztizenkettő) forint bűnügyi költséget az állam visel.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott tényleges tartózkodási helye az Állampusztai Bv. helység1, személyazonosító igazolványának száma személyi igazolvány szám

A vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendeli.

A másodfokú eljárás során felmerült 14.400 (tizennégyezer-négyszáz) forint bűnügyi költséget a vádlott köteles az államnak megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, mellyel az ügyészség a kézbesítéstől számított nyolc napon belül élhet.

I N D O K O L Á S

[1] A Törvényszék 2021. február 22. napján kihirdetett 1/30. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében [Btk. 160. § (1) bekezdés], zaklatás vétségében [Btk. 222. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont I. tétel], garázdaság vétségében [Btk. 339. § (1) bekezdés], valamint személyes adattal visszaélés vétségében [Btk. 219. § (1) bekezdés a) pont I. fordulat, (3) bekezdés]; s ezért őt, halmazati büntetésül, 4 év - börtön fokozatú - szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, azt a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napban megjelölve, valamint az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

[2] Az ítélet ellen a kihirdetést követően az ügyészség a fő- és mellékbüntetés súlyosítása, a vádlott felmentés végett jelentett be fellebbezést. A védő pedig a jogorvoslati nyilatkozatra fenntartott három munkanapos határidőn belül elsődlegesen téves minősítés miatt az emberölés bűntette kísérlete helyett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének megállapítása, a zaklatás és garázdaság vétsége tekintetében felmentés, valamint a büntetés enyhítése, másodlagosan azonos minősítés mellett is a büntetés enyhítése, ezt meghaladóan a védencét terhelő bűnügyi költség összegének mérséklése érdekében fellebbezett.

[3] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.932/2020/13. számú átiratában - a súlyosításra irányuló fellebbezést fenntartva, ugyanakkor a védői fellebbezést részben alaposnak találva - arra tett indítványt, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Btk. 222. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) pontjának I. tétele szerint minősülő zaklatás vétsége tekintetében helyezze hatályon kívül és az eljárást szüntesse meg. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet annyiban változtassa meg, hogy a személyes adattal visszaélés vétségét 2 rendbelinek minősítse, a szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát lényegesen súlyosítsa. Egyebekben pedig az ítéletet hagyja helyben és döntsön a letartóztatásban töltött idő továbbmenő beszámításáról.

[4] Az átirat utalt a védelmi fellebbezés tartalma, iránya okán a felülbírálat teljességére és arra is, hogy a törvényszék a hatályos perrendi szabályokat megtartotta, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett.

[5] Kifejtette ugyanakkor, hogy a tényállás a Be. 592. § (2) bekezdés a) pontja alapján részben megalapozatlan, az elsőfokú ítélet [31] bekezdésében írtakat az iratok tartalma alapján annyiban indítványozta helyesbíteni, hogy tanú1 sértett a sérelmére elkövetett zaklatás vétsége miatt a bűncselekményről való tudomásszerzést követő egy hónapon túl, 2019. augusztus 22. napján terjesztett elő magánindítványt.

[6] Kitért arra, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének széleskörűen eleget tett, a bizonyíték értékelő tevékenysége kiegészítésre nem szorul, következtetései a logika szabályival összhangban állnak.

[7] Az irányadó tényállás alapján egyetértett a vádlott terhére rótt 1. tényállási pontban foglalt cselekmény emberölés bűntette kísérletekénti értékelésével, az egyenes ölési szándék felrovásával, s utalt arra, hogy a törvényszék e körben írt jogi indokolása megfelel az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szóló ügyszám6. BJE határozatban foglaltaknak. Az ölési szándékot alátámasztó adatokat a vádlott cselekményt követő nyilatkozataival, minthogy "be fogja fejezni, amit elkezdett", illetőleg, hogy "sajnálja, hogy nem tudta befejezni tanú1 megölését", látta indokoltnak kiegészíteni.

[8] Egyetértett a garázdaság vétsége tekintetében a bűnösség megállapításával és a minősítéssel is, a személyes adattal visszaélés tekintetében ugyancsak nem vitatta a büntetőjogi felelősségre vonás helyességét, ugyanakkor álláspontja szerint tévedett a törvényszék, amikor a [39] és [40] bekezdésben rögzített terhelti magatartásokat, melyek külön-külön is tényállás-szerűek, s amelyek elkövetése között 11 hónap telt el, egy rendbelinek minősítette annak ellenére, hogy a természetes egység szóba sem kerülhet, míg a folytatólagosság megállapítását a rövid időköz hiánya zárja ki.

[9] Ezen túlmenően viszont arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság törvénysértően járt el, amikor a vádlott büntetőjogi felelősségét zaklatás vétségében is megállapította, figyelemmel arra, hogy a Be. 378. § (1) és (3) bekezdése alapján, a magánindítvány elkésettsége a büntetőjogi felelősségrevonás akadályát képezi. Kiemelte, hogy a törvényszék a 2019. január hónaptól a 2019. tavaszáig tartó időszakban megvalósított zaklató magatartásokat vonta a vádlott bűnössége körébe. tanú1 ugyanakkor a 2019. augusztus 22. napján tett folytatólagos tanúkihallgatása során hozta a hatóság tudomására a sérelmére elkövetett zaklatás alapjául szolgáló tényeket, és ekkor terjesztett elő magánindítványt is, korábbi 2019. február 15. napján tett feljelentésében, 2019. május 14. napján tett tanúvallomásában, bár a zaklató jellegű SMS üzenetekről tudomással bírt, azokról említést nem tett, így abból az a következtetés vonható le, hogy emiatt nem kívánta Terhelt1 vádlott felelősségre vonását. Miután magánindítványt 2019. június végéig tehetett volna joghatályosan, 2019. augusztus 22. napján előterjesztett magánindítványa joghatályosnak nem tekinthető, így a zaklatás vétsége tekintetében az elsőfokú ítélet Be. 607. § (1) bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezése és az eljárás Be. 567. § (1) bekezdés g) pontjára alapított megszüntetése indokolt.